Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-09-10 / 18. szám

Ne essiink ketsegbe Ha ncziila hai... A gyerekek felnottek, a nyugdij ke­­ves, a hajam oszul, a derekam sem olyan karcsu, mint regen... Kinek van ram szuksege? Egyaltalan van meg ertelme valaminek? Ugye ismeros gondolatok az btodik x-en tul?l Pedig semmi sines vesz­­ve, az elet szep, csakfel kell fedezni, es persze beletorddni a megval­­tozhatatlanba. Hogy mar nem vagyunk harminc­­evesek. Ha romlik a szemiink A korral jar a latasgyen­­gules. Ennek oka a szemlencse rugalmas­­saganak csokkenese. Tavolra jol latunk, csak olvasni nem tudunk... Batran menjunk el a szemorvoshoz. A szem­­uveg a legtobb not meg­szepfti. Csak megfelelo keretet va­­lasszunk. Ha dragabb, mint amit a biztosito fizetne, ne sajnaljuk a penzt. A jo kozerzet (a szepseg!), minden penzt meger. Ha fajnalc az izuleteink Mozogjunk! Sokat. Tornazzunk. Reggel agybol kikelve, a furdoszo­­baban a tus alatt, lift helyett jarjunk gyalog, es a teve elott ulve is lehet tornaszni. Labemeles, karkorzes, nyakkorzes, hasat be, majd kileg­­zes... A ferj eszre sem veszi. 6 az­­alatt sorrel a kezeben — bekesen szundikal mellettunk. Ha a merleg tobbetmutat Hat erre nagyon figyelj unk. Mert ha meg csak ot kiloval vagyunk sulyo­­sabbak, mint ot eve, akkor meg konnyen segfthetunk rajta. A csoda­­dietak kiprobalasa sem tiltott. De hfz­ni csak attol lehet — amit meg­­eszunk. Tehat mondjunk le a (sok) kenyerrol, az edessegrol, a kolbasz­­rol, szalonnarol, es a boseges va­­csorarol. Ehezni tilos. De hatannyi minden van, amivel megtolthetjuk a gyomrunkat: zoldseg, gyumolcs, muzli... Ha nines mit felvenniink Szerencsere ma minden divat. A second hand-ekben is valogatha­­tunk, es kis ijgyeskedessel egyedi­­ve varazsol hatjuk az olcso „divatos“ cuccot. Egy szabalyt be kell tartani: nem szabad belepreselodnunk a husz ev elott varratott cuki ruhank­­ba, ha megoly edes is. Ami husz ev­­vel azelott jol allt (a mini, a fodrok), az ma — talan nevetsegesen hat. Ha tobb a ranc Ne sajnaljuk magunktol a kozmeti­­kust, a jo kremeket. Az idot se! Mert ha minden heten csak ket orat sza­­nunk magunkra (arcpakolas, furdo, hajfestes), mar sokat tettunk... Ket oraja pedig minden nonek akad — hetente. Ezt a ket orat csakis ma­gunkra forditsuk. A gyerek ilyenkor ne zavarjon — de a ferj se! Egyszer minden nd eleteben eljon a valtozas idoszaka... a nok tobb­­sege 45—50 ev kozott eszleli ma­­gdn az elso tuneteket, de elofor­­dul, hogy a klimax mar a harmin­­cas dvek derekan bekovetkezik (s ez altalaban brbklodik). A cisz­­taval kezelt nok, a dohanyosok altalaban korabban erik el a valto­­zdkort, mint a gyerekesek. A legfeltunobb jel, hogy megszu­­nik a menstruacio, de nem mind­­ig egyszerre — nehany honapig csak rovid ds „enyhe“ lefolyasu. A leggyakrabban elofordulo fizikai problemak a visszatero hohullam­­ok, ejszakai izzadas, fejfajasok, fzuleti bantalmak, a huvely szaraz­­saga — s ennek kovetkezteben kellemetlen a szexualis egyuttlet. Szarazabb a haj, a bor, torekenyek a csontok. A leggyakrabban elofordulo pszi­­ches problemdk az almatlansag, donteskeptelenseg, emlekezet-ki­­eses, hirtelen hangulatvaltozasok, depresszid, onbizalomvesztes es latszolag minden ok nelkuli panik­­rohamok. A felsorolt tunetek nem veszelye­­sek, csak kellemetlenek, a csont­­ritkulas azonban sok veszelyt rejt. Harmincot eves korban a kalcium beepulese kezd lassulni, s ezert tanacsos minel hamarabb atterni a helyes etrendre es sokat mozog­­ni — ez a ket dolog segft a „csontsuruseg“ megorzeseben. A klimax elott a noi szervezetnek napi 800 milligramm kalciumra van szuksege. (Kb. ennyi van 10 dkg kenyerben, egy pohar tejben, 10 dkg brokkoliban. A spenot, az eidami sajt, a szezammag kuldno­­sen gazdag kalciumban, erdemes ezekbol sokat fogyasztani.) Az eghszseges etrend elkepzelhetet­­len sok friss gyumolcs es zoldseg nelkiil, leven ezek rostban, vita­­minban, asvanyi anyagokban gaz­­dagok. Enni kell meg lencset, ba­­bot es egyeb huvelyeseket, tejet, sajtot, joghurtot, olajos halat, hust szarnyasokat es sok vizet kell in­­ni, de nem udftdt. Csokkenteni kell a kave, a cukor es a so fo­­gyasztasat, olajjal kell fozni es ke­­rulni az alkoholt. Mozogni! Sokat kell mozogni. A gyors tempo­­ju seta, tanc, a terheleses sportok a legjobbak, ezekjotekonyan meg­­huzzak a csontokra tapado izmo­­kat, s fgy a terheles hatasara a csontok ellenallobbak, erosebbek maradnak. (Az uszas nem terhele­ses sport, csontritkulas ellen nem igazan hatekony, ugyanakkor a szfvre es az altalanos kondicio megorzesere jo hatasu.) A rendsze­­res testmozgas nemesaka fizikum­­ra hat, hanem nyugodtta, kiegyen­­sulyozotta tesz. A dohanyzas tilos! Nemcsak azert, mert kihat a szer­­vezet hormonkepzesere, es fgy hozzajarul a csontok torekennye valasahoz. Az aktfv dohanyzas ot, de a passzfv is harom evvel elobb­­re hozhatja a klimaxot. Ha az ember nyugodt — keruli a stresszt—, ritkabban jelentkeznek a hohullamok. Meddig? A szereneshsebbek csak nehany honapig, masok akar evekig is tu­­rik a kellemetlen tuneteket. Vegle­­gesnek csak akkor tekintheto a „tortura“, ha mar legalabb ket eve nem menstrual valaki. A klimax el­­multaval megszunnek a hohulla­­mok, az ejszakai izzadas, az inger­­lekenyseg, a fejfajas. A legtobb no­­nel viszont tovabbra is tapasz­­talhato a huvely szarazsaga, s ez­­zel erdemes nogyogyaszhozfordul­­ni, merta panasz megszuntetheto. A csontok torekenysege es a szfv­­rohamra valo hajlam sajnos meg­­marad. Hormonterapia Amerikaban mar otven eve sikere­­sen alkalmazzak, nem szamft ritka­­sagnak, hogy valaki hatvaneves kora utan is menstrual. A hormon­­kezeles hatasa dltalaban mar ket het utan jelentkezik—csokken az almatlansag, elmaradnak a hohul­­lamok... Kellemetlen mellekhata­­sok akadnak(?). Sulygyarapodas, fejfajas, labikragorcs, de akik erre adtak a fejuket, eskusznek ra, hogy megeri... Noi oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom