Emődi András: Az Érmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 21. (Debrecen, 2018)
Érmihályfalva .,
* ÉRMIHÁLYFALVA * [ÉRMIHÁLYFALVA] A Nagy Nog Mihályfalvai Helvétziai Vallástételt követő Ekklézsia eredetéről, régiségéről, Reformatiójáról, népességéről, mindennémű javairól, Matriculáiról, Jegyzőkönyveiről, Prédikátorairól, Stadstico-politica leírás. Készítette Vásárhellyi Dániel Predik. az 1824"k esztendő Januar. Hónapj. Első szakasz, eredetéről, régiségéről népességéről. Reformatiójáról. Mikor, mitsoda vallású, és nemzetiségű népek ülték meg ezen, most egészszen Bihar Vármegyében fekvő, Nagy Nog Mihályfalva helységét, mely hogy a Szathmár Vármegyében fekvő Kraszna Mihályfalvától meg kűlömböztetődjék, Ér Mihályfalvának is neveztetik, bizonyoson, és históriai datummal meghatározni nem lehet. Régiségét mutató Documentum volna, a nagyobbik harang, melynek körűi Írásáról alább lészen szó: de mivel ezen harangnak alsó karimáján levő cursivus Gothus characterekkel való Írás nem bizonyítja, hogy Mihályfalva számára öntődőtt volna, nem lehet azt is állítani, hogy 1491d,k esztendő előtt, mint a harangon lévő esztendő szám mutatja már ez a Helység fenállott volna: mert ha az hihető, hogy az a nagy harang a Mihályfalvai Ekklézsia számára öntődőtt, úgy azt is el lehet hinni hogy már akkor virágzó Ekklézsia lévén itt, mint a melynek módjába volt illyen nagy és jó massajú harangot önteni, már az előtt száz esztendővel is fennálhatott a Falú — és Így régiségét, leg felly ebb a XIIIdllí század elejére lehet tenni. A nagy harang alsó részén lévő ezen körülírásból: hoc opus factum est ad Laudem Dei. et Sancti beati Georvii Martyris. és a felső részén lévő Gotho Ruthenus ([utólag lapszélen:] Barát Betűk. A N. Váradi Püspökség Schematismusában ez a Jegyzés van pag. 62. nóta 2. Filiales, litteris O. P. /:OHm Parochia:/ signatus seculo XIII et seqq donec nempe in avita Religione tristes demutationes factae fuissent, matrices Ecclesias fuisse, tenendum est — pag. 81. Er Mihalvfalva. O. P. Ecclesia ad S. Joannem Baptist, in Deserto praedicantem, és igy a XIIIk században Mater vagy Anya Ekklésia volt, t. i. Pápista Mihályfalván. Rfécsei] J[ános]) characterekből azt lehet kihozni, hogy ennek a Helységnek régi lakosi, a Napkeleti Görög O Hitű Ekklézsiába tartoztak, melyet mint bizonyost feltévén, úgy Mihályfalvának megölését legalább is lehet a XIIIdlk század elejére ([utólag:] végére) tenni. Ámbár úgyan a Polgári Lexicon 623dlk óldalán Nemes Zólyomi Lászlóról nem említődik, hogy szélessen kiterjedő szép jószágai közt, Mihályfalván is birtoka lett volna, de hogy 1526dlk esztendő, sőt jóval a Mohátsi veszedelem előtt fennállott ez a helység bizonyítja azt a Nemes-190-
