AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Egyéb tanulmányok - Lengyel Béla: Masereel Magyarországon az ellenforradalmi negyedszázadban (1919–1944)

évek első felében, bécsi tartózkodása idején találkozott Masereel művészetével, amelyet nagyon szép, nemes útnak tartott; a német expresszionisták szélsőséges túlzásaival ellentétben rögtön megnyerte ez az egyszerű, világos, a valósághoz közelálló művészet

76

. Minden bizonnyal megragadta az Egy ember szenvedése és a belga művész más kötetei is foglalkoztatták. Masereel képregényeit szeretettel, érdeklődéssel forgatta.

77 Kétségtelen, hogy Masereel segítette fejlődésében, a tömeg jellemzésében, mozgásának dinamizmusában, a fekete-fehér elosztásában. Mihályfi Ernőnek persze igaza van abban, hogy a világ forraDallos Hanna: Nagyváros. (1932) dalmi művészetében páratlan Dózsa-sorozat létrejöttében sem Uitz Ludditák-soxozatának, sem Masereel műveinek közvetlen hatásáról nem lehet szó

78

. Dési Huber Istvánhoz is igen közel állott Masereel művészete. Tudjuk, hogy nagyrabecsülte a művészt, az Egy ember szenvedése és az Óráim Könyve meg is volt tulajdonában

79

. Masereel forr?dalmi művészete tematikájával nyilvánvalóan ösztönözte, de ez nemigen észlelhető formaadásában. Talán csak 1928-ban készült TV. rend című linóleummetszet-sorozata késztet bizonyos párhuzam megvonására. A sorozatban szereplő Agi7(i Varga Nándor Lajos közlése, Derkovitscsal folytatott beszélgetése alapján. 77 Derkovits Gyuláné közlése. 78 Mihályfi Ernő: „1514". Derkovits Gyula forradalmi fametszeteinek új kiadása. Népszabadság, 1963- I. 19- 8.1. — Masereelnak Derkovits grafikájára, s különösen az Í514 sorozat kialakítására tett hatásáról 1. Julia Szabó: Die Holzschnittfolge ,Д514" von Gyula Derkovits. Acta Históriáé Artium Academiae Scientiarum Hungaricae. Tom. X. Fase. 1—2. 1964. 200—203. 1. 79 Dési Huber Istvánné és Bortnyik Sándor közlése alapján. 285