Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 3. szám - SZEMLE - Tiszta szigorúság (Takács István)
teremtette meg. Könyve legszebb lapjait pedig valami népballadás lüktetésű költészet fényével sugározta be. Summázatul nem tehetünk mást, mint Móricz Zsigmond szavaival mondott elkötelezettségére hivatkozunk: Urbán Ernő írói rangjának — ami „A nagy kaland’’-dal jelentősen emelkedett — lényeges társadalmi jelenségek meglátása, megítélése és igényes művészi megjelenítése a szilárd alapzata. Rózsa Béla TISZTA SZIGORÜSÁG Fiatal költők antológiája Lehet véletlen is, hogy a Tiszta szigorúság borítólapja, kötése, formátuma megegyezik az 1958-ban megjelent antológiával, a Tűz-tánc-cal. Ám a kötetet forgatva, rá kell jönnünk, hogy a hasonlatosság nem csupán nyomdatechnikai. A Tiszta szigorúság jónéhány vonatkozásban a Tűz-tánc folytatásának, öt évvel későbbi második kötetének tekinthető. De ugyanakkor benne foglaltatik az öt év alatt végbement változások képe is, skálája szélesebb, színei változatosabbak, anyaga sokrétűbb, bemutatott költői között pedig mind stílus, mind világnézet szempontjából szélsőségesebb egyéniségek találhatók, mint korábbi kötet-társában. A Tűz-tánc huszonegy költőt vonultatott fel, a Tiszta szigorúság harmincegyet. Az utóbbiban csak tíz olyan költő található, aki már 1958-ban is szerepelt. Több ez, mint néhány egymás mellé írt szám. Annyit jelent, hogy öt év alatt húsz olyan költő bukkant fel az irodalmi életben, aki kiérdemelte egy ilyen reprezentatív antológiában szereplés jogát. Jelenti, hogy költészetünk utánpótlása nem ád okot az aggodalomra, sem a költők számát, sem tehetségüket illetően. Jelenti, hogy a most nem szereplő tizenegy költő egvnémelyike nem bizonyult időtálló tehetségűnek, s hogy más részük „túlkoros” lett öt év alatt egy fiatal költők antológiájában megjelenéshez. De jelenti azt is, hogy a már akkor is a kötet gerincét alkotó költők ma már nem csapán egy fiatalokat egybegyűjtő kiadványban, hanem költészetünk egészében is rendkívül fontos helyet töltenek be. A Tiszta szigorúság legidősebb költője az 1924-es születésű Váci Mihály, a legfiatalabb a huszonhárom éves Nyerges András. Nem a születési dátumok hozzák hát közel egymáshoz a harmincegy költőt, nem az azonos korú nemzedék gyülekezőhelye az antológia, hiszen Nyerges és Váci semmiképp sem sorolhatók ugyanabba a generációba. Bár a kötet már nyomdakész állapotban lehetett, mikor a pécsi költőkonferencián megszületett a „nemzedék-elmélet”, s a szerkesztő ülés Lajost ígv ez se pro, se kontra nem befolyásolhatta, a Tiszta szigorúság mégis a nemzedéki vita helytelensége mellett bizonyít, még akkor is, ha egyes költői maguk épp ennek az elméletnek szószólói voltak Pécsett. Ez a gyűjtemény így együtt világossá teszi, menynyire nem egységes nemzedék a mai fiatal költőgeneráció — elkülönítő je240
