Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

den szava és hazug még a lélekzete is az olyan embernek, aki ezt a rémhírt terjeszti. A tanácsköztársaságban szabad mindenkinek a hite, vallása, felekezete! Imádhatja ki-ki a maga istenét, amint akarja és ahol akarja, sőt a tanácsköztársaság, az új rend megvédi, hogy ebben senki ne gátolja, ne zavarhassa. Az új rend nem bántja a vallást, nem nyúl a templomhoz és aki akarja, a gyermekét is nevelheti a vallásos hitben. A tanácsköztársaság nem akar mást, csak annyit, hogy a vallás mindenkinek magánügye legyen. Ez annyit tesz, hogy senkit se lehessen hitvallásra kényszeríteni hite, akarata, meggyőződése ellen, mint ahogyan a sötét középkorban ezrével mészárolták le az embereket és országokat dúltak föl azért, hogy emberekre olyan vallást kényszerítsenek, amely nekik nem kellett. Szabad az emberi lélek és szabad a lelkiismeret. Higyjen és imádkozzon mindenki esze vagy szíve szerint. De ne lehessen senkinek üzlete a vallás, senki ne kovácsolhasson a vallásból fegyvert, hogy a szegényeket és gyengéket elnyomja. Ez az igazság emberek! Elvtársak! A szabadsági jólét és egyenlőség, az öröm és megelégedés napja kel föl szegény Magyarországon és az egész megszenvedett világ fölött. Ne engedjétek, hogy a hazugság és butaság elvegye ennek fényét és a sötétséget hozza megint reánk. Verjétek ki az árulót, a hitványt, aki azért megy hozzátok, hogy ily bitang rágalommal ártson az új rendnek és elriasszon benneteket a boldog jövőtől, mely mindnyájunkra vár!" [62], VIII. Az ellenforradalmi lázadás leverése után a gyöngyösi kommunisták nagy erőpróba előtt álltak. A F. Kt XXVII. számú rendelete értelmében a tanácsválasztást április 7-ig meg kellett tartani. A felizgatott kedélyek még nem csillapultak le teljesen, amikor április 2-án megjelent a Tanácsköztársaság alkotmánya. A választások előtt a reakció elsősorban az alkotmány 21. §-át támadta, amely így szólt: „Nem választók és nem választhatók azok: a) akik nyereség szerzése céljából bérmunkásokat alkalmaznak; b) akik munkanélküli jövedelemből élnek; c) kereskedők; d) lelkészek és szerzetesek; e) elmebetegek és gondnokság alatt állók; f) akinek politikai jogai aljas indokból elkövetett bűncselekmény miatt fel vannak függesztve, annak az időnek tartamára, amelyet az ítélet megállapít." [63]. A §-us d) pontjával kapcsolatban újból szárnyra keltek azok a hírek, amelyek a Tanácsköztársaság vallás elleni hadjáratával rémítgették a vallásos hívőket, mondván, hogy ez a kezdet. Természetesen a szocialista párt sem volt tétlen és megfelelő ellenagitációt fejtett ki, amelynek kedvező politikai hatása lett, a reakció ezen a vonalon átmenetileg elszigetelődött. A reakció a választások előtt nem sikertelenül használta ki a földbirtok szocializálásáról szóló rendeletet. A rendelet — nem téve alapos 185