Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

elemzés tárgyává az adott körülményeket — önmagában is hibás; a földosztás elejtése — mint utaltunk rá — jelentős szegényparaszti tömegeket lehangolt, közömbösített vagy szembeállított a proletárdiktatúrával. A rendelet ellen a rekació ,,a parasztság érdekeit képviselve" uszított, ijesztgetve a kis- és középparasztságot azzal, hogy „ma én, holnap te" következel. Az ellenséges propaganda a negatív közvéleményt még inkább felfokozta, aminek eredményeként Gyöngyösön is mutatkoztak a földmunkások között az elégedetlenség jelei. Különösen azonban a járás községeit zaklatták fel, s nem egy kisgazdapárti és keresztényszocialista elem letartóztatására került sor [64]. Gyöngyösön a tanácsválasztást április 7-én tartották meg. A kedvezőtlen előjelek ellenére, a választások zavarmentesen folytak le. A város élére 37 tagú tanács került, amely megalakította az intéző bizottságot és megválasztotta a szakosztályvezetőket. A választások alapján a Munkástanácsnak az alábbiak lettek tagjai: Nemecz József, Batta József, Kovács Antal, Csáki József, ifj. s. Pataki János, Hablicsek Ferenc, Czékmány Antal, Junghancz Ferenc, Junghancz János, Kasztner Ferenc, Endrész József, Czifferszki Károly, Pölös Balázs, Oláh Gergely, Király Ernő, Tulipán Pál, Hortobágyi Sándor, Domán Kálmán, Weinfeld Lipót, Gergely Danó, Molnár János, Kovács László, Bablyák István, Gondos Miklós, Nagy Lajos, Palcsó Antal, Nagy Ferenc, Timár Béla, Majzik Sándor, Balla István, Virág János, Kis Pál, Kis Antal, Donavált János, Czakó Sándor, Fehér Józsefné, Schwartz Ármin. A 3 tagú intéző bizottság tagjai (személyi változások történtek): Nemecz József, Junghancz Ferenc és Czifferszki Károly. Szakosztályvezetők: Munkaügyi sz. o.: Palcsó Antal; Lakásügyi sz. o.: Hablicsek Ferenc; Élelmezési sz. o.: Weinfeld Lipót; Közoktatásügyi sz. o.: Nagy Lajos; Közigazgatási sz. o.: Domán Kálmán; Pénzügyi sz. o.: Schwartz Ármin; Közrendészeti sz. o.: Batta József; Közegészségügyi sz. o.: Junghancz János. Ezek mellett működött egy város-újraépitési osztály, amelynek Molnár Gyula volt a vezetője [65]. A Tanácsköztársaságnak szembe kellett néznie az intervenció veszélyével, s egyrészt ez, másrészt az ország belrendjének biztosítása is sürgette a proletárdiktatúra hadseregének létrehozását. A Vörös Őrség önmagában nem tudta pótolni a hadsereg által képviselt fegyveres erőt. így a F. Kt. XXIII. sz. rendelete intézkedett a Vörös Hadsereg megszervezéséről. Az április első felében megindult toborzás során Gyöngyösön is szép számmal jelentkeztek (munkások, diákok stb.). A Vörös Mátravidék lelkes cikkben ismerteti a Vörös Hadsereg nagyszerű hivatását: „A hadseregnek kell sakkban tartani az ország belsejében azon elemeket, amelyek nem akarnak, nem tudnak belenyugodni a változhatatlanba . . ." [66]. A cseh, román és szerb intervencióra április 21-én megindult az általános toborzás. Gyöngyösön ezen a napon Nyisztor György és Bokányi Dezső tartottak toborzó beszédeket a főtéren rendezett nagygyűlésen, amelynek hatására újabb jelentkezések történtek a hadseregbe. Első186