Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-02-25 / 4. szám
Mint hal a vfzben... Martina Moravcova 1993 ota 13 ermet gyujtott ossze Europa- es vilagbajnoksagokon Huszonkettedik szuletesnapjan a legszebb ajandekot sajat magatol kapta — egy bronzermet. De nem akarmilyet. Perthben, ahol epp vilag legjobb uszoi randevuztak, ez volt Martina Moravcova harmadik szerzemenye. Ket ezust utan egy bronz. A legcsodalatosabb az egeszben az volt, e harom eremben az volt a rendkfvuli, hogy olimpiai versenyszamban halaszta ki oket a postyeni lany. Gytijtemenye (Eb-n 1 arany, 6 ezust, 1 bronz, vb-n 1-1 ezust es bronz) az idei vilagbajnoksag elott sem volt szegenyes, de minden eddigi vilagsikere a rovid 25 meteres medenceben szuletett. Perth es Dallas. A vilag ket tavoli pontja, Ausztralia es Amerika kozbtt pedig egy icipici pont a terkepen — valahol Kozep-Europaban. Az otthon. Ahol harom esztendeje a legkevesebb idot tolti Martina, pedig a szfve, barhol legyen, idehuzza. Szulovarosaba, Postyenbe, az ovei koze. Ahol ez a kiegyensulyozott, latszolag gondtalan, de belul komoly es fiatal kora ellenere felelossegtudo teremtes, ha rovid idore is, de magarol levetkozhet mindent. Igaz, masutt sem zsenfrozza magat, nem pozol, nem jatssza meg magat, olyan, amilyen. S vonzo kulsejehez ez adja kuldnos varazsat. Harom esztendeje csak az unnepekre jar haza, egyebkent az amerikai Dallasban el. 0 maga valasztotta ezt az eletet, dontott amellett, hogy amerikai medenceben keszul kemenyen a versenyekre. — Az adodo lehetosegek sorabol ez a megoldas tunt a legjobbnak — allitja Martina. — Elvegre az uszok felkeszulesenek amerikai egyetemeken alkalmazott modellje kozismerten a legsikeresebb a vilagon. Raadasul ez a modell az edzesek mellett nem feledkezik meg arrol, hogy a sportolok is elvegezhessek tanulmanyaikat. S leven, hogy en azok koze a fiatalok koze tartozom, akik igyekeznek a dolgok foie emelkedni, a jovdre is gondolni. A sportpalyafutasomnak egyszer vege szakad, s akkor is tudni akarok magammal mit kezdeni. Az uzlet, a ma divatos biznisst valasztotta. Ebben nem kevesbe jatszott kozre az a teny, hogy nagyon kommunikati'v s no meg az is, hogy a bizniss manapsag eletunk minden teruletere behatol. Legyen az kultura vagy sport. Dontese, az otlet, hogy Dallasban eddzen es tanuljon, igen hasznosnak bizonyult. Rovid idon belul erezni lehetett hatasat annak, hogy a Southern Methodist University uszoklubjaban dolgozott. A Rio de Janiero-i 25 meteres medenceben rendezett vb ezust- es bronzerme ujabb lokest adott, igazolta a helyes utiranyt — nemcsak Martina, de edzoje Steve Collins szamara is. Erezte, hogy egyre gyorsabb, tokeletesebb a stflusa s egyre jobb az eronlete. Ez annak is koszonhetd, hogy nem volt egymagara utalva, mint az itthoni felkeszules soran, Dallasban kituno csapatba kerult, s ez mindennapi kihivast jelentett. Raadasul, Martina nem az egyetlen europai a dallasi egyetem medencejeben. Holland, sved, dan, belga es a vilag kulonbdzd reszebol erkezo tarsai koreben jol erzi magat. A kezdeti nyelvi nehezsegeket sikerult lekuzdenie. Ezek abbol adodtak, hogy az eloadok eros texasi nyelvjarasban beszeltek, amit, annak ellenere, hogy Martina egesz jol beszelt angolul, nehez volt megerteni. Napjai zsufoltak, szinte minden perce foglalt. Eloadasok, edzes, naponta ketszer. A korai felkelest mar megszokta, reggelente hatkor mar szeli a vizet, roja a kilometereket. Ket ora hosszat. Aztan rohan az egyetemre, eloadasok, szeminarium, konzultacio — ugy deli egyig. Delutan ujabb ket ora a medenceben, aztan eronleti edzes s este, ha nem ragad le a szeme, akkor bobiskol a tankonyvek fdldtt. Az elsport es az egyetem kombinacioja kemeny dolog. De Amerikaban, ezt Martina gyorsan megtanulta, senkinek semmit nem adnak ingyen. Nem mehet oda senkihez azzal, hogy en vagyok Martina Moravcova es szeretnem ha... Ott egy a sok kozul. Amikor az Ev sportoloja anket hirdetesere, amelynek abban az esztendoben o lett a gyoztese, haza akart jonni, nehezen tudta megmagyarazni, hogy emiatt meg a vizsgaidoszak megkezdese elott le szeretne tenni a filozofiavizsgat. Igazsagosnak tartja ezt a rendszert, amely nem kivetelez. Sot konnyen megeshet, hogy akar egy vilagbajnokot, ha az az ev folyaman gyengebb tanulmanyi eredmenyeket er el, kizarnak az egyetemi csapatbol. Mindaddig, ami'g be nem hozza a lemaradast. — Ilyesmit nagyon jol meggondol az ember — figyelmeztet Martina. — Eloszbr is, van egy celod, amit maskepp nem erhetsz el. Aztan letezik egy szemelyes felelosseg is, a Dallasban tbltbtt negy ev alatt dsztondijat kapok, ebbol fedezem a tandijat, a kollegiumot, az etkezes koltsegeit, a tankonyveket es az egeszsegbiztositast, ami nem keves osszeg. A zsebpenzrol nekem magamnak kell gondoskodnom. Sajnos, a dollart ugyanolyan konnyu elkolteni, mint a koronat. Egy idore megoldodtak a zsebpenzgondok, hiszen Perthben csaknem felmillio koronat gyujtott be. S azelott sem volt tires a kassza — ezt a 143-szoros szlovak csucstarto eremgyujtemenye alapjan kitalalja az ember. Ami viszont a nemet vagy mas uszok edzeskdrulmenyeit illeti, azt irigykedve figyelte. Peldaul mindaz, ami Francisca von Almsickot vette korul. Persze, minden relatfv. A nemet csillag teljesen leegett Perthben, az egesz vilagot bejarta a foto, amint fejet tenyerebe temetve, osszeroskadva ul a medence partjan. Martina nem tartozott a sirankozo sportolok koze, de Almsick peldajat gyakran emlegette. Azert is, mert nalunk meg mindig nem viszik tulzasba jotekonykodasukat a szponzorok, meg mindig nem tudatositjak, hogy a siker mindket fel imidzsenek jdt tesz, s raadasul, hogy nemcsak foci es hoki, meg tenisz van a vilagon. Nemetorszagban erre mar rajottek. Ezert nem kell, hogy egy ottani uszd sajat zsebebol fizessen ki minden alkalommal negyven dollart szaunaert es masszazsert. Mert a legjobbakrdl szerte a vilagon, legalabb is a fejlett orszagokban, nemcsak a szponzorok, de a sportagi szovetsegek is gondoskodnak. Atlantara nagyon keszult, de az olimpian nem teljesen ugy alakultak a dolgok, ahogy megalmodta. Ket esztendo mulva ujra rendeznek otkarikas jatekokat, s epp Martina idei sikereinek orszagaban — az ausztraliai Sydney-ben. Ket ev — nem nagy idd, foleg, ha azt vesszuk, hogy Martina csak 24 eves lesz a kovetkezo Olimpia idejen. Persze, ket ev alatt is sok minden tortenhet. Egy sportolo szamara legfontosabb az egeszseg, a forma, de az is, hogy kedvet lelje abban, amit csinal. Enelkul nines eredmeny, nines siker. A formahanyatlas miatt nem izgul Martina, mint mondja, az egyetemi csapatban kemeny munkara kenyszerul, s a kor sem jelent akadalyt. A gyereklanyok szupercsucsai, amelyeket foleg az NDK-uszoi produkaltak, ma ismert recept alapjan, manapsag mar a a multe. Persze, a kisbrdog neha-neha kibujik a zsakbol — ezt mutatja a ki'nai pelda is, de a kfnai csoda, valoszinuleg, hasonloan az NDK-belihez, szinten csak harom napig tart. Martina meggyozodesbdl allitja, hogy az okosan, esszeruen edzo uszonok huszon tul, tehat erettebb korban is kepesek nagyszeru eredmenyekre. S Sydney nines messze, mar csak ket ev. Akkor Martina 24 lesz... SEBOK MARGIT
