Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

Már az ellenforradalmi restaurációs kísérlet előtt ís egyre jobban élénkült a reakció aknamunkája, de május 5-e után ez még csak tovább fokozódott. Az intervenció győzelmének reményében a klerikális reakció és az egyéb levitézlett elemek vad gyűlölettel viseltettek a Tanácsköz­társaság iránt. Ahol tehették, szabotáltak, vagy a megfélemlítés eszkö­zétől sem visszariadva, hatáskörűbe vontak olyan politikailag ingadozó elemeket, akik egyébként a különböző intézményeknél pozíciókat töltöt­tek be. Növekedett a reakció befolyása a város kispolgári elemeinek köré­ben. Az értelmiség, hivatalnokság és egyéb kispolgári elemek soraiban erős ingadozási hullám keletkezett, amely legyengítette a proletárdikta­túra tömegbázisát. Jelentős kispolgári tömegek átálltak a reakció olda­lára. Megbomlott az eddig egységesnek látszó városi tanács. Waldner Fülöp, Gergely Danó, Weinfeld Lopót és más jobboldali szociáldemokrata és kispolgári elemek magatartása (közömbösség, szembenállás és a reak­cióval való együttdolgozás) csak aláásta, gyengítette a proletárhatalmat. Megbomlott az egység az intéző bizottságban is. Junghancznak az ellenforradalmárokkal való egyezkedése és a hatalom ellenállás nélküli átadása, személye kimentése stb. május 5-e után nyílttá tette a már korábban is meglevő ellentétet közte és Nemecz között. Junghancz „mér­sékelt" vonala — ahogy a gyöngyösi reakciós elemek ezt mondták — lényegében az ő jobboldali szociáldemokrata lényegéből fakadt, s nem ő „vitte" előre mint a város polgármestere az eseményeket, hanem őt vit­ték az események magukkal. Junghanczot később le is váltották, s csak július végén került ismét vissza a vezetésbe. A tanács forradalmi elemei azonban a fentiek ellenére is remélték, hogy a helyzetet konszolidálni lehet, s hogy az intervenció elleni ered­ményes harc megváltoztatja a belpolitikai dolgok kedvezőtlen állását. A szocialista párt kommunista tagjai szívós és lelkes politikai agitá­ciót folytattak a dolgozók között. Elsődleges feladatuknak azt tekintet­ték, hogy a bizonytalanság érzéséből táplálkozó visszahúzódást, a re­ménytelenségből, a bukás félelméből fakadó politikai közömbösséget eloszlassák és aktivizálják a város proletár elemeit. Propaganda-előadásokat tartottak a kapitalizmusról, a szocializmus­ról, a vallásról és egyéb kérdésekről. Egy feljegyzés szerint júliusban a munkásotthonban hatalmas tömeg előtt Győri János központi előadó a vallásról beszélt. Bebizonyította, hogy a vallás „az idők folyamán alakult ki", s hogy a „krisztusi vallás", nem más, mint a papok hamisí­tásából megszületett elmélet, amely a kizsákmányoltak fékentartásának egyik eszköze. A résztvevők igen figyelmesen hallgatták az előadót, aki elérte azt, hogy a „keresztény vallást sokan lesajnálták" [74]. A város közellátásának biztosításán is sokat dolgoztak a helyi szer­vek. A reakció tudatosan szabotálta a közellátást. A hatóság ezért több ízben „a tehetőseknél" házkutatást tartott. A város szegényeinek okulá­sára egy ízben a házkutatásokat az éhezés, a nyomor miatt „sopánkodó gazdagoknál" ejtették meg, amelynek alapján előkerült a dughelyekről: 190

Next

/
Oldalképek
Tartalom