AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Sándor Ernőné: „Renaissance”. Egy politikai–társadalmi–művészeti és közgazdasági folyóirat története, (1910–1911)

Jenő, Bálint Lajos, Pogány József 24, Kassák, Kosztolányi 23, Komját Aladár, Ligeti Ernő, Németh Andor csak 19 esztendős. Az a frisseség, lendület, ami életkoruk velejárója, elevenné teszi a folyóirat egészét. Irodalomtörténeti jelentőségűvé lett Kassák felfedezése, illetve Komját Aladár első közlése. Hogy milyen nagy fontosságú volt Kassák számára a Renaissance-ban való megjelenés, az életrajzi vallomásából is kiderül. Nehezen szánta rá magát, hogy Révészhez elmenjen. Végül úgy döntött, hogy ugyanazokat a verseket viszi, amiket Osvát visszaadott. „Ha csakugyan költő vagyok, akkor győzni fogok" — írja. Révész barátságosan, közvetlenül bánt vele, már ezért is hálát érzett. Révész felkeresése után röviddel posta várja otthon. „Mind a két dolgot a Renaissance szerkesztőségéből kaptam. Elküldték az új lapszámot, a levelel pedig a szerkesztő írta. Azt írja, hogy a verseimet megjelentette, s örül neki, hogy egy kiváló, új tehetségnek ennyiben a segítségére lehet. S még mást is írt, szép meleg szavakkal, s olyan bizalmasan, mintha barátja lennék. Kéri, hogy továbbra is dolgozzam a lapba s így fejezi be: Üdvözli őszinte nagyrabecsülő híve, Zigány Árpád. . . . Alig akarok hinni a szemeimnek. Finom papirosra nyomtatott, szép lap, olyan mint a Nyugat, vagy talán még szebb. S mind komoly, jelentős nevek. . ."

59 A Renaissance-ban megjelenni rangot jelentett, Schöpflin a Vasárnapi Újságban már mint ismert nevet fogadja a költőt. Az első évfolyam 5. számában jelent meg Kassák három szonettje (Rokon tüzek, Zsoltár, Firenzei szonett) és két szabad verse (Hajnali könnyek, Árva ember öröme)

60 „Ezeket a verseket egy 23 éves vasmunkás írta" felirattal. Ez a jelzés rosszul esett Kassáknak, nem a dicséretet, a figyelem felkeltését látja benne, hanem „elnézésre intést". A 8. füzetben jelentkezik először a nyilvánosság előtt a magyar szocialista irodalom egyik első képviselője, Komját Aladár Élet-unalom című versével. Valódi költői arca később, éppen Kassák folyóirataiban, a 7Vííben és a Mában bontakozik ki. Waldapfel József hangsúlyozza Komjátról írott tanulmányában, hogy nem véletlenül szólalt meg először „a Nyugat radikálisabb, a szocializmussal rokonszenvező párjául indult Renaissance című folyóiratban"'.

61 A lap legkövetkezetesebben szerepeltetett költője Balázs Béla; 12 verse jelenik itt meg. Sajátos, a legősibbet és legmodernebbet egybeolvasztó költemények, melyek későbbi vallomása szerint lázadások voltak a környező világ üressége és irrealitása ellen. S hozzátehetjük: mintegy megvalósulásai, illusztrációi Lukács György éppen e lap hasábjain kinyilvánított esztétikai elveinek. A szerkesztő láthatóan éreztetni is kívánja eszmei-filozófiai összetartozásukat. ,,. . . A lírából ki kell hogy zárva legyen az egész világ minden cselekvésével és eseményével, hogy az érzés, megfogható tárgy nélkül, önmaga körül forogva» 5D Kassák i. m. 645—656. 1. «o 1910. VII. 10-én, nem pedig 1912-ben, mint az Irodalmi Lexikon (I. köt. 595. 1.) írja: „...igazi feltűnést ... csak a Renaissance с. folyóiratban közzétett szabadversei keltenek (1912)" — A folyóirat 8. számában (713—714. 1.) Tavaszi bánat, Szüretidőben, Szonett egy gyermekkori képemböz, Paloták alatt című versei jelennek még meg. 61 Waldapfel József: Komját Aladár helye irodalmunk történetében. MTA I. Oszt. Közi. XV. köt. 1960. 303. 1. 213