Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

A másik kiemelkedő eredménye ennek az évnek a Dalkör soproni szereplése augusztus 19-én. Az I. világháború után első ízben rendezett dalosversenyen a királydíjas csoportban csak Pécs és Szeged előzte meg őket. 1925. december 11-én mutatkozott be a Dalkör estje keretében Eger közönségének Márkus—Szoyer Ilike, Márkus Dezső, az operaház igazgatója és Szoyer Ilonka 10 éves kislánya. Édesapja kísérte. Komáromi Ödön hívta fel rá Huszthy figyelmét, s a kislány óriási sikere a közönséget ráébresztette Huszthy nevelő érdemeire és spontán ünneplésben részesítette [42]. 1926-ban az Egri Kaszinó agilis igazgatójának, Várkonyi Rezsőnek végre sikerült felráznia megszokott közönyéből a kaszinót, hogy begyökeresedett billiárd-, kártya- és olvasó tevékenységét terjessze ki a zenekultúra területére is, lássák be, hogy a nagytermük nemcsak bálok rendezésére hivatott, hanem hangversenyterme legyen Egernek. Ebből a célból hangversenyzongorát (Grotrian—

Steinweg) vásárolt, s a terem felavatására sikerült Albertina Ferrari hegedűművésznőt (Hubay növendéke volt) megnyernie. Tomboló sikert aratott [43]. Említésre méltó a Gáspárdy zeneiskola színházban rendezett estje, melynek első felében a jó növendékek, II. felében Szabó Lújza operaénekesnő, Barabás Sári primabalerina és Bárányi Gyula csellómüvész léptek fel. Ezek a kiemelkedőbb esték. A Polgári Dalkör, Egri Dalkör, sőt a ciszter-gimnázium zene és énekkara is működött. Ez utóbbi Budapesten versenyzett 19 diák-énekkarral, s első díjat hoztak haza. Üj dalárda is alakult: az Izr. Dalárda, első bemutatkozásuk reményekre jogosított. Kérelmet terjesztettek be a Belügyminisztériumhoz a „Kultúra Egri Dalkör" használatáért, de ezt a BM. megtagadta, így az énekkarmás néven tevékenykedett. A Székelyhidy-pár újabb megjelenése őszinte örömet szerzett a Dalkörnek, s a zenekedvelőknek. Hárfaművészek is bemutatkoztak, mindezt Huszthy lankadatlan ügybuzgalma hozta létre. Ilyen eredmények tudatában joggal remélhette Eger zeneszerető közönsége, hogy 1927-ben az országos Beethoven ünnepség végrehajtó bizottsága vidéki hangversenyeinek műsorába Egert is felvette. De nem így történt. Szándékos volt-e a kifelejtés, vagy véletlen, nem tudjuk. Arra mindenesetre jó volt, hogy felrázta Egert. A Zeneegylet rendkívül agilis tagja Sturm József siketnéma intézeti tanár, a főszékesegyház basszistája, kollégájával, Leopold Rezsővel személyesen keresett fel minden zeneszerető egyént, s ezzel szinte megalapozták a közönség toborzását. Huszthynak sikerült megnyernie a rendezőség elnökének a polgármestert, ezzel a hivatalos Egert kapcsolták bele a centenáriumba. Jó propaganda révén ott volt végre mindenki, aki számított [44], De hiába emeli ki a kritikai a zenekar fontosságát, s hogy ezt állandóan össze kellene tartani, nem ébredtek rä ciz illetékesek, hogy az anyagi bázist kellene ehhez először megteremteni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az 1928-ban lezajlott Schubert-centenárium. 396