Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bárány-Szilfai Alida: Katolikus nőként a társadalom és a kultúra szolgálatában. Gróf Zichy Rafaelné (1877–1964) munkássága a két világháború között

60 Egyháztörténeti Szemle XVIII/4 (2017) Gróf Zichy Rafael és Pallavicini Edina őrgrófnő 1901-ben házasodtak össze, 5 gyermekük született. (1902: Mária Eugénia, 1903: Eduárd Rafael, 1904: Domokos János, 1907: Nándor György, 1909: Imre György.) Mihelyst a gyermekek iskolás korba léptek, a grófné átadta magát a katolikus nőszö­vetségi munkának, majd sorra jött a többi feladat. Hétköznapjait többnyire Budapesten, Verbőczy utcai rezidenciájukon töltötte, és inkább csak hétvégente, nyaranta látogatott haza Sárszentmihályra. Kapcsolatuk a gróffal elhidegülőben volt, különösen azután, hogy a gróf megismerkedett dr. Világosi József ügyvéd elvált feleségével, és olyannyira beleszerelmese- dett, hogy már 1916-ban a válást fontolgatta.5? Innentől kezdve folyamato­san levelekkel bombázta feleségét, és kérlelte, váljanak el, mert nem képes tovább boldogtalan házasságban élni, és nem bírja tovább felesége „szelle­mi szuperioritását”.* 66 A grófné nem engedett kérésének, hallani sem akart a válásról. Mivel ez nem működött, a gróf más módszert keresett: megvá­dolta feleségét, hogy intim viszonyt folytat munkatársával és barátnőjével, Tormay Cécile-lel. Ehhez tanúkat is szerzett, méghozzá a Verbőczy utcai palotában dolgozó személyzet soraiból. „Erőszakos, rideg, kíméletlen, gúnyos, uralkodni vágyó természetű a fele­ségem, akitől válni akarok, — így indokolta válókeresetet a gróf, amelyet a portás megfigyelései alapján adott be a törvényszéken - anyám kívánsá­gára vettem csak feleségül. Nagymértékben költekezik, s nemcsak őt, de társaságát sem szívelem. Feleségem egy női személy iránt különösen nagy vonzalommal és intim barátsággal viseltetik.”67 A bíróság azonban 1924 tavaszán a válásra vonatkozó kérelmet elutasítot­ta.68 Az ügy nem ért véget, ugyanis Tormay és a grófné hamis tanúzás vád­jával beperelték a grófot és tettestársait, a per eredményeképp a grófot 1925-ben másfél év börtönre, 2 tettestársát 1 évre, a harmadikat pedig 4 hónapra ítélték.6« Többszöri fellebbezést követően a grófnak végül csak 14 napot kellett letöltenie. A válóper rendkívül jó téma volt a napilapok szá­mára, ám a közélet fontos szereplőinek, Zichynének és Tormay Cécile-nek egyáltalán nem tett jót. Tény, hogy a két hölgy sok időt töltött egymással, Tormay gyakori vendég volt a budapesti palotában és Sárszentmihályon is, gyakran napokat is eltöltött ezeken a helyeken, a grófnéval hosszas beszél­getéseket folytattak a MANSZ alapítása kapcsán, illetve az irodalomról is örömmel beszélgettek. Ez önmagában azonban nem bizonyíték arra, hogy kettejük között bármiféle intim viszony lett volna. Az is tény azonban, hogy Tormay Cécile szexualitásával kapcsolatban számos hasonló ügy látott napvilágot.70 A házasság jogilag továbbra is érvényben maradt, egészen a gróf 1944-es haláláig. 65 Kollarits, 2010. 314. p. 66 A Zichy-Tormay -per ítélete. In: Pesti Napló, 1926. április 18. 7. p. 67 Uo. 68 Kollarits, 2010. 313. p. 6? Gróf Zichy Rafaelt másfél évi börtönre ítélték strindbergi botránypörében. In: Pesti Napló, 1925. november 27.1. p. 70 Ld. bővebben: Kurimay Anita: A Tormay-affér mentalitástörténeti tanulságai. In: Aetas, 2016. 2. sz. 74-75. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom