Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

front" hamis illúzióját akarták a munkássággal „bevetetni", s a keresztényszocialisták hazug, nacionalista honmentő propagandájának behódolva tettek hitet a „békés nemzeti egység" mellett a Munkástanács nyílt harcba lépett a reakció ellen. Waldner Fülöp és reformista, opportunista társai csak koncot kértek a hatalomból a keresztényszocialistáktól; a Munkástanács a hatalmat követelte tőlük. A keresztényszocialistákban csalódott egyszerű dolgozók nagyrésze két hét alatt — s 16-a után egyre többen — eljutott az SZDP-hez. Pontosabban, az SZDP balszárnyát képviselő és a Munkástanácsban tevékenykedő forradalmi szocialisákhoz. Az SZDP vezetésében is megbomlott az egység, miután Endrész József vasmunkás, a párt elnöke egyre határozottabban állt ki a baloldali, forradalmi törekvések mellett. Ezt az „átállási" folyamatot Vargha Tivadar, a KSZNp tagja így összegezte: „Az egyre fokozódó izgalmas időkben a szociáldemokrata párt mindig nagyobb erőre kapott, különösen, hogy a földmunkások zöme is hozzájuk csatlakozott, egyre merészebben és kihívóbban léptek fel. Immár hatalmat képviseltek és keresztül vitték a Nemzeti Tanácsban, hogy a tagok a pártok számaránya szerint állapíttassanak meg. Dr. Horovitz Alfréd és dr. Waldner Fülöp még türtőztették magukat, de Endrész József már, ki a pártnak elnöke volt, merészen adta elő megjegyzéseit és követeléseit a tanács ülésein. Hatalmasan fel is voltak vértezve és napról-napra a Kertész-házban tartott gyűléseiken mint egy külön városi intézmény rendelkezett." [30]. Ezen túlmenően a keresztényszocialisták pozícióit a Radikális Párt hivatalos megalakulása és ezzel megindult térhódítása is gyengítette, amiről ugyancsak Vargha a következőket írja: „A földműves és iparos osztály rendjét e párt zászlóbontása megzavarta és sokakat elvont a keresztényszocialista néppárt híveiből, mert úgy látszott, a középpolgári osztály érdekeit csupán e párt kezében lehet megvalósítani." [31]. (Ezen a folyamaton már a december 8-án megalakult és később a KSZNpvel egyesült Keresztény Szocialista Párt sem tudott segíteni, noha erőteljes akciókat kezdett, hogy ellensúlyozza a szociáldemokraták tömegbefolyását.) Az SZDP tömegbázisa megerősödött, amelynek alapján a baloldal egyre határozottabb politikai akciót kezdeményezhetett. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása csak fokozta az aktivitást. Bár arról nincs tudomásunk, hogy Gyöngyösön alakult volna KMP szervezet, de a baloldal előretörésén lemérhető november 20. hatása. A dolgozók széles tömegei „egyre nagyobb bizalommal viseltettek" az SZDP és a Munkástanáccsal szemben. „A panaszok hatalmas erővel törtek elő a sokáig lenyűgözött keblekből." [32]. A nincstelenek földet követeltek, a hivatalnokok szerény keresetük kiegészítéseként ugyancsak földigénnyel álltak elő. A munkanélküliek a munka jogát hangoztatva, sürgették helyzetük megváltoztatását. A lakásnélküliek családi otthon után vágytak. Az egész város dolgozó társadalma zúgott a rossz közellátási viszonyok miatt, s amiatt, hogy a N. T. nem tett semmit az egyszerű emberek érdekében. S a „hatalmas 171