Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-11-19 / 23. szám
Egy szegeny kiralyno gazdag emlektara Inkabb a falut valasztotta Jarmila Kratochvilova irtozik Pragatol, inkabb a falut valasztotta. Tiz ev telt el azota, hogy utoljara lattuk versenyen az atletikai liga utolso fordulojan. Egy evtizeddel kesobb mar tanitvanyai, Hana Benesova es Ludmila Formanova sikereinek oral Jarmila Kratochvilova. A ketszeres vilagbajnok, lehet, hogy sokan el sem hiszik ennyi ev utan, meg mindig a 800 meter vilagcsucstartoja. S meg mindig ugyanolyan szereny es nagyszeru ember, ugyanugy arad belole valami csodalatos belso nyugalom, mint a kezdet kezdeten s akkor, amikor a vilag egyik legnagyobb atletacsillaga volt. Semmit nem valtozott, legfeljebb egy-ket szarkalab es nehany feher hajszal arulkodik az ido mulasarol, de ez utobbit ugyesen lehet alcazni. Turkuban, de talan mar joval elobb, persze sok-sok verejtek es nehez percek aran, uj idoszak kezdodott. Az edzo Jarmila Kratochvilova sikeres palyafutasa. Tanitvanyanak, Hana Benesovanak 6 adta at a 23 evesek Europa-bajnoksagan az aranyermet, a Grand Prix-versenyeken es az atheni vilagbajnoksagon masik „lanya“, Lida Formanova eredmenyeinek oriilt. Mint mama a gyerekei sikerenek. „A dobogo mellett allva nem ereztem nosztalgiat— emlekezik a maga csendes modjan. — Ujra orultem — es ez erosebb volt mindennel. Tudtam, hogy jo uton jarunk, nemcsak az erem, foleg Hanka ketszazas idoeredmenye volt tanubizonysaga ennek a tenynek. De akkor, amikor a palyara neztem, eszembe jutott, hogy mar tiz eve nem versenyzek. Egy esztendovel a szouli olimpia elott volt, de belul valahogy ereztem, hogy az Achilles-inmutet utan vege, nines tovabb. En sohasem voltam igazan versenyzoti'pus, sokkal jobban szerettem a jol sikerult edzeseket, mint a versenyeket. De egyszeriben marezeknek sem tudtam briilni, helyukbe allando fajdalom es konnyek leptek. S egy icipici ur, mig bizonytalan az ember, nem tudja, mi lesz vele. En sem zarhattam be minden kaput, nem fordithattam hatat mindannak, amit szerettem. Edzoi kurzusra jelentkeztem Pragaban, negy honapig rendszeresen fel-felutaztam, 1987 vegen fejeztem be, s akkor mar tudtam, hogy nem maradoktavolazatletikatol. A caslavi ifjusagi edzdkozpontban ratalaltam egy fiatalokbol allo csoportra. Kezdetben szornyu munka volt. Mielott elkezdtem, nem tudatositottam, hogy teljesen az alapoktol kell kezdenem a munkat. Megtodent, hogy a versenyrol nehany fiu elkesett, eszukbe sem jutott, hogy jelentkezni is kell a rajt elott. Nem tudtam, mit is kezdjek. Az dltdzoben megprobaltam olvasni, de nem tudtam odafigyelni, folyton arra kellett gondolnom, hogy semmi ertelme. A munkamnak semmi latszatja. Ha megmosom a hazunkon az ablakot, az legalabb latszik... Egy esztendo elteltevel kezdtem remelni, hogy nem haszontalan az egesz, de arra, hogy ujra ott lehetek az el sport kozeleben, gondolni sem mertem. Nekem mar az is eleg volt, hogy ott lehetek a palyan. Volt egyesuletemben, a pragai foiskolasklubban, ma USK-nak hivjak, meg mindig szerepelek az edzoi listan, csakhogy van nekem egy oriasi problemam — nem tudok megvalni az otthonomtol. Irtozom Pragatol, az ermekkel diszitett szemelyteegyet Helena Sukova vitt el — Amadeus nevu etterme vitrinjebe. Mindegyik Adidas markaju. Emlekszem, hogy az elsot a Tuzexban vettem, a szomszedasszonyunktol vasarolt szaz boned. Megoriztem a romai vilagbajnoksagon viselt valogatott mezt is, az Europa legjobb spodolojanakjaro 1983- ban kapott trofeat, amit szemelyesen Emil Zatopek hozott el nekem. Emlekszamba megy az ocska Skodam is, amelyen tobb mint haromszazotvenezer kilometed tettem meg — az eredeti motorral. A karosszeria mar uj, a helyi rendorautoval valo utkozesem negyvenharomezer koronamba keriilt. Hala a Skoda cegnek, kaptam egy uj Felicia combit. Ultem mar az uj Octaviaban is, de csak a „No es az auto" akcio kapcsan. Az en caslavi kiralysagom szegeny kiralysag. Az AC Caslav, amelynek elsoligas ferfi, noi es diakesapata is van, allando penzugyi gondokkal kuzd. Nagy-nagy segitseg szamunkra a muanyagpalya es -szektor, ha meg egy otthon epitesere is lenne penz, nagyszeru kis csapatot hoznank ossze. Meg szerencse, hogy rengeteg segitseget kapunk szponzoroktol, kijlonbozd jdtevoktol, akik kozott nem szabad megfeledkeznem a Soukup hazasparrdl. Tobb mint tizenot eve hozzajuk jarok az Erehegysegbe edzotaborozni. Onnan nyilik a legszebb kilatas, ott a legcsodalatosabb a naplemente." Jarmila ritkan emlekezik. Most mintha kikivankozott volna belole sok minden. Az evek soran sokszor talalkoztunk, de palyafutasanak pillanatairol csak elvetve ejtett szot. Volt, hogy azert nem tette, mert bantottak dolgok es emberek, maskor, mert nem szokasa dicsekedni. Most talan, hogy a tanitvanyairol van szo, talan ezt is megtanulja... SEBOK MARGIT Jarmila Kratochvilova 1951. januar 26-an szuletett a csehorszagi Golcuv Jenikovban, az 1980-as moszkvai olimpian ezustermes a 400 m-en, 1981-ben Vilag Kupa-gyoztes, az 1983-as VB- n 400-on 6s 800-on is nyert, az elobbiben 47,99-es vilagcsuccsal (elbszor futott no 48 mp-en belul), ezustermes a 4 x 400-as valtoban is. 1983 ota 6 a 800 m vilagcsucstartbja (1:53,28), 3-szoros fedett palyas Europa-bajnok. ... es ma tanitvanyaval, Formanovaval Csaknem masfel bvtizede... len garzonlakastol, szuksegem van a falu nyujtotta szabadsagra. Nalunk Jenikovban egy utcaban harom haza van a csaladnak, az egyikben a noverem, Bozena lakik ferjevel es a gyerekekkel, a kertben all egy masik haz, ott elek en a nyugdijas szuleimmel, a harmadik haz Bohus nagybatyame. Ott vagyunk egesz nap, ott fozijnk, ott etkezik az egesz csalad. Van ket tehenunk, disznonk, baromfi. A masik lanytestverem Marie ket kilometerrel arrebb, Vdesicebementferjhez. Ha nem vagyok a gyerekekkel edzotaborban, fel napot dolgozok a foldeken, ez szamomra a kikapcsolodas. Pragaban lehetseges, hogy nehany ezerrel tobbet keresnek, de minek? Osszehasonlithatatlan, mennyit keresnek a mai atletak — es mit kaptunk mi. Nem mintha irigyelnem... A nyolcvankettes atheni EB, majd egy ewel kesobb a helsinki vb utan kaptam jutalmat az akkori spodvezetestol, de a vilagesuesra mar nem volt penz. Aztmondtak, ha elotte vagy utana futottam volna, akkor mas. Falunkban a nemzeti bizottsagon kaptam egy festmenyt, amelyiken meg meg sem szaradt a festdk, igy egy reszet a nadragomon vittem haza. Caslavban diszpolgarra avattak s adtak ajandekba egy gipszbol keszultZizkat, amelyiknek letort egy ujja. Az iskolaugyi miniszteriumi fogadasra menetJozo Pribilinechangoltfol, mondvan, keszuljek fol, med neki a miniszterjo vastag boritekot adott. A vege az left, hogy megkinaltak szendviccsel, kaveval, boritek helyett egy 120 koronas konyvet kaptam. Aztan Strougal miniszterelnoktol Munkaerdemrendet, de melle egy fityinget sem. Ehhez kepest edesanyamnak mint kivalo munkasnak a szovetkezet legalabb nyolc szazast is adott. De nem panaszkodom. Csak az bant, hogy nem gondoskodhatok egy kicsit jobban szuleimrol, nem segithetek testvereimnek, hogy ket eve nem vagyok kdpes kicserelni az eltod csillad. Egy egesz doboz tele van az ermeimmel. A legedekesebbeket kivalogatom, kimosogatom a szalagjaikat, s arra is gondoltam, hogy bearanyoztatom a Helsinkiben szerzetteket, med elegge kikoptak, nem is csoda, annyi kezen mentek keresztul. El viszont nem adnam oket semmi penzed. Azt a futocipomet, amelyben a negyszazas vilagcsucsot futottam, edzom orzi vikendhazaban,
