Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

rendszer bűnöseinek felelősségre vonását, s harcra szólított azok ellen, akik az új idők szellemét nem akarják tudomásul venni [18]. D. Bachó László a fent ismertetett pártok elemzésénél hamis határvonalat húz. A keresztényszocialistákat úgy állítja be, mint a nemzet igazi érdekeinek egyedüli képviselőit, s a reakciós Bozsik plébánosról olyan történelmi portrét fest, mintha valóban az „igazi nemzeti ügy" példa nélkül álló bátor bajnoka lett volna [19]. Hogy mi e téren az igazság, az alábbiakból ki fog derülni. 1919. május 1. Gyöngyösön IV. A helyi reakció — értesülve a forradalom fejleményeiről — azonnal hozzákezdett a megfelelő politikai ellenlépések megtételéhez. A Keresztény Szociális Néppárt (KSzNp.) elnöksége október 31-én délután 6 órakor értekezletet tartott. Az eseményeket értékelve, azt a következtetést vonták le, hogy az ország sorsában esetlegesen bekövetkezhető változás tragikus következményekkel járhat; a Nemzeti Tanács (NT.) e tragédia szervezője. Mint Bozsik és Somogyi szónoklatai kifejezték: a hazafias érzés tiltja azt, hogy a párt tudomásul vegye mindazt a törekvést, mely az ország társadalmi rendjének megváltoztatására irányul. Ezért az értekezlet úgy határooztt, hogy „a gyöngyösieknek nem szabad csatlakozni a forradalmi irányzatú Nemzeti Tanácshoz" [20]. Ennek alapján határozatot hoztak arról is, hogy a rend fenntartását ,,minden erejükkel" biztosítsák. A rend fenntartását irányító ,Elnöki Tanács"-ot választottak, amelynek tagjai lettek: Bozsik, Somogyi, Ko166