Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

Á Fő-téren 30 méter hosszú, 18 méter magas, háromrészes diadal­kapu hirdeti a proletáruralmat. A diadalkapun ezek a jelszavak olvasha­tók: „Világ proletárjai egyesüljenek! Éljen a nemzetközi proletárság! Le a burzsoáziával!" A reggeli zenés-ébresztő után a különböző üzemek, intézmények, hivatalok dolgozói szervezetten vonultak a megtartandó népgyűlésre. Kivonult a diákság is. Az ünnepi beszédet Nemecz József városparancsnok tartotta. A nép­gyűlés után a Czatkó-kertben mulatsággal egybekötött népünnepélyt rendeztek. A város dolgozói ezen a napon is kifejezték lelkes együttérzé­süket a proletárdiktatúrával. Amíg azonban az esti ünnepség tartott, a meg nem szakadt Kenye­res-féle összeesküvés a megvalósulásba ment át. Alkonyattájt kezdett lábrakapni a hír, hogy a csehek már Párádon vannak, Egerben győzött az ellenforradalom, s hogy a román csapatok Szolnokról Jászberény felé menetelnek. E hírek alapján az ellenforradalmi gárda a külső lovassági laktanyá­ban megkezdte a felfegyverkezést. A papságot P. Péri Bonaventura és P. Oslay Oszvald képviselte. Május 2-ra virradóra a több száz főnyire duzzadt gárda megkezdte a vörös őrök lefegyverzését. A meglepetésszerű akcióra ellenállást szervezni nem tudtak — amit az is okozott, hogy idő­közben a Vörös Örségbe kétes elemek is beszivárogtak — ezért Nemecz József Budapestre utazott, hogy segítséget kérjen. Nemecz-cel utazott Endrész József is. A Gyöngyösön maradt direktóriumi tagok (Junghancz Ferenc és Nádas Márton) egyezkedni kezdtek a fehérekkel. Kenyeresék azonban nem alkudoztak: a proletárdiktatúrát „eltörölték", s az országot „függet­lenné és szabaddá" nyilvánították. S hogy ennek nyomatékot is adjanak, azonnal létrehozták a rögtönítélő bíróságot, visszaállították a csendőrsé­get, s megindították a hajszát a kommunisták ellen. Uralmuk azonban pünkösdi királyságnak bizonyult. Nemecz József Gödöllőről (Thausz Vilmos vezetésével) egy 60 tagú büntetőkülönítménv­nyel indult Gyöngyösre. A hír megelőzte a különítményt, s az ellenfor­radalmárok — akik tehették — ellenállás helyett a menekülés útját választották. Május 5-én győzelmet aratott a proletárdiktatúra. Több egyént letar­tóztattak, akik közül hatot a Forradalmi Törvényszék halálra ítélt. A ha­lálos ítéletet Csipkay Albert huszárszázadoson és Welt Ignác kereskedőn végre is hajtották. Kenyeres János, Issekutz Lajos, Kernács János és Krupánszky László elmenekült. Az ítéletről a Vörös Mátravidék a követ­kezőket írta: „A forradalmi törvényszék rögtönítélő bírósága Welt Igná­cot és Csipkay Albert volt huszárszázadost azonnal végrehajtandó kötél­általi halálra ítélte, minekutána az ellenforradalmi mozgalomban aktív részt vettek. Az ítélet ma délután végrehajtatott. Ez szolgáljon például mindenki részére, mert aki csak a legkisebb ellenforradalmi mozgalomra kapható, mindegyikükre ez a sors vár." (Ugyanebben az időben Egerben és Hatvanban is ellenforradalmi összeesküvés zajlott le, azonban mind­két helyen a proletárhatalmat visszaállították) [73]. 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom