Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNY - Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi katolikus valláspolitika rendszere (1761-1774)
14 Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014) Az Erdélyi Udvari Kancellária 1765. április 16-án előterjesztést tett az abrudbányai katolikus lakosok egy kérelméről, amelyben ezek kérelmezték, hogy az elődeik által épített, de akkor éppen az unitáriusok által birtokolt templomot visszakaphassák („zu resti tuiren”).* 55 * A kancelláriai előterjesztés foglalkozott még Udvarhelyszék alkirálybírójának egy jelentésével is, mely az elszakadok CAbtrinnigen”) elleni intézkedéseket és Szitás- (Székely-) keresztár templomainak felújítását tárgyalta. Az ügyben született döntés elfogadta a Kancellária javaslatát, de erről a dologról a Guberniumnak két hónapon belül tájékoztatást kellett adnia.s6 Elképzelhető, hogy a guberniumi jelentéstételt és különösen annak kancelláriai előterjesztését az ügymenet lassúsága mellett az időközben bekövetkezett események és személyi változások is késleltették. A késlekedés miatt az abrudbányai unitáriusok engedély nélkül kezdtek építkezni 1765-ben elvett, középkori eredetű templomuk pótlására. Ez a katolikus felsőbbségek tudomására jutott, akik javasolták, hogy a templomot katonai erővel vegyék el az unitáriusoktól. A birodalmi eliten belül ismét az 1763-as megfontolások kerültek előtérbe. Az Államtanácsban meg-fogalmazott döntés kimondta, hogy a templomot ne vegyék el katonai erővel, hanem elégedjenek meg a bíróságilag kimondott büntetéssel, a katolikusoknak azonban templomuk újjáépítésére a már erre létező alapból kell segítséget adni.®7 Az enyhébb eljárás valószínűsíthető a gálfalvai és székelykáli unitáriusok által engedély nélkül épült templomok ügyében is, mivel a rezolúció erre a kérdésre nem tér ki, hanem sokkal inkább arra akarja rászorítani az unitáriusokat, hogy harmad- és negyedfokú rokonok katolikus egyházjog szerint „vérfertőző” házasságait az uralkodó elé terjesztett kérvény mellett diszpenzációs illeték lefizetésével engedélyeztessék.58 A két hónapos tájékoztatási határidő ellenére Szitáskeresztúr katolikus templomának felújítási ügyével csak 1768 elején találkoztam újra az Államtanács jegyzőkönyveiben, amelyekben az Erdélyi Udvari Bizottság Bajtay püspök intézkedéseivel kapcsolatban terjesztett elő. A római katolikus ordinárius Udvarhely és Áranyos székekben hat új plébániát és hozzá hat iskolát állított fel, hozzákezdtek Székelykeresztúr templomának auf das Protokoll vom 27 Febr 1767 ad tmum et 2dum. 55 Ezen a helyen meg kell egy pillanatra állnunk, és vissza kell emlékeznünk: egy erdélyi katolikus közösség 1765-ös kérelmében ugyanazt a kifejezést használta, mint Bíró Márton veszprémi püspök körülbelül egy évtizeddel korábbi Rómába tett jelentéseiben („ecclesiae restitutae). 56 HHStA. StRP. 1024/1765 Erdélyi Kancellária ápr. 16-i előterjesztése, cirkulációba adva máj. 2-án, döntés expediáivá máj. 3-án. 57 HHStA. StRP. 559/1767 az Erdélyi Udvari Kancellária két jegyzőkönyve febr 20-i és 27-i dátummal, cirk.: március 17., exp.: április 16. Resolutio ad Protocollum de 27™° Februarii ad imum. 58 HHStA. StRP. 64/1768 Curr. Vortrag der Commission in Transylvanicis vom 2. Januarfii] 1768. Herrn B[aron] von Stupan den 9. Januar[ii] um 8 Uhr Abends [in die Circulation gegeben] vide 2034 de Ao 1767 402, 2231, 2964 de Ao 1768 (exp. den 9. Jan.) Über die von dem Joseph Ozdy wider den Sigmund Szent-Iványi gemachte Anzeige, dann in Ansehung der von den Antitrinitarem zu Gálfalva und Kál (?Dál?) ohne Erlaubnußerrichteten Kirchen
