Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-12-01 / 125. szám
2019 DECEMBER | egység 29 JUDAPEST ANNO | KILE 1 Weisz Sámuel dr., A Budapest-Lipótvárosi Imaházegyesület (előbb Lipótvárosi Talmudtóra-Egyesület) 25 éves története (Budapest: Jakab-Nyomda, 1930), 4–5. old. A továbbiakban: Weisz, 1930.; 2 „Hirek – Imaház-avatás”, Egyenlőség (1906) 25. évf. 41. szám, 14. old.; 3 „Hirek – Ifjusági istentisztelet”, Egyenlőség (1909) 28. évf. 19. szám, 12. old.; 4 „Hirek – A Budapesti V. ker. Izr. Nőegylet”, Egyenlőség (1921) 44. évf. 52. szám, 15. old.; 5 Weisz, 1930: 15.; 17. old.; 6 Uo.; 7 Lőwinger Sámuel dr., „Bucsu dr. Hoffer Armin professzortól”, A Magyar Zsidók Lapja (1942) 4. évf. 1. szám, 3. old .; 8 Weisz, 1930: 6. old.; 9 Újlipótvárost 1950-ben csatolták a XIII. kerülethez; 10 Weisz, 1930: 8. old.; 11 Weisz, 1930: 7–8. old.; 12 „Hirek – Temp lomavatás”, Egyenlőség (1911) 30. évf. 53. szám, 12. old.; 13 „»Tömör zsidó párt« alakul a Lipótvárosban”, Egyenlőség (1925) 44. évf. 27. szám, 11. old.; 14 „Hirek – Bucsu a lipótvárosi templomtól”, Egyenlőség (1927) 46. évf. 11. szám, 13. old.; 15 Stern Sándor, „Épül a lipótvárosi templom...”, Egyenlőség (1927) 46. évf. 8. szám, 11. old.; 16 Weisz, 1930: 23–24. old.; 17 „A Csáky-utcai templom befejezés előtt”, Egyenlőség (1927) 46. évf. 36. szám, 4. old.; 18 Weisz, 1930: 16. old.; 19 „A Csáky-utcai uj templom felavatása”, Egyenlőség (1927) 46. évf. 41–42. szám, 10–11. old.; 20 „Ifju kohaniták első áldásosztása”, Egyenlőség (1933) 53. évf. 36. szám, 16. old.; 21 Stern Sándor, „A Lipótváros uj zsidóiskolája”, Egyenlőség (1934) 54. évf. 21. szám, 10. old.; 22 „A Hollán-utcai uj kulturterem felavatása”, Egyenlőség (1938), 58. évf. 14. szám, 11. old. Az alkotók pedig tényleg sokan voltak, és méltán nevezték a lipótvárosiak a „mi templomunk”-nak a Csákyt, hiszen a márvány emléktáblákról és a korabeli újságcikkekből az derül ki, hogy szinte nem volt egy olyan lipótvárosi család sem, aki ne ajándékozott vagy adományozott volna valamit a zsinagóga épülésére és szépülésére. KOHANITA TANFOLYAMTÓL A KULTÚRPALOTÁIG A lipótvárosi zsidók több lépcsőn keresztül jutottak el szép zsinagógájukhoz, amihez már tartozott egy emeleti terem, ahol rendszeres kultúrelőadásokat tartottak és a Talmud-Tóra növendékeinek is otthont adott. A Talmud-Tóra 1932-ben egy rendhagyó felhívással lepte meg a fővárosi zsidókat: a kohanita és levita származású fiatal fiúkat gyűjtötte össze, hogy megtanítsa őket a dühenolásra, következő évben Sávuotkor 14 kohanita fiú mondott először papi áldást, amiben 18 levita társuk segítkeztek. 20 1934 őszére sikerült elérniük azt is, hogy felállítsák az V. kerület első zsidó iskoláját, mely kezdetben a Visegrádi utca 25. szám alatt működött.21 Az iskola 80 növendéke 1938-ban átköltözött a Csáky közösség tavasszal felavatott Hollán Ernő utca 21./b alatt álló új kultúrpalotájába; az épületet Somogyi György (1893–1980) tervezte, melynek magasabb emeleti részein bérlakások, a földszinten, illetve félemeleten pedig az V. kerületi hitközség kultúrterme és iskolája kapott helyet. 22 (ÚJ)LIPÓTVÁROSI ZSIDÓK MA 1950 óta Újlipótváros a XIII. kerület része, az átszervezések óta pedig talán még erősebb lett az „újlipóciai” életérzés. Ma is minden nap van istentisztelet a Hegedűs zsinagógában, melynek élén dr. Schőner Alfréd rabbi áll. 1948 óta szombati minyjánok vannak a Visegrádi utcai orthodox imateremben, ahol Dov Lévy rabbi fogja össze a szellemi életet. 2019 ősze óta pedig egy harmadik zsinagógával is gyarapodott a környék: megnyílt az EMIH Zsilip Központjának a zsinagógája, ahol Glitzenstein Sámuel rabbiskodik. A régi Lipótvárosban pedig 2005 óta van állandó zsidó imahely: az EMIH-Chábád Keren Or zsinagógája az ott élőkön túl a vallásos zsidó turisták egyik központja lett, melyet Raskin Sámuel rabbi fog össze. A Hegedűs Gyula utcai zsinagóga FORRÁS: ZSINAGOGAK.HU
