Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-11-05 / 22. szám

Az atheni bronzermes Igor Kovac hosszu es sikeres ideny utan vegre otthon Egy feher ember a iizenharom mdsodperc buvkoreben A sikernek ara van. Nagyon hosszura nyult ez az ideny, a vege fele mar nagyon nagy onfegyelemre volt szuksege, hogy oda tudjon figyelni a versenyre. Szep­­tember 13-an a japan Fukuokaban ujra osszekapta ma­­gat, s a vilag harmadik legjobb gatasa, ahogy azt az augusztusi atheni vilagbajnoksag sorrendje mutatja, az atletikai ideny legjobb tukorkepet nyujto Grand Prix­­dontdben mindossze egy szazadra maradt el sajat or­szagos csucsatol (13,13), amelyet julius 7-en Stockholmban futott. Az Iglobol (Sp. N. Ves) szarmazo, de Pragaban elo Igor Kovac hajszalra annyit futott a 110 m gatfutas fina­­lejaban, mint az angol Jarret, de balszerencsejere a celfuto a szlo­­vak fiut latta negyediknek. Az uzle­­ten igy 10 000 dollart vesztett. Nyert viszont eleget. Nem csu­­pan az anyagiakat tekintve, ami persze, nem lenyegtelen. A pari­­zsi fedett palyas vilagbajnoksa­­gon elert dtodik hely utan az ak­­ropolisz toveben vegre beteljesult alma, amelyet meg a legkozelebbiek koreben sem mert hangosan megfogalmazni. Ovatossaga ellenere, talan azert is, mert szfnesznek nem epp kitu­­no, sejtettuk, barmennyire nehez is, szamara csak akkor nem lesz csalodas az atheni vilagverseny, ha folallhat a dobogora. Barmennyire probal rendre uralkodni az erzesein, azon az augusztus hetediki csutdrtdkon nem nagyon sikerult. Sugarzo szeme, amely mindig mindent elarul, tomenytelen boldogsa­­got tukrozott, s o, aki mindig hatarozott, olyan volt, mint egy fekezhetetlen kisgyerek. Nem tudta, mit te­­gyen, kihez menjen, mert ahogy az lenni szokott, majdnem darabokra szedtek. Mint minden ermesnek, neki is meg kellett jelennie a sajtoertekezleten. A ket koromfekete fiu, Allen Johnson es Colin Jackson mellett egy feher gatas. Nem eppen mindennapi esemeny. S nem kevesbe meghok­­kento a nagy szavakat nem kedvelo fiu bejelentese, miszerint legkozelebbi celja, hogy a buvos tizenharom masodpercen belul fusson. Az atletika, de foleg a ma­­gas gat (106,7 cm) ismeroi tudjak, hogy e szam torte­­neteben csak oten futottak 13 mp alatt: a vilagcsucs­­tarto walesi Colin Jackson (12,91), azamerikai Roger Kingdom (12,92), honfitarsai, az atlantai olimpiai es az atheni vilagbajnok Allen Johnson (12,93), a legendas Renaldo Nehemiah (12,93) es Jack Pierce (12,94). Va­­lamennyien fekete boruek. A leggyorsabb feher em­ber, a nemet Florian Schwarthoff, akit Kovac az athe­ni dontdben klasszis mellbedobassal leszorftott a do­­bogdrdl, 13,05-os eredmenyevel az orokvilagranglista tizedik helyen all. A110 meteres gatfutas, legalabb is az eredmenyes­­seg szerint, amerikai-angol szam. A tengerentuliak az eddigi hat vilagbajnoksagon ket ermet szereztek, a bri­­tek hetet. Kozejuk Kovac elott csak egyetlen egyszer sikerult beekelodnie mas orszagbeli versenyzonek (ugyancsak fehernek), 1983-ban a finn Arto Bryggarenak odahaza Helsinkiben. Kovac ebben az idenyben ket tizedet javftott sajat orszagos csucsan — 13,33-rol 13,13-ra. Athenban 13,18-cal lett bronzermes, tehat csak 5 szazaddal maradva el egyeni legjobbja­­tol, megis, amint ujranezte a dontdt, elkepedt: „Hihe­­tetlen, hogy mit muveltem, technikailag szornyu volt a futasom. Ha ennek ellenere 13,18-at futottam, aztje­­lenti, hogy kepes vagyok 13 alattira is“, magyarazta egyet aludvan a nagy esemenyre. Igor edzoje, a pra­­gai Jan Pospfsil szerint a bronzerem inkabb „lgor ori­­asi akaraterejenek es fizikai adottsagainak kdszonhe­­to, minttechnikai kepessegeinek. Rajtjajdl sikerult, az elso gatrol meg egyszerre erkezett Johnsonnal, de a futam kozepe az dtodik gatig keserves volt. A hatodik­­tol ujra csillogott..." A 28 eves atletanak mindossze harom edzoje volt eddigi palyafutasa soran. Elso tanftdmesterht Stefan Schullernak hfvtak, o volt az, aki Igldn, ahol Igor fel­­nott 6s ahol ma is elnek a szulei es occse Edmund, majd kesobb a kassai sportiskolan megszerettette vele az atletikat. A masik ketto mar Pragaban istapol­­ta, elobb Ludek Svoboda, majd a jelenlegi Jan Pospfsil, aki egyben menedzsere es mindenese is (Igor Pospfsil mamajanal lakik Pragaban albhrletben). „Az elsonek koszdnhetem, hogy megismertem az atletika minden szepseget, hogy beleszerettem ebbe a sportba, ezen belul is a gatfutasba, amelyhez, s ezt jdl sejtette, van tehetsegem — ecseteli Igor. — A ma­­sodik segftett, hogy technikailag es a gyorsasag teren fejlodjek, s a legtobbet jelenlegi mesteremtol kaptam, akivel 1991 dszetol dolgozom. Hal’ istennek, szigoru volt hozzam, massal aligha viseitem volna el az olyan kemeny edzeseket, amelyek utan mindkettonk szeme verben uszott. Fokent azokat, amelyek harom eszten­­deje szerepelnek az edzesprog­­ramjaban. Ezekjelentettekaz iga­­zi elorelepest..." Egy sportolo elete nem fenekig tejfel. S vannak idoszakok, ami­­kor igen keseru perceket el at. Igor eleteben ilyen volt az 1984- es helsinki Europa-bajnoksag, ahol meg az elofutamban befejez­­te szerepleset. „Valsagos perce­ket sokszor megeltem—vallja be ferfiasan. — Az elso, amelyen megfordulhatott volna sportpa­­lyafutasom, nyolcvannyolcban volt, amikor az orszagos bajnok­­sagon a ketszaz meteren izom­­szakadast szenvedtem. Utana ki­­lenc honapig meg a villamos utan sem tudtam futni. S a legutolso epp az elmult ev oszen...“ Ekoz­­ben szeme sarkabol az edzore pillant, mint akinek buntudata van. Tudja, hogy az artalmatlannak tuno bokaserules, amelyet barataival kosarlabdazva szenvedett, veszelybe sodorta karrierjet. Szerencse­­jere, minden jora fordult, sokaig teniszlabdara emle­­kezteto bokaja meggyogyult, de mfg teljes erobedo­­bassal ujradolgozhatott, eltelt egy jo honap. A siker feledteti a nehez perceket, a szenvedest, a lemondast, az emberfeletti kemeny munkat. Szarnya­­kat ad, meggyozi az embert valasztasanak helyesse­­gerol. Igor sem cserelne fol szerelmet semmi masert, bar nem tagadja, hogy minden dszon, amikor rdvid ido­­re hazalatogat Iglora, barataival szfvesen kergeti a je­­gen a korongot. Sajnos, egyre kevesebb idot tolt ott­hon, nehany napot karacsonykor, tobbre csak az ideny befejeztevel, osszel futja, de neha ez is lerovi­­dul. Pedig ezek a legszebb napjai. Szamara az a leg­jobb pihenes, ha baratjaval jarhatja az erdot, s bar ugy szokta mondani, vadaszni megyek, puskatcsakaz er­­desz-barat visz. Igor hosszu orakig iil vagy koszal csendben, figyeli a termeszetet, a vadat. A csend gyogyfr a sok-sok utazas, a szallodak, a hajsza, az ideg­­tepo edzhsek es versenyek utan. Az iden csak szeptember vegen jutott haza. Fukuokabdl mhg dtrandult Jamajkaba, egy nehany na­pot elvezte az ottani verseny utan a semmittevest. Koz­­ben itthon marturelmetlenul vartak. Szulei otthonaban naponta csdrgott a telefon, a varos elokeldsegei mhl­­tdkepp szerettek volna fogadni a vilagbajnoki bronz­ermes atlhtat, volt iskolatarsai talalkozora keszultek, s ki tudja, ki mindenki nem iratkozott fel a varakozok listajara. Nem csoda, hogy a telefonban azzal hlcelo­­dott, mar csak az ezredfordulo utan iratkozhat fol va­­laki... SEBOK MARGIT Igor Kovac Sziiletett: 1969. majus 12-en Korompan (Krompachy) Allando lakhelye Iglo (Sp. N. Ves), Pra­gaban el es edz Az ASK Dukla B. Bystrica atl&dja Vilagbajnoki bronzermes a 110 m-es g6tfutasban, 4. az idei Grand prix dontojeben Kucnta feivetefe)

Next

/
Oldalképek
Tartalom