Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

Már az ellenforradalmi restaurációs kísérlet előtt ís egyre jobban élénkült a reakció aknamunkája, de május 5-e után ez még csak tovább fokozódott. Az intervenció győzelmének reményében a klerikális reakció és az egyéb levitézlett elemek vad gyűlölettel viseltettek a Tanácsköztársaság iránt. Ahol tehették, szabotáltak, vagy a megfélemlítés eszközétől sem visszariadva, hatáskörűbe vontak olyan politikailag ingadozó elemeket, akik egyébként a különböző intézményeknél pozíciókat töltöttek be. Növekedett a reakció befolyása a város kispolgári elemeinek körében. Az értelmiség, hivatalnokság és egyéb kispolgári elemek soraiban erős ingadozási hullám keletkezett, amely legyengítette a proletárdiktatúra tömegbázisát. Jelentős kispolgári tömegek átálltak a reakció oldalára. Megbomlott az eddig egységesnek látszó városi tanács. Waldner Fülöp, Gergely Danó, Weinfeld Lopót és más jobboldali szociáldemokrata és kispolgári elemek magatartása (közömbösség, szembenállás és a reakcióval való együttdolgozás) csak aláásta, gyengítette a proletárhatalmat. Megbomlott az egység az intéző bizottságban is. Junghancznak az ellenforradalmárokkal való egyezkedése és a hatalom ellenállás nélküli átadása, személye kimentése stb. május 5-e után nyílttá tette a már korábban is meglevő ellentétet közte és Nemecz között. Junghancz „mérsékelt" vonala — ahogy a gyöngyösi reakciós elemek ezt mondták — lényegében az ő jobboldali szociáldemokrata lényegéből fakadt, s nem ő „vitte" előre mint a város polgármestere az eseményeket, hanem őt vitték az események magukkal. Junghanczot később le is váltották, s csak július végén került ismét vissza a vezetésbe. A tanács forradalmi elemei azonban a fentiek ellenére is remélték, hogy a helyzetet konszolidálni lehet, s hogy az intervenció elleni eredményes harc megváltoztatja a belpolitikai dolgok kedvezőtlen állását. A szocialista párt kommunista tagjai szívós és lelkes politikai agitációt folytattak a dolgozók között. Elsődleges feladatuknak azt tekintették, hogy a bizonytalanság érzéséből táplálkozó visszahúzódást, a reménytelenségből, a bukás félelméből fakadó politikai közömbösséget eloszlassák és aktivizálják a város proletár elemeit. Propaganda-előadásokat tartottak a kapitalizmusról, a szocializmusról, a vallásról és egyéb kérdésekről. Egy feljegyzés szerint júliusban a munkásotthonban hatalmas tömeg előtt Győri János központi előadó a vallásról beszélt. Bebizonyította, hogy a vallás „az idők folyamán alakult ki", s hogy a „krisztusi vallás", nem más, mint a papok hamisításából megszületett elmélet, amely a kizsákmányoltak fékentartásának egyik eszköze. A résztvevők igen figyelmesen hallgatták az előadót, aki elérte azt, hogy a „keresztény vallást sokan lesajnálták" [74]. A város közellátásának biztosításán is sokat dolgoztak a helyi szervek. A reakció tudatosan szabotálta a közellátást. A hatóság ezért több ízben „a tehetőseknél" házkutatást tartott. A város szegényeinek okulására egy ízben a házkutatásokat az éhezés, a nyomor miatt „sopánkodó gazdagoknál" ejtették meg, amelynek alapján előkerült a dughelyekről: 190