Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

Ilyen „alapos" előkészítő munka után került sor — illetve került volna — március 30-án délelőtt 10 órakor a ferencesrendi zárda vagyonának leltározására. A direktórium 3 tagú bizottságot küldött ki a leltár felvételére: Szabó, Czifferszki, Majzik. Vasárnap volt, a templom tele hívőkkel. Ahogy a leltározó közegek megérkeztek a zárdába, a templomban villámgyorsan terjedt el a hír: a vörösök papjainkat ki akarják kergetni a városból. E hír hallatára a hívők közül kb. százan, felbőszülve megrohanták a bizottság tagjait, s miközben szidalmazták és bántalmazták őket, egyesek „vérbeborult szemekkel kiabálták", hogy „nem hagyjuk a hitünket bántani". A Vörös őrség közbeavatkozására volt szükség, hogy a csúfosan megtévesztett emberek lecsillapodjanak [60]. A hamis hír azonnal szétröppent a városban, a templom körül nagy csődület keletkezett; a ferencesek a felizgatott tömeghangulatot megnyergelve, tüntetést szerveztek és a városháza elé vonultak. A direktórium felszólította P. Péri Bonaventurát, hogy cáfolja meg a rémhírt. Ö erre nem vállalkozott. Ismételt karhatalmi beavatkozásra volt szükség, s a néhány száz főnyi tüntető csoport csak így volt hajlandó feloszolni. A szocialista párt és a direktórium ugyanazon a napon délután 3 órára népgyűlést hirdetett, hogy a vad híreket megcáfolja és a rémhírterjesztőket leleplezze. A reakció azonban úgy érezte, hogy nyeregben van és ismét uralja a várost, ezért provokációt szervezett: a népgyűlést proletárellenesjelszavak kiabálásával megzavarta és anarchiába fullasztotta. A városi karhatalmi alakulat a józan dolgozók aktív támogatásával azonban a huligán elemeket könnyűszerrel szétverte. A közbiztonság feltétlen biztosítása érdekében Nemecz József a hadügyi népbiztosságtól karhatalmi segítséget kért, amely Salgótarjánból irányított egy karhatalmi osztagot Gyöngyösre. S miután a rendbontás másnap is folytatódott, a direktórium felhatalmazásával Nemecz József városparancsnok kihirdette az ostromállapotot: „Este 7 óra után az utcán tartózkodni senkinek sem szabad . . . Aki ez ellen vét, azt a Forradalmi Törvényszék halálra ítéli" [61] A kijárási tilalom ideje alatt csak kimaradási engedély alapján lehetett az utcán tartózkodni. A város közbiztonsági szervei, látva, hogy a vallásos hívők tudatos félrevezetéséről van szó, a felbujtókat letartóztatták. Letartóztatták a Tanácsköztársaság megátalkodott ellenségét, Bozsikot is és a pesti gyűjtőfogházba szállították, ahonnan csak augusztusban szabadult ki. A letartóztatásokkal egy időben a következő szövegű plakát jelent meg a házak falain: „Világ proletárjai, egyesüljetek! Árulók járnak közöttünk; — vigyázzatok emberek! A kútmérgező nem oly gyalázatos és nem oly veszedelmes, mint amilyenek ezek, akik a lelkeket akarják megmérgezni. Grófok, bárók, pesti milliomosok és bankárok költségén járják a vidéket és a falvak hívő népét azzal a buta hazugsággal vezetik félre, hogy az új rend, a tanácsköztársaság eltörli a vallást, lerombolja és meggyalázza a templomot. Fogjátok el, vagy verjétek ki a bitangot, aki ezt a hitvány rágalmat terjeszti! Tudjuk mindnyájan, hogy ennek a híresztelésnek hazudik min184