Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

chán Bertalan ferencrendi zárdafőnök, Kovács Pálinkás Pál, Zrubka Ferenc, Csépány Miklós, Czivinger János, Csépány Pál föld- és szőlőbirtokosok. Ennek alapján is megállapítható, hogy a KSzNp. kiknek az érdekeit képviselte [21]. A keresztényszocialisták ezután a városházára mentek, ahol Kemény János polgármester elnökletével hasonló kérdésekről folyt a vita. Miután Bozsik ismertette pártja álláspontját, éles vita robbant ki közte és a radikális Polgár Lajos között. A radikálisok a N. T. mellett foglaltak állást, s a keresztényszocialistákat konzervatívizmusuk miatt támadták. Vita közben értesültek arról, hogy a király a kormányfői tiszt betöltésére Károlyi Mihályt jelölte ki, mire a keresztényszocialisták visszavonulót fújtak. Ezek után latolgatva az esélyeket úgy döntöttek, hogy Károlyi személyében „megbízható régi" ember kezébe kerül a hatalom, s elhatározták, hogy „csatlakoznak" a N. T.-hoz. A gyöngyösi N. T. hivatalosan november 1-én délelőtt 10 órakor alakult meg. Mégpedig olyan formán, hogy a városi képviselő testület „előkelő polgárai" elhatározták, hogy ezután „Nemzeti Tanács" cím alatt tevékenykednek. Bár a 37 tagú N. T. csak egy napig létezett — úgy döntöttek, hogy 200 tagúra egészítik ki —, de ez is elég volt ahhoz, hogy megalapozza a reakció hatalmát és biztosítsa a kibővítés esetén is azt, hogy a „megbízható elemek" többségben legyenek. Hogy milyen összetételű volt ez a „szűk" N. T. —- mutatja, hogy megalakuló gyűlése a „király zajos éltetésével ért véget" [22], A N. T. kibővítésére másnap, 2-án került sor. A kibővítés átmenetileg csak megerősítette a keresztényszocialisták pozícióit. Hogyan volt ez lehetséges? Bozsik, mint a „szűk" N. T. egyik elnöke kijárta, hogy a végleges N. T.-ba a vallási társulatok is választhassanak tagokat. Sőt, úgy alakult a helyzet, hogy a legtöbb tagot a vallási társulatok választották: a Felsővárosban a Szt. Tamás-, Szt. Kereszt-, Szűz Mária- és Szeplőtelen Fogantatás-; az Alsóvárosban a Jézus Szt. Szíve-, Szt. Lélek-, Szt Istvánés Rózsafűzér-társulat választott tanácstagokat. A választások Bozsik utasításai alapján egy-egy pap jelenlétében zajlottak le [23]. Miután a reakció „alkotmányos" keretek közöt biztosította hatalmát, hozzákezdett a rend „helyreállításához". Első lépésként megszervezték a polgárőrséget, amelynek vezetője Maiss János huszárőrnagy lett és kihirdették az ostromállapotot. A polgárőrség a városi közrend biztosítása mellett azt a feladatot is kapta, hogy megakadályozza a „gyanús" (értsd: forradalmi) elemek beszivárgását a városba. Ezért erős őrséget állítottak a vámházakhoz és a vasútállomáshoz. Ezen túlmenően a polgárőrség, mint a N. T. karhatalmi alakulata a vidéket felügyelet alatt tartotta. A N. T. ugyanis elhatározta, hogy a járás községeit — miután azokból „riasztó hírek érkeztek" — saját intézkedései hatáskörébe vonja. Ilyen alapon a polgárőrség például kiszállt Gyöngyöshalászra és Gyöngyöstarjánba (itt első ízben a kiküldött járőröket lefegyverezték, s csak büntető expedícióval való fenyegetés után mondtak le az ellenállásról), a forradalmi egyéneket letartóztatta és Gyöngyösre szállította. Ezzel egvidőben a városban 23 egyént tartóztattak le, a forradalmi zendülésben való részvétel stb. alapján. 167