Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

Á Fő-téren 30 méter hosszú, 18 méter magas, háromrészes diadalkapu hirdeti a proletáruralmat. A diadalkapun ezek a jelszavak olvashatók: „Világ proletárjai egyesüljenek! Éljen a nemzetközi proletárság! Le a burzsoáziával!" A reggeli zenés-ébresztő után a különböző üzemek, intézmények, hivatalok dolgozói szervezetten vonultak a megtartandó népgyűlésre. Kivonult a diákság is. Az ünnepi beszédet Nemecz József városparancsnok tartotta. A népgyűlés után a Czatkó-kertben mulatsággal egybekötött népünnepélyt rendeztek. A város dolgozói ezen a napon is kifejezték lelkes együttérzésüket a proletárdiktatúrával. Amíg azonban az esti ünnepség tartott, a meg nem szakadt Kenyeres-féle összeesküvés a megvalósulásba ment át. Alkonyattájt kezdett lábrakapni a hír, hogy a csehek már Párádon vannak, Egerben győzött az ellenforradalom, s hogy a román csapatok Szolnokról Jászberény felé menetelnek. E hírek alapján az ellenforradalmi gárda a külső lovassági laktanyában megkezdte a felfegyverkezést. A papságot P. Péri Bonaventura és P. Oslay Oszvald képviselte. Május 2-ra virradóra a több száz főnyire duzzadt gárda megkezdte a vörös őrök lefegyverzését. A meglepetésszerű akcióra ellenállást szervezni nem tudtak — amit az is okozott, hogy időközben a Vörös Örségbe kétes elemek is beszivárogtak — ezért Nemecz József Budapestre utazott, hogy segítséget kérjen. Nemecz-cel utazott Endrész József is. A Gyöngyösön maradt direktóriumi tagok (Junghancz Ferenc és Nádas Márton) egyezkedni kezdtek a fehérekkel. Kenyeresék azonban nem alkudoztak: a proletárdiktatúrát „eltörölték", s az országot „függetlenné és szabaddá" nyilvánították. S hogy ennek nyomatékot is adjanak, azonnal létrehozták a rögtönítélő bíróságot, visszaállították a csendőrséget, s megindították a hajszát a kommunisták ellen. Uralmuk azonban pünkösdi királyságnak bizonyult. Nemecz József Gödöllőről (Thausz Vilmos vezetésével) egy 60 tagú büntetőkülönítménvnyel indult Gyöngyösre. A hír megelőzte a különítményt, s az ellenforradalmárok — akik tehették — ellenállás helyett a menekülés útját választották. Május 5-én győzelmet aratott a proletárdiktatúra. Több egyént letartóztattak, akik közül hatot a Forradalmi Törvényszék halálra ítélt. A halálos ítéletet Csipkay Albert huszárszázadoson és Welt Ignác kereskedőn végre is hajtották. Kenyeres János, Issekutz Lajos, Kernács János és Krupánszky László elmenekült. Az ítéletről a Vörös Mátravidék a következőket írta: „A forradalmi törvényszék rögtönítélő bírósága Welt Ignácot és Csipkay Albert volt huszárszázadost azonnal végrehajtandó kötéláltali halálra ítélte, minekutána az ellenforradalmi mozgalomban aktív részt vettek. Az ítélet ma délután végrehajtatott. Ez szolgáljon például mindenki részére, mert aki csak a legkisebb ellenforradalmi mozgalomra kapható, mindegyikükre ez a sors vár." (Ugyanebben az időben Egerben és Hatvanban is ellenforradalmi összeesküvés zajlott le, azonban mindkét helyen a proletárhatalmat visszaállították) [73]. 189