Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientiuarium et Socialium. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 29)

Balázs Sándor: A pedagógiai értékek alakulása a rendszerváltás folyamatában a középiskolás fiatalok körében

Ez az elv fontos, előbbre vivő, ezért erkölcsi érték, az egyéni életberendezés egyedüli elvszerü etikai alapja és világnézeti meghatározója. Zsidó-keresztény örökség értékei A tízparancsolat az Isten és az ember közötti viszony szabályait, az emberre és az emberi társas élet rendjére vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az emberi élet, az emberi test, a család, a szülők, az igaz emberi szó, az emberi tulajdon tiszteletéről és védelméről szól. Az ember és családja, a társadalom számára érték az istenhit, humánus, az emberséget kibontakoztató egyetemes emberi érték. Keresztény erkölcsi értékek A keresztény szeretet-üzenet pedagógiai tartalma: A szeretet arra készteti az embert, hogy megértéssel tisztelettel forduljon minden ember felé, jóakarójához és ellenfeléhez egyaránt. Bábosik István szerint a nevelés lényege az értékközvetítés, értékteremtés. A nevelés által létrehozott érték fogalma: „az érték általában olyan produktum, amely kettős funkciót tölt be. Egyrészt hozzájárul a szűkebb és tágabb emberi közösségek fejlődéséhez, tehát rendelkezik egy határozott közösségfejlesztő funkcióval. Másrészt elősegíti az egyén fejlődését is, azaz individuális fejlesztő funkciót is betölt"(1994: 17). „... a tulajdonképpeni pedagógiai vagy nevelési érték az egyén konstruktív életvezetése" (\. m. 18). A konstruktív életvezetés olyan életvitel, amely szociálisan értékes, vagyis közösségfejlesztő jellegű és egyénileg eredményes, elősegíti az egyén fejlődését. A konstruktív életvezetés gyakorlati nevelési teendők útján alapozható meg: a nevelés keretében törekedni kell a gyerekek szociálisan értékes, közösségfejlesztő magatartás- és tevékenységformáinak ösztönzésére, megerősítésére; a destruktív megnyilvánulásaikat leépíteni. Az egyén életvezetése attól függően értékelhető destruktívnak vagy konstruktívnak, ahogyan cselekszik, amit teszt, alkot, vagy amit elkövet, tehát magatartása és tevékenysége alapján. A konstruktív magatartás- és tevékenységformák megerősítését a pedagógus úgy érheti el, ha a gyermekek konstruktív megnyilvánulásaira elismeréssel, jutalmazással, jóváhagyással reagál. A destruktív magatartásformákat pedig tiltja, szankcionálja, kritizálja, vagyis leépíti, kiszorítja a gyerekek magatartásrepertoárjából. A konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoárban a magatartás és tevékenységformák két rétege különböztethető meg: Első rétegbe a szociálisan értékes közösségfejlesztő, morális magatartásés tevékenységformák tartoznak. Fontosak, mivel nélkülük a társadalom, a nemzet, más emberi közösségek sem fejlődhetnek; hiányuk zavart okozhat a közösségek fejlődésében. Amennyiben az egyén nem hajtja végre a közös161