Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tabajdi Gábor: A III/III. Csoportfőnökség egyházi elhárító tisztjei a Kádár-korszakban
112 Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009) az egyházakon belül (pl. fegyelmi eljárásokkal) ellehetetleníteni. Az ilyen típusú „megoldások” a mai napig mérgezik az egyházak belső életét, a hazai közéletet. A különböző egyházaknak és tagjaiknak a sajátos kádári politikára adott válasza nyilvánvalóan hosszas és alapos kutatásokat igényel még. Mindenestre a kollaborációt elutasító hitvallók példáját igazolja az egyházi elhárítás valódi, de belső közvélemény számára is csak ritkán deklarált célja. Horváth József csoportfőnök 1989 júniusában a III/III1. Osztály értekezletén, a rendszerváltás hajnalán elmondott szavaival: „a változások lényege, hogy megszűnik az a fajta konkrét, egyértelmű beavatkozás az egyházak életébe, amellyel lényegében az egyházak elsorvasztásán munkálkodtunk. Tehát folyamatosan visszaszorítottuk ideológiailag, politikailag, szervezetileg az egyházak működését”.33 Szocialista hétköznapok A fentiek ellenére tévedés lenne azt gondolni, hogy a Kádár-rendszer politikai rendőrségének tagjai szocialista „James Bondként” végezték volna munkájukat (az egyházi szervezetekbe való beépülést és a bom- lasztást). Az egyházi elhárítóknak nemcsak a „hitvallók”, a hitüket autonóm módon megőrző vallásos állampolgárok okoztak nehézséget. A III/III-i. Osztály mindennapjait ugyanis a létező szocializmus bürokratizmusának kicsinyességei határozták meg. Az egyházak vezetését terrorizáló, manipuláló szervekről felvázolható kép mellé ezért érdemes odahelyezni az osztály belső életéről szóló, a III/III-i-es pártalapszer- vezet irataiból nyert információkat is. A sportnapokról, színházlátogatásokról, családos kirándulásokról szóló beszámolók alapján a szerv belső élete inkább egy szocialista nagyvállalat mindennapjaihoz hasonlított: 1982 áprilisában például egy elkészült sportpályát egy, a III/III osztályai között rendezett focibajnoksággal avattak fel. 1981 májusában pedig egy „kommunista szombat” keretében a Zalka Máté téren34 végeztek parkrendezést. így meglehet, hogy a Kőbányán ma a Liget téri fák árnyat adó lombjai éppúgy a III/III-i. Osztály munkájának eredményei, mint egy-egy hálózati személy egyházbomlasztó munkája.35 A titokban, operatív módszerekkel dolgozó III/III-asok pártvonalon viszonylag széles társadalmi kapcsolatokkal rendelkeztek. A Csepeli Szerszámgépgyár, MSZMP- vagy az ELMÜ KISZ-szervezetével közösen szervezett programok mellett a különböző állami gazdaságokban tartott őszi szüretek idején is többen találkozhattak az egyházi elhárítókkal „civilben”. A pártvonalon szervezett oktatás és tájékoztatók során pedig értelmiségiek is megfordulhattak köreikben. 1972-ben például az MTI tudósítójaként Aczél Endre tartott tájékoztatót az osztály számára a 33 34 * 33 Emlékeztető a BM III/III-i. Osztály 1989. június 13-i osztályértekezletéről - ÁBTL. 1.11.1. 30. doboz. 34 Ma: Liget tér. 3s A III/III-as csoportfőnökség pártszerveinek információs jelentési. MÓL. 842. fond. 4. csoport.
