AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Sándor Ernőné: „Renaissance”. Egy politikai–társadalmi–művészeti és közgazdasági folyóirat története, (1910–1911)

önmagában nyugodhassék ..." — olvashatjuk Lukács tanulmányában"

2 — s néhány oldalnyira Balázs Béla Szeretnélek megvédeni tőlem c. gyönyörű verse ezt az eszményt példázza.

63 A Nyugat által nem egészen befogadott másik költő Somlyó Zoltán — a népies-szecessziós hangon már túljutva — három verssel szerepel, köztük induló korszakának egyik legjellegzetesebb darabjával, a Délelőtt-te\. Kötettel a hátuk mögött jelennek meg a folyóiratban Juhász Gyula, Babits és Kosztolányi néhány verssel,

64 a két utóbbi műfordítással is. A többi holnapos (Ernőd, Dutka, Miklós Jutka) versein még a századforduló mélabús hangulata és Ady hatása érződik. Több szempontból is említésre méltó Karinthy költői jelentkezése. Az érzelmes, sőt érzelgős költészet korszakából külön szólamként emelkedik ki intellektuális hangvétele. Vérmező, 795, május címmel jelenik meg a folyóirat 7. számában azóta Martinovics címen ismert verse.

65 A szocialista költészet egyik korai képviselőjének, Peterdi Andornak a versei aktuális témákat érintenek, politikai tartalmat közölnek, nem túl magas művészi színvonalon.

66 Az erőteljesebb egyéniségek, Erdős Renée, Németh Andor, Mohácsi Jenő, Berde Mária versei sem többek sztereotip érzéseket kifejező, a korabeli divat szerint készült játékosnak mondható soroknál. A folyóiratban alighanem a versválogatás a legesetlegesebb.

67 A lap prózai anyagában még élesebben tükröződik a század elejére jellemző modor, a különböző stílusok, a realizmus, a szimbolizmus, a naturalizmus, az impresszionizmus és a szecesszió egymás mellett élése. A novellák a kor tüneteit jelzik, javarészt társadalmi kérdéseket feszegetnek. Visszatérő témák a kivándorlás, a tüdovész, a vérbaj, a „cseléd-kérdés", azaz a szegénység problémái. Itt érvényesül legerősebben Révész Béla hatása, válogatása tökéletesen fedi saját írói világát. Pogány Béla, Fráter Aladár, Csécsi Imre és mások — többnyire jól sikerült — novellái mintha csak variánsai lennének egy-egy Révész novellának. A testi szerelem merész ábrázolása is feltűnik, az érzelmi izzás, olykor erotikum keveredik a romantikus, szentimentális motívumokkal. 62 Lukács György: Charles-Louis Philippe. R. II. X. 10. 11. sz. 236. 1. 63 R. II. X. 10. 11. sz. 239. 1. 84 Juhász Gyula jelentősebb versei közül a Yöldanyámix, Kosztolányi A szegény kisgyermek panaszai-hói közöl részleteket többek között. м R. I. VIII. 10. 634—640. 1. Az Irodalmi Lexikon (I. köt. 585. 1.) így ír a versről: „.. . ekkor [1908-ban] már készen állnak másfajta alkotásai is, pl. Martinovics с elbeszélő költeménye, teljes terjedelmében — forradalmi tartalma miatt — csak 1947-ben jelenhetett meg." Az 1947-ben Martinovics címen önállóan kiadott (Űj Idők Irodalmi Intézet Rt. Singer és Wolfner) kötetben egy-két jelentéktelen interpunkciós és szóhasználat változástól eltekintve a folyóiratban megjelent változat található (sőt, a második, leíró versszak az 1947-es kötetben nincs meg), tehát ez a megállapítás téves, Karinthy első jelentős költeménye — teljes terjedelmében jelent meg a Renaissancc-h&n. w Amit a kalászok beszélnek. R. I. 4. sz. 348. 1. 67 Majthényi György, Szebenyei József, Ádám Böske, Elek Alfréd, Komját Marcel, NIL (Rozsnyai Kálmánné Dapsy Gizella). György Oszkár, Szilágyi Géza, Madarász Emil, Vértessy Gyula, Halász József, Büky György, Telekes Béla, Láng Jenő, Rózsa Ferenc, Forbáth Sándor verseit közlik. 214