Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-09-10 / 18. szám

i kellene tudnunk o rakbelegsegrol? A betegseg megelozese ketsegkfvul a legjobb eszkoze annak, hogy feken tartsuk. A rak eseteben jol ismert, hogy a kulso hatasok, mint a taplalkozas, a kornyezet, a dohanyzas es az eletstflus egyeb tenyezoi az emberek nagy resze­­re hatassal vannak. Csak igen kis mertekben — talan ket szazalekot sem er el az ilyen ese­­tek aranya — mutathato ki, hogy a be­tegseg veleszuletett genetikai el valtoza­­sok kovetkezmenye. A rak megelozese eszkozeinek sora nagy mertekben bo­­vulhetne, ha egyre szelesebb koru isme­­reteket szerezhetnek a kornyezeti te­­nyezok hatasanak tenyeirol. A preven­­cio elsodleges lepesei viszont nyilvan valoak: az ismert karciogenek ki­­kuszobblese. Ide sorolhatjuk a dohany­­zast, az UV sugarzast, a vegyszereket, a helytelen taplalkozast stb. Szlovakiaban evente az emberek 20 szazaleka rakbetegseg kovetkezteben hal meg. Ez a megbetegedes nem ke­­rul el egyetlen korosztalyt sem, ugyan­­ugy elofordul a gyermekeknel, a fiata­­loknal, mint az idosebbeknel. Ezert fon­­tos tudnunk, hogyan vedekezhetunk ellene. Ezt a celt szolgalja az egeszse­­ges elet kodexe, amely az Europa a rak ellen elnevezesu programbol indul ki. Mar fiatalkorban figyelnunk kell tes­­tunket, mivel mielobb sikerul diagnosztikalni a betegseget, annal na­­gyobb az esely a kigyogy ulasra. A fiuk­­nak mar 16 eves koruktol rendszeresen figyelniuk kell a hereiket es havonta „megvizsgalni“ azokat. A noknek 20 eves koruktol havonta egyszer alaposan szemugyre kell venniuk a melluket es megtapogatni, nincs-e valamilyen el­­valtozas, nem ereznek-e csomot. De a borfeluleten es a szajuregben eszlelhe­­to rendellenesseget sem szabad figyel­­men ki'vul hagyni. Az un. onkologiai megeldzo vizsga­­latokat is komolyabban kellene venni. A huszadik eletevtol evente ajanlatos ilyen cellal felkeresni az orvost. A nogyogy­­aszhoz legalabb evente egyszer men­­jiink, a mellek kivizsgalasat pedig ket­­evenkent kerjuk, otven even tul pedig ezt is evente. A negyvenedik evuket be­­toltdk evente vizsgaltassak meg a vas­­tagbeluket, a mehet, illetve a proszta­­tat. Tudorontgenre haromevente, a rizi­­kos csoportba tartozok evente menjenek el. Szlovakiaban a ferfiak eseteben a da­­ganatos megbetegedesek kozul leg­­gyakrabban a tudorak fordul eld (mint­­egy 22 szazalekban), a noknel pedig a mellrak (korulbelul 16 szazalekban). A harmadik helyen a vastagbelrak szere­­pel (mindket nemnel megkozelftdleg azonos az elofordulasi arany — 13 sza­­zalek kdruli, a borrak pedig az ilyen jel­­legu megbetegedesek 15 szazalekat alkotja. A mehrak 11 szazalekban for­dul eld. Orszagunkban evente 19 ezer beteg­­nel allapftjak meg, hogy rakos. Eppen ezert indokolt, hogy minel tobben ismer­­jek a legfontosabb kockazati tenyezo­­ket. Meg kell valtoztatni az eletstilusun­­kat es jobban oda kell figyelni a testunk­­re. Es arrol sem feledkezhetunk meg, hogy a rak valamennyiunkre leselkedik es nem lehetunk biztosak abban, hogy eppen minket elkerul. A tenni valoinkat az Europai Rakelle­­nes Kodexban foglaltak ossze. Erdemes ismerni ezeket es szerintuk mddosfta­­ni eletvitelunket. 1. Ne dohanyozzanak! 2. Mersekeljek az alkoholos italok fo­­gyasztasat! 3. Keruljek az eros napfenyt! 4. Naponta fogyasszanak friss zoldse­­get, gyumolcsot es magas rosttartal­­mu elelmiszereket. Csokkentsek a zsiradekok fogyasztasat. 5. Tartsakbe a munkavedelmi eloiraso­­kat. 6. Ugyeljeneka testsulyukra, ovakodja­­nak az elhizastol. 7. Keressek fel az orvost, ha magukon szokatlan elvaltozast eszlelnek (da­­ganatot, az anyajegy megvaltoza­­sat, tulzott verzest). 8. Akkor is forduljanak orvoshoz, ha hosszabb ideje nehezsegeik vannak (kbhbges, rekedtseg, szokatlan emesztesi rendellenessegek, meg­­magyarazhatatlan testsulyvesztes, nem gyogyulo sebek). Noknek: 9. Jarjanak rendszeresen nogyogyasza­­ti ellenorzesre. 10. Vizsgaljak meg melluket. Ha elval­tozast eszlelnek, keressek fel az or­vost. Sajnos, gyakran azt tapasztaljuk, hogy az emberek a nehezsegeiket lebecsu­­lik, nem szentelnek kello figyelmet a sa­­jat testuknek, az eletstilusukrdl nem is beszelve. Kornyezetukkel, amelyben elnek, sem igen torodnek. Szinte hihe­­tetlen, hanyan jonnek a rendelobe, akik­­nek a rakbetegsege elorehaladott alla­­potu. Raadasul neha jol lathato helye­­ken elofordulo megbetegedesekrol van szo. Es nem is mindig a szocialis szfe­­ra peremere sodrodott egyenekrol van szo, hanem muvelt, jol szitualt szeme­­lyek eseteben is megtortent az ilyen eset. Ez is bizonyitja: keveset tudunk magunkrol. DR. LUBICA PETERAJOVA BETEGAPOLAS - 0TTH0N Mar nemcsak a fovarosban Az egeszsegugyi szolgaltatasok szin­­vonala szinte mindennapos temaink koze tartozik. Nem veletlenul. Ha nem mi magunk szoruiunk orvosi el­­latasra, a csaladban rendszerint van valaki, akinek nem ugy szolgal az egeszsege, mint kellene. A tapaszta­­lataink is kulonbozdek: van, amikor elegedettek vagyunk a gondosko­­dassal, a kezelessel, de elofordul, hogy kifogasoljuk a banasmddot. Kezeldorvost immar magunk valaszt­­hatunk, es van mdr vallalkozas, amely az utogondozdst is elvegzi. Pozsonyban egy evvel ezelott kezdett tevekenykedni a Harris hazi gondozoszol­­galat. Tapasztalataikrol es terveikrol ker­­deztiik dr. Bozena Busovat, az orvos­­tudomanyok kandidatusat, vezerigazga­­tot. — Egeszsegugyi i ntezme ny unk apolo­­es gondozoszolgalatot nyujt a hozzank for­­dulok szamara. Az apolast a novereink a kezeloorvos javaslata alapjan vegzik. Ot egeszsegbiztositoval van szerzodesunk (a Kdlcsdnos Egeszsegbiztosi'to, a belugymi­­niszterium, a vasutas, a katonai es a szo­­vetkezeti). Ezek teritik a szolgaltatasaink koltsegeit, tehat a paciens nem fizet ertuk. A tobbi biztosftdhoz tartozoknak teri'tes el­­leneben nyujtjuk a kert kezeleseket, pel­­daul rehabilitacios gyakorlatok vegzeset, de a gondozoszolgalatert kozvetlenul kell fizetni, ezt nem tdrfti egyetlen biztosi'to sem. — Milyen az erdeklodes a szolgaltata­­saik irant? — Mondhatom: meglepoen nagy. A fovaroson ki'vul junius elejetol Eperjesen, szeptembertol pedig Kassan is igenybevehetik a paciensek. Az erdeklo­­des merteke attol fugg, hogy kell-e a be­­tegnek fizetnie vagy sem. — A betegek tehat szivesen veszik a hazi kezelest. Es az orvosok hogyan viszo­­nyulnak ehhez az „ujdonsaghoz“? — Tavaly, amikor beindftottuk a szol­­galtatasai nkat, valamennyi kezelo orvos­­nak, sot korhaznak tudtara adtuk, hogy egy uj ellatasi formara nyflik mod. Sajnos, leg­­alabbis mi ugy erezzuk, nem elnek az adott lehetoseggel. Az egyuttmukodes nem olyan, mint ahogyan mi elkepzeltuk, mint ahogyan ezt a nyugati allamokban markivaloan alkalmazzak. Rendszerinta paciens vagy a hozzatartozoja keres fel bennunket azzal, hogy szeretne igenybe venni a szolgaltatasunkat. Mi adunk nekik kervenyt, amelyet az orvos kitolt, es an­nak alapjan vegezzuk el a teendoket. Az idealis az volna, ha a kezeloorvos javasol­­na a betegdnek ezt, a szamara elonybs le­­hetoseget. 6 tudja pontosan, mire van szuksege a paciensnek. — Kik nyujtjak a szoban forgo szolgal­­tatasokat? — Tavaly 37 egeszsegugyi novert ke­­peztunk ki, kozul uk 25-en Pozsonyban te­­vekenykednek. Veluk „mellekallasu“ szer­­zodesunk van, ugyanis nem lehet elore ki­­szamftani, mennyi munkara kapunk „megrendelest". A gondozoink—nyolcan — viszont foallasban vannak. Ez utobbi­­ak szolgaltatasaert, mondottam, fizetni kell, orankent 75 koronat. — Emlitette, hogy az orvosok es a biz­­tositok nem viszonyulnak egyertelmuen pozitivan a beteg altal eldnyosnek tartott szolgaltatasokhoz. — Az orvosok egy reszerol valoban ez mondhato, viszont akik „kiprobaltak“ az egyuttmukddesnek e formajat, elegedet­tek. Az egeszsegugyi biztosi'toknal is gyak­ran fel merul: mit kell az orvosnak elvegez­­nie az alapellatas kereteben es mi az, amit szolgaltataskent mas is nyujthat a beteg­­nek. Az viszont egyertelmu: a paciens eleteben minosegi valtozast hoz, ha ott­­hon szurjak be neki az injekciot, vagy pel­­daul az infuzio miatt sem kell a korhazba, vagy a rendelointezetbe utaznia. A bizto­­sitokkal kapcsolatban meg egy dolgot er­demes megemli'teni: ma meg nem tudjak pontosan, hogy a korhazi ellatasert terftett osszeg valoban a realis kiadasokat fede­­zi vagy sem. A kulfoldi tapasztalatok azt bizonyitjak: az otthoni apolas a korhazi nak fele vagy egyharmadnyi koltsegdbe kerul. Ezert is szorgalmazzak a hazi betegella­­tast az intezmenyivel szemben. A korhaz­­ban csak a legszuksegesebb idot toltik a betegek, s aztan a mienkehez hasonlo szervezetek gondoskodnak a paciensrol — mar az otthonaban. — Min mulik, hogy ez nalunk is fgy le­gyen? — Hozzaallas es nem utolso sorban penz kerdese az egesz. Ha a biztosi'tok pontosan kiszamolnak a teriteseket es azok indokoltsagat is alaposan szemugy­re vennek, szerintem valtozna a helyzet. A paciensek altal fizetett szolgaltatasaink arat mi nem akarjuk mindenaron emelni. Sot! Azon faradozunk, hogy olyan penz­­forrashoz jussunk, amely a koltsegek egy reszet fedeznek. ‘ DEAKTEREZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom