Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

Zoltánt [37], a Dalkör koszorús, majd király és kormányzó-díjjas karnagyát, itt volt már Fógel Elemér, oki. mérnök, zeneakadémiát végzett csellista [38] 1919-ben került Nagyenyedről Egerbe dr. Limán Emil, későbbi pénzügyigazgató, vérbeli muzsikus, aki már édesapja mellett 14 éves korában tanított hegedűt. Eger zenei életében a kezdettől fogva legtevékenyebben vett részt [39]. 1919-ben telepedett le itt Stocker (Botond) István, később az Egri Keresztény Iparoskör karnagya [40]. Csupa izzig-vérig muzsikus lélek, akinek Eger zeneéletében elévülhetetlen érdemei vannak. A 20—30-as évek közötti időszakban Egerben kétségtelenül fejlődött a zenei élet. A Zeneegylet lelkesedése nem maradt hatás nélkül. A zárkózottságot lassan felváltotta az érdeklődés. Ez látható volt már az 1921. február 26-án az Egri Ének és Zeneegylet első bemutatkozó hangversenyén. A május 26-án tartott zenekari estjükön Kaufmann Emmy Mendelssohn hegedűversenyével már átütő sikert aratott. Ugyanakkor Fógel Elemér csellószólója is nagy elragadtatásra talált. Gáspárdy Katinka zeneiskolája termében 1922. február 14-én Nagy Géza zongoraművész, zeneakadémiai tanár még eléggé gyér közönség előtt aratott nagy sikert. Ugyanez év novemberében Ticharich Zdenka zongoraművésznő az Angolkisasszonyoknál adott estje már telt házat vonzott. 1923. januárjában a Waldbauer—Kerpely vonósnégyes látogatott el Egerbe. A közönség elég szép számban töltötte meg a színházat, de jellemző volt hozzáértésükre, hogy a taps tételről-tételre hangzott el, nem művek szerint tagolva. De jött már a publikum, ez is haladást jelentett. 1923. márciusában Schmidthauer Lajos orgonaművészetében gyönyörködhettek. 1923. március 6-án mutatkozott be a Kaufman—Fógel vonósnégyes [41]. Megalakulásukkal új színt kapott Eger zenei élete. Céljük: a boldog, önfeledt muzsikáláson túl, ízlés fejlesztés, esztétikai nevelés, s ezt a szinte hivatásnak érzett gesztust a leghívebben teljesítették. Az évekkel mind jobban összeforrt együttes híre túljutott a városon. Szerepeltek Miskolcon, Nyíregyházán, Özdon, Hatvanban, stb. Egerben lassan nélkülözhetetlen kultúrtényezőkké váltak, akiket közönség-csalogatóként lehetőleg minden jótékonycélú műsorba bevontak. A Zeneegylet és a Dalkor együttesen rendezett Lányi Ernő emlékére díszhangversenyt, kizárólag Lányi műveiből 1923. november 4-én. Említésre méltó dr. Székelyhidy Ferenc és Marsalkó Rózsi közreműködése a Dalkör 1924. októberi koncertjén, valamint az, hogy a Budai Dalárda 1925. márciusában az Amsterdamban aratott nagy sikerei után itt mutatta be műsorát. 1925. újabb érdekességet hozott. A Kaufmann—Fógel quartett műsorában változatosságot jelentett Mozart klarinét-quintettjének bemutatása Gálos Ödön igen tehetséges műkedvelő klarinét játékossal és Schubert Forellen quintettje. Zongoraszólamát Gyné Huberth Jolán, a nagybőgőt dr. Búzás Endre látták el. Telt ház, igen nagy siker volt az eredmény. 395