AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Filozófiai és történelmi tanulmányok - Szilágyi István: A Magyarországi Szocialista Munkáspárt megalakulásának előzményei

parlamenti frakciónak a munkásosztály érdekeivel ellentétes cselekményei és taktikai hibái miatt fogtak össze. Harcolnak az opportunizmus ellen a munkásosztály egységéért. A továbbiakban arról beszélt Vági, hogy a Szociáldemokrata Párt eddigi vezetőségének az amnesztia és az emigráció kérdésében követett magatartása nem állt megfelelő elvi alapon. Nem küzdött őszintén azzal a lelkesedéssel, odaadással, melyet a munkásosztály joggal elvárt, hogy az emigránsok és a még elítéltek amnesztiával hazatérhessenek, illetve a börtönökből kiszabadulhassanak, és elfoglalják az őket megillető pozíciót a párt munkájában. Felszólalása befejező részében megemlítette, hogy a munkások körében sokat beszélnek a paktum tényéről, és szeretné, ha a pártvezetőség nyíltan tisztázná ezt a kérdést.

18 Gasparovits Ferenc felszólalásában, mint a csepeliek képviselője, az ország legnagyobb vasgyára munkásainak, igen rossz gazdasági helyzetét ismertette. Rámutatott arra, hogy a szakmunkások negyvenkilenc és fél óra munkáért 200 000 koronát kapnak, a segédmunkások csak 130 000 koronát, a nők ugyanerre az időre 70 000, míg a gyerekek 35 000 koronát keresnek hetenként. Azonban valahányszor a csepeli munkásság megmozdult, hogy rossz helyzetén változtasson, a pártvezetőség mindig megfékezte. Elmondott egy példát is. „Ma egy éve Csepel munkássága kint volt, harcban álltunk. 6 hét múlva a csepeli munkásság még akkor sem volt hajlandó munkába menni, amikor a vasasak vezéreinek parancsszava ezt mondta, és akkor a Párt lapja, a Népszava felelőtlen elemeknek nevezte a becsületesen harcoló munkásságot, amely meg akarta menteni „önmagát." Végül arra kérte az újonnan megválasztandó pártvezetőséget, végre egyszer már mozgassa meg a munkásságot, hogy megmutathassa erejét.

19 A pártgyűlésen benyújtották az ellenzéki mozgalom határozati javaslatait is. Ez három részből állott. Az elsőben kifejtik, hogy az 1918-1919 évi forradalmak a négy és fél éves világháború következményei, melyet kizárólag a magyar reakciós uralkodó osztályok hatalmi vágyai idéztek elő. Ebben a forradalomban az MSZDP résztvett. Ezért a párt nyugodtan vállalja a felelősséget és magát tekintse az akkor működő párt utódaként és folytatásaként. Mondja ki, hogy az akkori eseményeket a maga történetéhez tartozónak tartja, és várja el minden szervétől és tagjától, hogy olyan politika szellemében fog dolgozni, amely a magyar nép demokratikus jogainak érvényesítésével akarja az országot a fejlődés útjára vinni. Ezt a javaslatot az ellenzéki mozgalom 12 vezető tagja írta elá.

20 A második határozati javaslat kifejti: „Magyarország dolgozó népének életszínvonala a gyarmati népek színvonalára süllyedt. Egyesülési és gyülekezési joga nincs, aki gondolkozni mer, Zalaegerszeg réme fenyegeti. A SZDP vezetősége olyan politikát folytatott, mely a reakció megerősödésére vezetett. A nagyszámú földmunkás és törpebirtokosság megnyerése helyett reakciós polgári pártok és politikusok kegyeit kereste. Tervszerű parlamenti harc és 18 P. T. I. Archívum. MSZDP 1924 évi pártgyűlésének jegyzökönyve 77-79.1. Vági felszólalásának teljes szövegét közli a Dokumentumok a Magyar Forradalmi Munkásmozgalom Történetéről 1919-1929. 219-222. 1. 19 P. T. I. Archívum. MSZDP 1924. évi pártgyűlésének jegyzőkönyve. Gasparovits Ferenc felszólalásának teljes szövege и.о. 223-225. 1. 20 P. T. I. Archívum. SZDP XII. Pártgyűlésének jegyzőkönyve. 11.1. (Közli a Dokumentumok 225. 1.) 363