Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Kuntár Lajos: Könyv és könyvtár Nemescsó községben
ció fejlődése Nemescsón is folyamatossá és növekvő mértékűvé vált. Állandóan sokasodnak a mosógépek, a hűtőszekrények -s más háztartási gépek. A százegy lakóház közül - 1969 nyarán - 42-inék a tetején bizonyították a tv-antonnák a kultúra térhódítását. Két családnak van jelenleg személygépkocsija (a motorkerékpárokat -már nem is számolják), tíz házban működik hidrofor, villany-boylerek, olajkályhák és más korszerű tárgyak biztosítják a kulturáltabb élet feltételeit. Az anyagi civilizáció térhódítása általános jelenség s jellemzője minden falunak, Nemescsón azonban - úgy tűnik - nagyabb mértékű az anyagi jólétet kifejező eszközök elterjedése. Mivel az anyagi civilizáció megváltoztatja az emberek életmódját, magatartását, nagyban emeli a művelődési igényüket, mérhetően segíti a szellemi kultúra terjedését, növekedését. Nemescsó művelődési otthonát 1964. május i-én avatták. A falu apraja és nagyja példásan összefogva, mintegy 75 000 Ft értékű munkával járult hozzá a megyei tanács 120000 Ft-os felújítási összegéhez, a 160 személyes nagyteremből és hat kisebb helyiségből álló intézmény létrehozásához. A díszfákkal övezett volt kastély külsőségében is méltó nemes céljához: a falu művelődésének szolgálatához. A lakosság áldozatkészségét a megyei tanács — 115 000 Ft értékben - a 'berendezés és a felszerelés juttatásával is méltányolta. így Nemescsón az indulástól kezdve adottak az eredményes népművelés tárgyi feltételei, mivel Avar Kálmán pedagógus személyében a vezetés kérdése is jól megoldott, a lakosság valóban otthonának tekintheti a művelődés hajlékát, hiszen a benne folyó munka az igényeihez igazodik s ezt ki is elégíti. A községi könyvtár így 3-ban jött létre. Az iskola tantermében egyetlen szekrényben elfért a Kőszegi Járási Könyvtár által letétbe adott könyvállomány. A könyvtárosi tisztet Éder Zoltánná tanítónő látta el. Az -olvasók elsősorban a tanulók közül kerültek ki, de lassan a felnőttek is élték a 'lehetős-éggel: előbb csák -néhá-nyan, majd egyre többen kölcsönöztek könyveket. Tíz év alatt az egymást váltó könyvtárosok törekvései és az állandóan növekvő s összetételében az olvasók igényeire épülő könyvállomány vonzása annyira megnövelte az igénybevevők -számát, hogy ig6$-ban már a lakosság 25,5 százaléka kölcsönzött rendszeresen a könyvtárból. A könyvtár jobb elhelyezése 1964-ben következett be. A megvalósított szabadpolc és a kulturált környezet következtében az -Olvasók -száma -és a -forgalom is gyorsan emelkedett. Ékesen bizonyítják ezt az 1965. évi adatók. Ebben az éviben a 452 lakosból 126 (29,6%) iratkozott be a könyvtárba, s 3795 kötetet kölcsönzött. A következő években a könyvtár eredményei számszerűen -nem emelkedtek, sőt bizonyos mértékben csökkentek. A statisztikai -szemlélet, amely csak a számokat veszi figyelembe, úgy ítélné meg a nemesosói könyvtár munkáját, hogy az visszaesett, -munkája nem olyan jó, -mint 1965-lben volt. Az eredmény tüzetesebb vizsgálata cáfolatot ad erre a megállapításra. Az utóbbi -években ugyanis színvonalasabbá vált a könyvtári munka: javult az olvasók kor szerinti és a kölcsönzött kötetek műfaji összetétele. (Növekedett a felnőtt olvasók és a kivitt ismeretterjesztő művek száma.) Mindehhez még azt is hozzávehetj ük, hogy emelkedett a helyiben olvasók, a kézikö-nyvtár kötetéit forgatók száma. Ezek a tényék helyrebillentik a könyvtár megítélésében az egyensúlyt, hiszen a községi könyvtáraikban is növekvő információs igény megfelelő kielégítése olyan eredmény, amely kárpótolja a forgalmi ingadozást. A nemesesói könyvtár -eredményei egyébként minden vonatkozásban jobbak a szom-bahelyi járás átlagainál: 1968-ban az olvasók aránya 5,3 százalékkal (26,9-21,6), az egy olvasóra jutó kölcsönzött kötetszám -pedig 5,4 kötettel (24,4-19,0) v-olt magasabb.
