Emődi András: Az Érmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 21. (Debrecen, 2018)
Érmihályfalva .,
* ÉRMIHÁLYFALVA * Fülepi Sillye Familia donationalis levele, mellyet Zápolya János 1526ban Péternek, és Getzőnek, ezen Familia Ös Apjainak adott, melyben Mihályfalva nevezete kivan téve. A régibb protocollum 407dlk lapjára Nagy Tiszteletű Pro Senior Rétsei János Úr, akkori Prédikátor, illyen emlékeztető Írást Írott: Régen a Helység ott volt, a hol most a templom van, de ott nem szeretvén a lakást, a sovány homokon, leköltöztek a fekete földre, a Móka patakotskáján innen, mely a homokos földet a fekete földtől elválassza. Az által költözködésre alkalmatosságot adott, valamely Nagy Nog Mihály nevű ember, a ki a Móka pataknak déli partján, a fekete földön, veszpzpbol valamely karám forma kerítést, és kúnyhótskát tsinált, és a Mókába kedvére halászatott, mellyet látván a sovány homokon lakók, lassanként egymás után leköltözfek a fekete földre, igy hívogatván egymást, az általköltózésre: mennyünk a Nagy Nog Mihály falához lakni. Későbben oszján a megszaporodott falutskára reáragadt a Nagy Nog Mihály Falva nevezet, a mint hogy máig is, a Helység petsét nyomóján ez a körül irás van: Sigillum Possess. Nagy Nog Mihály falva 1782. A régibb hasonló körül irású petsétnyomó elveszett. Mivel pedig azon a tájékon, hol most a templom van, és Észak felé a homokos részen, két uttzái vágynak a Helységnek, melyek Új Városnak neveztetnek, régen egy Újj Város nevezetű falú volt, mely az Ember Pál Ekkl.ai Históriájának 643dlk óldalán az Ér mejjéki Senioratus vagy Tractus Ekkl.ái közt Mihályfalva útán tétetett, úgy lehet gondolkozni, a felyebbi előadás szerént, hogy Újjváros volt a régibb falú, és ennek Coloniája lett Mihályfalva későbben, nem tehetvén fel azt az értedenséget a Mihályfalvai régibb lakosokról, hogy a templomot a falún kivűl építették volna ollyan helyre, mely az ő lakó hellyekről, egy nádas lápos tóval, és a Móka folyó patakjával elválasztódott. Valamint azt sem lehet meg fogni, hogy e két helység a régi időben, a mikor még elég tér föld volt, illyen közel telepedett volna meg egymáshoz. Van tehát hitelessége az elébbi Oralis Traditionak, hogy tudniillik Újjváros Coloniája lett Mihályfalva. A helység napnyúgoti része Tóth falúnak neveztetik azért é hogy itt Tótok laktak, vagy azért, hogy ez ismét más falú volt nem túdhatni: annyi bizonyos, hogy a Tóth falún lévő kenderes kertbe máig is az eke épülteteknek fundamentom köveit forgatja fel. Minthogy pedig a régi időben a Magyarok, és Tótok, közöttök még az Úrak is téglából nemigen építettek házakat, annyival inkább el lehet hinni, hogy a Tóth falún máig is találtató téglák templom ruderái, mivel egy most is életbe lévő 97 esztendős Pap Ferentz nevű ember állítja, hogy a nevezett kender hellyen egy romlott templom épüllet falát még ifjú korába látott. Hogy ha e szerént a Tóth falú is külön falú volt, annyival inkább hihető, hogy Mihályfalvát az Ujjvárosról le költözött Colonusok ülték meg, és idővel Ujjvárost egészszen oda-191 -
