Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 2. szám - TANULMÁNY - Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi katolikus valláspolitika rendszere (1761-1774)

Az erdélyi katolikus valláspolitika rendszere (1761—1774)

13

püspök előtt letette az esküt.«« 1767-68-ra a jezsuita misszió teljes sikert ért el Alvincen. Ennek nyomán javasolta Delphini, hogy a létrejött új német katolikus közösség számára vegyék el a reformátusok templomát, mert a ferences templomot a nagyobb távolság miatt nem tudják látogatni. Az akatolikusoknak (vagyis a református magyaroknak) pénzbeli támogatást kell biztosítani elvett templomuk helyett, hogy saját új imaházukat annak segítségével felépíthessék. Bár a szökések miatt a közösség létszáma ugyancsak lecsökkent, az áttértekkel együtt a katolikusok száma már kétszeresen meghaladta (volna) a reformátusokét, így azok a többségi elv alapján is igényelhették. Az újrakeresztelők szerény imaháza ekkor már azért sem volt elégséges a térítőknek, mert az egyházközség templomi környezetbe helyezésével győzelmüket is ki akarták fejezni, valamint az áttértek hitét ezzel is meg akarták erősítenie0 A Kancellária azonban Alvinc esetében politikai okokkal magyarázva nem támogatta az elvételi javaslatot, és hiába fogalmazott meg az ügyben Cserei kancelláriai tanácsos különvéleményt. Az Államtanácsban született döntés kimondta:

„Mindaz mellőzendő, ami által a katolikus vallás javára történő intézkedések megalapozott panaszra adhatnának alkalmat, és a munkálatokat arra kell irányítani, hogy szelíd mértékletességgel a megfelelő előmenetel annál inkább biztosítható legyen.”®1

Bár az Államtanács jegyzőkönyvei nem részletezik a templomelvétel ellen szóló politikai érveket, ezek a következők lehettek: a.) Mária Terézia a szektásokkal ellentétben a bevett vallások jogaira tekintettel kívánt lenni, b.) Az alvinci privilégiumok megújításával a bécsi udvar továbbra is külön egységként kívánta kezelni a „fekete németek” közösségét;®2 valamint c.) bár a templom katolikus alapokon épült, és ez formáján látszik is, a 17. században a reformátusok teljesen leromlott állapotából református építési elvek szerint húzták fel újra.®® Az Államtanács jegyzőkönyveiből megállapítható az is, hogy az új katolikus templom építését az ekkor már az erdélyi katolikus vallásügy javára rendelkezésre álló Portugál Alapból finanszírozták, és hogy a morva testvérek katolikus közössége nem tudta megfelelő módon eltartani plébánosát és iskolamesterét, mert ezek ellátását szintén ebből az alapból kellett biztosítani.®«

«» Klíma, 1942.132. p. A szebeni magisztrátus aktáinak 167/1766-os jelzete alapján.

®° Ld. később Kutyfalva, Marosjára és Magyarpataka református templomfelújítási ügyeit.

s* .Alles das, wodurch die für die cath. Religion zu trefende Verkehrungen zu einiger gegründeten Beschwerde Anlass geben können, vermeiden und dahin arbeiten solle, womit durch bescheidenen glimpf der gewürige Fortgang desto förderlicher gewirket! werden möge.” Idézi: Klima, 1942. 133. p. Hivatkozással az Udvari Kamara 1768. január 2-i iratára.

s2 Halmágyi István naplói, 1752-53. 1762-69. és iratai, 1669-1785. Közli: Szádeczky Lajos. Bp., 1906. (Magyar történelmi évkönyvek és naplók a XVI-XVIII. századokból. IV.) (továbbiakban: Halmágyi-naplók, 1906.) 313. p.; Endes, 1935. 340. p.

53 Ld. LéstyáN, 2000. II: köt. 63. p. „Alvinc” szócikk.

s« HHStA. StRP. 559/1767 (Stupan) (Curr) az Erdélyi Kancellária két, február 20-i és 27-i jegyzőkönyve erdélyi vallási ügyekben, cirk.: márc. 17. (exp. ápr. 16.), Resolution