Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 3. szám - FIATALOK (Versek) - Folkner Ernő: Villanás - Berecz György: Fohász és megbékülés
FOLKNER ERNŐ VILLANÁS Széttekintenek mord szelek a tájon s villanásra némelyik a lombok közt elpihen, vagy kisimul homlokomon. S én az ember kezét keresem, ki szép, mint a tengerek cseppje, s érte szélfújom az óceánok kérgét. A csillagkörök magányát felfeszítjük, a bolygók tünde fénye közt kering akaratunk, de érzitek-e hogy egyenként még harcos hitre mily gyengék vagyunk? Sorainkban ödöng a kisszerű önzés s másért is boldog csak néha leszel. BERECZ GYÖRGY FOHÁSZ ÉS MEGBÉKÜLÉS Mostanában sokszor arra gondolok, amit öregapám motyogott nekem, mikor gyerekfejjel ölébe kéretőztem, várva a bölcs szó melegét: „Fiam, sovány az életünk, a gond nehéz kereszt, különb, mint Krisztusé!” Szegény öreg azóta csillagon lovagol, magam is kinőttem pár gúnyát, de szavának súlya most is oly nehéz, mint vízfenékre hulló kődarab. Mert gondunk van ma is. Életünk nem könnyű röppenés, nem lepketánc, mit csillogva járhatunk.
