Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Kuntár Lajos: Könyv és könyvtár Nemescsó községben
KUNTÁR LAJOS Könyv és könyvtár Nemescsó községben Nemescsó 6 kilométerre fekszik Kőszegtől, de Szombathely sincs 17 krn-nól messzebb. Az 1960-as hivatalos népszámlálás 444 lakost rögzített. (Száz évvel előtte is alig 120-szal éltek kevesebben a faluban.) Mint minden kisközségben, Nemescsón is folyamatosan csökken az utóbbi évektől kezdve a lakosság száma. Nemescsó lakossága története folyamán többször adta tanúbizonyságát az önállóságra, szabadságra törekvésnek. Lelkesen támogatta Rákóczi harcát, a 48-asok törekvéseit s 1919 tavaszán a Tanácsköztársaság célkitűzéseit. Bakó József*, Porkoláb János és Horváth István próbálták maguk mellé állítani az egész falut: velük és az ő nevükben szerveztek az új életet, erősítették a nép hatalmát. A felszabadulás után már május 2-án megkezdődött itt a földesúri földek szétosztása. A Simon Géza, Magyar Sándor volt cselédekből, valamint ifjú Kiss Sándor és Prácser László törpebirtokosokiból álló földigénylő 'bizottság 69 személynek (15 nincstelen, 10 cseléd, 44 napszámos) 387 kát. hold szántót és 13 hold rétet osztott ki. Ötven hold erdő a község tulajdona lett. Az ezeréves per megnyerésével megindult nagy átalakulás nemcsak a külsőségekben, hanem a fejőkben is óriási változásokat hozott. Persze nem azonnal és főképpen nem zavartalanul. Az első évek élelmezési nehézségei erősítették a nomescsóiak félkapitalista, piaoozó vonásait. A gazdasági eszközök, az állatok pótlása hamar megtörtént. Ezután a gazdasági, majd pedig a lakóépületek felújítása, korszerűsítésié következett. A falu folyamatosan szépült, fiatalodott, s mikorra befejeződött a villamosítás, s a járdák is elkészülték, az utcák régi képe teljesen átalakult: a városhoz közeledést valósággá tették. A mezőgazdaság átszervezése 1960-ban történt meg. A Péterfy Sándor** nevét felvevő termelőszövetkezet Polnisch Árpád elnök vezetésével 71 családot fogott össze a közös gazdálkodásra. Már az első éviben létrehozták a központi majort, így kezdettől fogva biztosították az állatállomány nagyüzemi elhelyezését s ezzel tenyésztését. A következő évök sok változást hoztak. 1961-ben a pusztacsóiakkal együtt létrehozott „Egyetértós”-hen dolgoztak. A Kőszegpattyal és Kőszegfalvával 1967-ben bekövetkezett egyesülés bővítette a területet és a tagok számát. Megváltozott az elnevezés is: a ma működő Jurisich termelőszövetkezet Nagy László elnök irányításával 3109 kai. holdon gazdálkodik s ziz családot tömörít. Jellemzője a tsz gazdasági helyzetének, hogy 1968-ban 2 730000 forintot tett 'ki a 'beruházás összege, közel félmilliót költötték talajjavításra és mintalegelő létesítésére. A falu gazdasági helyzete óriásit lendített a lakáskultúrán is. A bútorzat korszerűsítése majdnem minden családnál elkezdődött, illetve befejeződött. Az anyagi civilizá* A cipészből lett költő a faluban született és élt egy ideig. „Följebb a kaptafánál” című önéletrajzi regényében megelevenednek a nemescsói évek és a Tanácsköztársaság eseményei. ** Az 1841-1913 között ólt neves pedagógus és tanügyi író Nemescsón született és tanított. Emléktáblája a művelődési otthon falán örökíti hírét. 170
