AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)
Egyéb tanulmányok - Lengyel Béla: Masereel Magyarországon az ellenforradalmi negyedszázadban (1919–1944)
tátor so — a jobbszélen kiemelkedő, kiáltó alak, vele szemben az egybeforrt, kiáltozó tömeg — az eltérő formai megoldás ellenére összhatásában nem idegen az Egy ember szenvedése agitáló munkáshősétől. Tanulmányunk azokra a hatásokra kívánta felhívni a figyelmet, melyeket Masereel művészete az ellenforradalmi Magyarországon kifejtett. 81 Ezek a hatások természetesen alig választhatók el a korszak legjobb magyar képzőművészeinek hatásaitól, összefonódnak ezekkel. Kétségtelen mégis, hogy a két világháború között megelevenülő, nemzetközileg Csabai Ékes Lajos: Egy művész élete Gy. Szabó Béla Barangolókönyv с képregényéből. (1939) jelentős magyar grafika mesterei — éppúgy, mint a külföldi művészek világszerte — nehezen tudták magukat Masereel hatása alól kivonni. A munkásmozgalomtól többé-kevésbé távolálló, új utakat kereső polgári művészek (Buday György, Csabai Ékes Lajos, Dallos Hanna, Gáborjáni Szabó Kálmán, Gy. Szabó Béla, Nagy Imre stb.) is szívesen elfogadják Masereel mélységes humanizmusát, az elnyomottakkal való együttérzését, a tőkés renddel szembeni kritikáját, keserű iróniáját, anélkül, hogy eljutnának harcos forradalmiságához, történelmi optimizmusához. Nagyon valószínű, hogy a belga mester művei megerősítették az egyes művészeinkben lappangó rokon tendenciákat. Egyesek félreismerhetetlen masereeli sugalmazásra ábrázolják a művész bolyongását a világban, a nap felé törekvését, az ember nyomasztó magányát a nagyváros föléje boruló bérkaszárnyái közt, a tőkés társadalom válságának jeleit. Masereel művészete a polgári művészeket elvezeti egy képmutatás nélküli, igaz humanizmushoz, a fennálló rendnek a lázongásig elmenő kritikájához,—a szocialista művészek 80 Legújabbkori Történeti Múzeum 59-1002.1. sz. 81 Az emigrációban élő művészek is élénken érdeklődtek Masereel művészete iránt. L.: Béla Uítz: Appel an Masereel. Pour un art prolétarien, 1931- 5- sz. — Masereel moszkvai látogatása alkalmából a Forradalmár Képzőművészek Szövetségében a magyar vezetőségi tagok — Ék Sándor és Kemény Alfréd — is elbeszélgettek a művésszel. Ék Sándor közlése. — Kemény Alfréd: Masereel új könyve. „Feketéből fehérre.'' Új Hang, 1939. 5. sz. 91—9З. 1. 286
