Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

viselő tanács a jövőben csak a képviselőtestület határozatainak felülvizsgálására szorítkozzék" [28]. A baloldali erők befolyásának növekedése a keresztényszocialisták bázisát fokozatosan gyengítette. A keresztényszocialisták befolyása alatt álló munkások, látva azt, hogy Bozsikék egyáltalán nem törődnek a kisemberek, a vagyontalanok érdekeivel, s hogy minden erejükkel a királyságot akarják megmenteni, mindinkább a szociáldemokraták felé fordultak. Ezt az „átállási" folyamatot gyorsította a KSzNp. nyílt kiállása a monarchia mellett, amely egyben e párt első politikai vereségét eredményezte Gyöngyösön október 31 után. Ez a politikai vereség az államforma kérdéséről lefolyt vita során következett be: milyen legyen az ország államformája, királyság, vagy köztársaság? A N. T. ülésén a keresztényszocialista vezetők — elsősorban Bozsik — minden erejükkel azon voltak, hogy a tanács a királyság mellett döntsön. A szociáldemokraták és a radikálisok a köztársaságot éltették és a király személye elleni kirohanásokkal és jogos vádakkal is érveltek a köztársaság mellett. A tanács a vita hevében köztársasági többséggé alakult át, illetve az addig passzív tagok is kifejezték a királysággal szembeni gyűlöletüket. Erre a keresztényszocialista vezetők — köztük Bozsik is, aki a vita hevében azt kiabálta, hogy ,,a király személyét csak a saját testén át engedi támadni" — félve befolyásuk teljes elveszítésétől, visszavonulót fújtak és „a köztársaság mellé álltak". így született meg november 13-án a következő határozat: ,,A gyöngyösi Nemzeti Tanács, amely Gyöngyös város lakosságának minden társadalmi osztályából, számarányuk szigorú figyelembevételével 200 tagból áll, november 13-án tartott teljes ülésén kimondotta, hogy figyelembe véve a progmatica sanctio megszűnését és az európai eszményeket, Magyarország létének és társadalmi békéjének megvédésére szükségesnek tartja a képviseleti rendszerű demokratikus köztársasági államforma felállítását." [29], Bár a határozat egyhangú szavazattal született meg, de a keresztényszocialisták veresége nyilvánvaló volt. V. 1918. november 16-án kikiáltották a köztársaságot. A gyöngyösi dolgozó tömegek lelkesedéssel fogadták, számítva arra, hogy most már előtérbe kerülnek az ő gazdasági érdekeik is. A helyi reakció már nem képviselt korántsem olyan erőt, mint az első napokban. A politikai hatalom nem kizárólagos birtokosa már a KSzNp. Az előbbiekben érintett Munkástanács — bár az SZDP keretében alakult meg — Nemecz József és baloldali társainak tevékenysége alapján egyre határozottabban fordul szembe az SZDP hivatalos vezetésének reformista politikai vonalával és a forradalomból valóban forradalmat, a népköztársaságból valóban népköztársaságot akar csinálni. Addig, amíg a reformista helyi SZDP-vezetők a „polgári egység170