Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bárány-Szilfai Alida: Katolikus nőként a társadalom és a kultúra szolgálatában. Gróf Zichy Rafaelné (1877–1964) munkássága a két világháború között
Gróf Zichy Rafaelné munkássága a két világháború között 59 latoskodott már Boldog Margit életével (legendáját lefordította),59 úgy gondolta, hogy a Katolikus Nőszövetségnek támogatnia kell ezt a kezdeményezést, így felajánlotta, hogy innentől kezdve örömmel közreműködnek a szentté avatási eljárásban, és 1927-től meg is kezdték az ezzel kapcsolatos munkát: május 7-én tartott kongresszusuk középpontjába Árpád-házi Boldog Margit kultuszát állították.60 Ettől kezdve folyamatosan szerveztek imaakciókat, zarándoklatokat Boldog Margit tiszteletére, szentáldozásokat tartottak szentté avatásáért. 1930-ban P. Bőle Kornélt hivatalosan is megbízták a szervezéssel.61 Az 1930-as esztendő Szent Imre emlékév volt, melynek kapcsán számos megemlékezést tartottak, és ezek kibővültek a Boldog Margit szentté avatását előmozdító eseményekkel. Május 31-én a Katolikus Nőszövetség szervezésében nagyszabású leányzarándoklatot tartottak a Margitszigetre, Boldog Margit szentté avatásának reményében.62 * * P. Bőle Kornél igen bizakodóan tekintett az ügyre 1930 februárjában: „Boldog vagyok, hogy a Margit-kultusz olyan nagy erővel lángolt föl az utóbbi időkben nálunk. Úgy vallásos szempontból, mint nemzeti érdekből rendkívüli jelentőségű dolog ez, s most, amikor látjuk, hogy a Szent Imre év alkalmából az egész világ érdeklődése felénk fordul, mondanom sem kell, hogy mekkora jelentősége lesz annak, ha Boldog Margit szentté avatási pőrét újból felvétethetjük és ha a port sikeresen be is fejezzük.”63 A várt eredmény azonban egyelőre elmaradt, komoly előrelépés az ügyben nem történt. 1937-ben vett újabb lendületet az ügy, mert ekkor szélesedett ki igazán az összefogás, mind politikai, mind tudományos körökben elismerték fontosságát, az Actio Catholica is csatlakozott és leveleket intéztek Rómához Boldog Margit szentté avatása ügyében.6« Innentől kezdve folyamatos volt a fáradozás és ez a nemes ügy az egész magyar társadalmat megmozgatta. A buzgó munka eredményesnek bizonyult, és 1943 nyarán a pápa jóváhagyta Árpád-házi Boldog Margit szentté avatását, melyet 1944 januárjában ünnepelt meg az ország. Ez az éveken át összefogásra késztető esemény példát tudott mutatni a tekintetben, hogy amennyiben egy jó ügy a tét, az ország meg tudja mutatni, hogy képes a közös gondolkodásra, az emberek képesek az együtt gondolkodásra. Egyértelmű volt, hogy gróf Zichy Rafaelné kiáll e jó ügy mellett, hiszen egész munkássága során mindvégig arra törekedett, hogy Magyarország sorsa jobbra forduljon és ő maga is az összefogást, a hittel való közös munkát képviselte. Sajnálatos módon az öröm nem tarthatott sokáig, hisz’ a következő évben már romokban hevert a főváros. Mialatt a grófné az előzőekben ismertetett számos közéleti, társadalmilag rendkívül fontos feladatokban vett részt, magánélete válságba került. 5« MNL. OL. P 1650. 2. dob. 6/b. t. 20. p 60 Napihírek. In: Budapesti Hírlap, 1927. március 31. 8. p. 61 Barna, 2014.210. p. 62 Barna, 2014. 211. p. 63 A Nyulak szigetének lilioma. Hogyan készíti elő Bőle páter Árpádházi Boldog Margit szentté avatási pőrét. In: Budapesti Hírlap, 1930. február 14. 8. p. 6* Barna, 2014. 211. p.
