Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-01-14 / 1. szám
a ®s333ag 3s IWfeaBfe yijy^yj Minden idok legnagyobb atletaja, Carl Lewis az iddn osszel bucsut vett az aktfv palyafutastol. A Houston es a Pittsburgh meccs szuneteben 16 ezer nezo elott vett bucsut az aktiv palyafutastol minden idok legnagyobb atletaegyenisege, a kilencszeres olimpiai bajnok Carl Lewis. 4 Santa Monica atletikai klubbeli tarsaival: Mike Marsh-sal, Leroy Burrellel ds Floyd Hearddel futotta eletenek utolso 4 x 100-as valtojat. 4 houstoni stadionban, ott ahol diakkdnt 18 evvel ezelott elindult vilaghoditd utjara. A kezdet Az Alabama allambeli Birmihghamben, egy sportszereto csaladban szuletett 1961. julius 1 -jen. Apja amerikai futballt jatszott, mamaja atleta — gatfuto volt. Carlon ki'vul huga, Carol is valogatott atleta lett, 1983-ban a Helsinki vb-rol bronzermet vitt haza. Carl az atletikai palyan nott fol, s a leginkabb a tavolugrd-gdddr vonzotta, talan epp azert, mert ebben a szamban erte el elso sikeret, jutott el versenyre. Ezert is vitt haza az innen szarmazo homokbol egy maroknyit legutolso sikere, az atlantai olimpia utan... Tizenharom evesen 551 cm-t ugrott, ami nem rossz, de nem is egetrengeto. Csakhogy egy bajnok epp attol lesz bajnok, hogy rettento kemenyen dolgozik, celratord. Carl Lewis ebbol a fajtabol valo. Sem kezdeti eredmenyei, sem terdserulese nem tantoritotta el elhatarozasatol. Ket esztendovel kesobb mar a hetmeteres hatar kozeleben landolt, ujabb ketto elmultaval megkozelftette a nyolc metert. Ekkor szerezte elso ermet (bronz) a Panamerikai Jatekokon. De a sport nem elegftette ki, arra az elhatarozasra jutott, hogy beiratkozik a Houstoni Egyetemre. Ott kerult Tony Tellez edzo kezebe. „Carl valojaban szegyenlos, felenk fiucska volt" — emlekezik vissza kesobb igencsak extravagans tanftvanyara az a mester, aki Carlt rabeszelte, hogy a tavolugrason kfvul vagjon neki a vagtanak is. Nem tellett bele sok ido — s Telleznek igaza lett. Carl Lewis fdlkuzdotte magat a vilag abszolut elvonalaba. A folytatas Helsinki, a finn fovaros rendezte a sportag elso vilagbajnoksagat. A premier egyben Carl Lewis premierje is volt. S mindket esetben sikerrel zarult: Carl Lewis harom arannyal tavozott, s a csehszlovak Jarmila Kratochvilovaval egyutt a rendezveny legsikeresebb reszvevoje lett. A helsinki vb idejen mar ket esztendeje nem talalt legyozore a tavolugrasban. S akkor meg nem sejtette a vilag, hogy ez a veretlensegi sorozat milyen hosszura nyulik. Utoljara 1981. februar 28-an kapott ki honfitarsatol Larry Myrickstol, a kovetkezd vereseget 1991. augusztus 31-en a tokioi vilagbajnoksagon szenvedte masik honfitarsatol, az ugyancsak vilagcsucsot ugro Mike Powelltol (Lewis 891 cm — a megengedettnel erosebb 2,9 m/mp-es hatszellel, Powell 895 cm). A helsinki vb-t kovetd esztendoben rajott a vilag, hogy Carl Lewis nem mindennapi atleta. A Los Angeles-i olimpian megismetelte egykori honfitarsa es peldakepe, a legendas hfru Jesse Owens hostettet — negy aranyermet szerzett. Nem veletlenul nevezte el a vilagsajto „King Carl"nak (Carl kiraly). Persze, ez csak egy volt a sok kozul. Nepszerusege vetekedett a vilag legnagyobb filmcsillagaieval, amit, persze, nemcsak az eredmenyeinek kbszonhetett. Gondosan epitette fol imidzset, k(jlonleges frizurajat hamarosan az egesz atletavilag utanozta. Oltozete is meglehetosen extravagans volt, az 1986-os moszkvai Joakarat Jatekokon tetotol talpig fekete borszerelesben jelent meg — nehany testortol korulveve. Divatot teremtett, szinesztanfolyamra jart, beszedtechnikat tanult, enekelt. Nem tul nagy sikerrel. 0 volt a vilag legdragabb atletaja, aki mar azert is, hogy valahol megjelent, penzt kert — es kapott. Allitolagos homoszexualitasarol kerengo hirek sem artottak nepszerusegenek, sot! Huszezer dollaros versenygazsija hamarosan a haromszorosara nott —dollarban, ami abban az idoben oriasi penz volt az atletikaban. King Carl maganrepulogepen erkezett a versenyekre, luxuslakosztalyokban lakott — persze, az atletikai palyan nem kevesbe tunt ki. Valsag Sikersorozata, nemi kiilso segftseggel, folytatodott. A szouli olimpian a vagta aranya csak Ben Johnson doppingbotranya utan hullott az olebe. A tokioi vb elott nagy csapas erte — meghalt az edesapja. Ennek ellenere bombaformaban erkezett a japan fovarosba. A szaz metert vilagcsuccsal nyerte (9,86) — az aranyermet edesapjanak ajanlva. Egyebkent, a tokioi dontd volt Carl Lewis utolso nagy szazas gyozelme. Tokioban szakadt meg veretlensegi sorozata a tavolugrasban, ahol Bob Beamon „21. szazadi“ vilagcsucsanak megdontesere keszult. A megengedettnel erosebb hatszellel egy centivel tul is ugrotta Beamon 890- es rekordjat, de ezen a napon Fortuna istenasszony masnak tartogatta a gyozelmet. Mike Powell 895 cm-t repult a levegoben. Carl nem mutatta ki csalodottsagat. Azt hangoztatta, hogy az o alma a 9 meter. Sajnos, mar tudjuk, csak alom marad... Ujra a csucson Barcelonaban visszavagott Powellnak. De az olimpia utan lassan elpartolt tole a szerencse (es a forma), a tablazatokon egyre lejjebb csuszott, s egyre gyakrabban jart a fejeben a bucsu gondolata. Csak kesobb jott ra, milyen okos volt, hogy nem dbntott elhamarkodottan. Akkor, amikor a vilag mar aligha gondolt gyozelmere, 1996. julius 26-an megnyerte palyafutasanak kilencedik aranyermet! Atlantaban ujra o lett a vilag legjobb tavolugroja, 850 cm-rel zsinorban negyedszer nyerven meg ezt a szamot az otkarikas jatekokon. Hasonlo csoda csak az ugyancsak amerikai kalapacsvetonek, Al Oerternek sikerult, s kilenc olimpiai aranyat addig ugyancsak egyetlen sportolo — a legendas finn futo Paavo Nurmi nyert. Carl, ugyanugy, mint a houstoni ugrdgbdorbdl, az atlantaibol is hazavitt egy marek homokot —emlekul. Kevesen hittek, hogy komolyan mondja, ez volt elete utolso tavolugro versenye. pedig igy igaz. S betartotta azt is, hogy jovdre elbucsuzik. Az iden megbizonyosodott a vilag, hogy Carl tavozik. Korbejarta a versenyeket, eredmenyei ugyan nem kapraztattak el a nezoket, de Carl igy is vonzotta oket. Mindenki latni szerette volna — eloben. Igy bucsuturnejabol is hatalmas toket kovacsolt. Nem is szolva arrol az osszegrol, amelyet az amerikai vilagcegtol, a Niketol kapott azert, hogy minden ruhadarabjan a ceg felirata vilagitott. Hivatalosan a berlini Golden Fourviadalon allt rajthoz — itt veven bucsut europai szurkolditol. Gyozteskent hozta ceiba a Bailey, Burrell, Fredericks, Lewis osszetetelu alomvaltot, s kollegai spontan drome a eelban pontosan kifejezte rivalisai vele szembeni erzeseit. Legnagyobb ellenfelei is tiszteltek Carl Lewist, aki a legsikeresebbkent tavozik a vilag sportjabol. SEBOK MARGIT Carl Lewis 1961. julius 1 -jen szuletett Birminghamben (USA, Alabama) 188 cm magas, 80 kg Atletikai palyafutdsa soran 27-szer futotta a 100 m-t 10 mp alatt, 10- szer a 200 m-t 20 mp-en beliil, 37 versenyen 71-szer szarnyalta tul a 850 cm-t tavolugrasban. Olimpiai jatekok: 1984 — Los Angeles: 4 arany (100, 200 es 4 x 100 m, tavolugras) 1988 — Szoul: 2 arany (100 m es tavol) 1992 — Barcelona: 2 arany (t^vol ds 4 x 100 m) 1996 — Atlanta: 1 arany (tavol) Vildgbajnoksdg 1983 — Helsinki: 3 arany (100 es 4 x 100 m, tdvol) 1987 — Rdma: 3 arany (100 es 4 x 100 m, tavol) 1991 — Tokio: 2 arany (100 es 4 x 100 m), 1 eziist (tavol) 1993 — Stuttgart: 1 bronz (200 m). C. Lewis (balra) L. Burrellel
