Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-11-19 / 23. szám
Pokhalos sporttortenetek Egy vilaghiru magyar vizipblosrol a kovetkezoket irja a sportlexikon: Karpati Gydrgy vizilabdazo, gyorsuszo, edzo. 1952 es 1969 kozott 165-os szerepelt a magyar valogatottban es annak szineiben 171 golt lott. A gyors, robbanekony jatekos kulondsen a tamadasokban ervenyesult. Tagja volt az 1952-es, az 1956- os es az 1964-es olimpiai bajnok magyar csapatnak.“ Es ami hianyzik a lexikonbol, hogy 1935- ben szuletett, es vfzben vilagvero mdkamester volt. A Kuka becenevre hallgato Karpati Gyurit 1989-ben az Egyesult Allamokban besoroltak a halhatatlanok nagy csaladjaba. Ott talalhato a keznyoma es a fenykepe az uszo- es vi'zilabdasport szupersztarjai kozott. Ez indittatas okan 1992-ben Magyarorszagon is bevonult a halhatatlanok taboraba. A rendszervaltast kovetoen Los Angelesbe is eljutott. Egy verofenyes juniusi reggelen arra lett figyelmes, hogy valaki hirtelen megerinti a vallat. Riadtan kapta hatra a fejet — a mancsok egy 125 kilos „medvee“, egy bizonyos Bud Spencere voltak. Ot e nev alatt ismeri a filmvilag, de igazi neve Carlo Pedersoli es 1948- tol 1956-ig az olasz vi'zilabdacsapat oszlopos tagja volt. Vizipolo palyafutasat epp a magyarok ellen fejezte be 1955- ben Budapesten. Karpatival kedelyesen el is csevegett az olasz—amerikai film- es vizilabda sztar, sot meg a Kuka becenevre is emlekezett. Elmondta, hogy boldog embernek erzi magat, de egy dolog kimaradt az eletebol: nem tudott olimpiai aranyat szerezni! Es ebben nagyban ludas Karpati Gyuri is. Pedig de sokszor vivtak kemeny csatakat es pofozkodtak a vizben. Jomagam, azt hiszem harom alkalommal lattam eloben jatszani Gyurit. Ketsegtelen, hogy az ido mulasaval a klasszikusokat legendak lengik korul, de altalaban a legendaknak tbbbszor valos alapjuk van. Peldaul, tempo kozben tudott cselezni es kapura loni. Termeszetesen ilyenkor sullyedtek a tehetetlen kapusok. Szazhatvankilenc centijevel — amit o a hotagulas rovasanak kbszonhetett bevallasa szerint —, gyakran kenyszerult az izomkolosszus vedok ellen eljatszani a chaplini kisember sorsuldbzottseget, es szamtalanszor bizonyitotta be: a bunyo ugy kezdddott, hogy az ellenfel visszautott. Az un. alhuzast olyan tokelyre fejlesztette, hogy azok a jatekvezetok, akik mindenre megeskudtek, hogy oket Kuka nem fogja „megetetni“ es lefujjak alhuzasait, valami magikus hatasnak engedelmeskedve megsem fujtak le, vagy rosszabb esetben meg ki is allitottak az ellenfelet. A felsoroltak is bizonyitjak, hogy komoly erzeke volt a pszichologiahoz. Jobaratja, GyarmatiDezso ekkeppjellemezte Kukat: „Gyuri olyan lelki „szemetlada“. Ebbe dobtuk bele minden gondunkat. ’ meg sorba-sorba, szinte helyettunk is megoldotta ezeket.“ Az 1964-es tokioi olimpian tortent a kovetkezo eset a magyar—roman meccs elott. E talalkozot az izraeli Askenazi vezette. A merkozes eloestejen az egyik exmagyar felment az emlitett biro szallodajanak szobajaba, es a kovetkezoket tolmacsolta: — Bocsasson meg — mondta angolul —, mindossze annyit kozldk Onnel, hogy Romania nemely maradi koreiben meg ma is igen eros az antiszemitizmus. Viszontlatasra! Ot perc mulva jott az ujabb magyar es eloallt a mondokajaval. — Elnezest a zaklatasert — mondta franciaul. — Csak annyit szeretnek Onnel kozblni, hogy a Bud Spencerrel is pofozkodott II. vilaghaboru kezdeten, soklengyel „izraelita“ nyert magyar hazankba befogadast, es nagyon jo banasmodban reszesultek. Koszonbm, hogy meghallgatott. Nehany perc elteltevel jott az ujabb latogato, de ezuttal az ellenfel taborabol. — A vilagert sem akarom haborgatni uram, de holnap — mondta az illeto olaszul — a roman csapatban negy zsido vallasu fiu jatszik. Ugye erti uram. Ajanlom magam. Vegul is az lett a poen a dologbol, hogy Askenazi kitunoen vezette a meccset, de a jatekosok Karpati „diplomaciajat“ veltek felfedezni a tortentekben. Kulonben ezen az olimpian jatszodott le a vizilabda tortenelmeben az „evszazad merkozese". Hogy a magyarok olimpiai bajnokok legyenek, ahhoz harom gollal — es a dontdben — le kellett gyozni a szovjeteket. Az ellenfel csapataban olyan nagysagok szerepeltek, mint a szinten legendas gruz Msvenieradze, aki odahaza ket ultere elfogyasztott egy birkat, es megivott hozza 10 liter bort, vagy a hajbkotel izomzatu Barkalov, aki arrol volt nevezetes, hogy valahol a Kaukazus mezsgyein vadaszat kozben sebzett farkasokkal verekedett. Nos, ezen gladiatorok ellen kellett Karpati Gyurinak bebizonyitani, hogy a sportban is minden relativ es a fejetetejere allithato. A harmadik negyedben Kuka elkezdett mokazni, es szinte minden huzasa bejott. A szovjetek verben forgo szemekkel hordgtek az apro magyarra, es az 5:2-es vereseg annyira megviselte oket, hogy tobbuket az eredmenyhirdeteskor ugy kellett a dobogo kozelebe cipelni. A meccs utan Karpati — sajat bevallasa szerint — ugy nezett ki, mint egy jol konzervalt 70 eves aggastyan. En gyerekfejjel eltem meg Szepesi Gydrgy kozvetiteseben e roppant idegszorito merkozest. A kdzvetites japan ido szerint reggel fel hetkor volt. Ordmomben aznap nem mentem be az iskolaba. A most mar abszolut halhatatlan Karpati ezeket vallja 62 evesen: „Mindig lesznek golok! Mindig lesznek pofonok! Es sosem dregszunk meg!(?)“ BABIAK LASZLO Az 1956-os magyar szabadsagharccal egyldoben zajlott le Melbourne-ban a 16. nyari olimpia. A magyar csapat — Kossuth-cimerrel a melegitojdn — a szovjetek elleni 4:0-as gydzelem utan. Karpati Gyuri a kdpen az also sorban balrol a harmadik
