Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

indítványára díszelnökké dr. Szmrecsányi Lajos püspököt kérték fel, amit ő el is fogadott, s teljes püspöki díszben jelent meg Zichy Géza és Szederkényi főispán társaságában. Ünnepi formaságok, dísztáviratok, díszbeszédek elhangzása után állapították meg a dalkörök 3 csoportban való versenyének sorrendjét, külön-külön a kötött, s a szabadonválasztott versenyre. A zsűrit titkos szavazással választották meg. Rendes tagjai: Gobbi Alajos (Bp.), Pogatschnigg Guidó (Eger), König Péter (Szeged), Hoffer Károly (Pécs), Kelemen Lajos (Eger), Kossewitz József (Budapest), Lekly Gyula (Kassa). Póttagok: Sztojanovich Jenő (Bp.) és Grónay Andor (Eger). Lányi Ernő családi gyásza miatt nem jelent meg. Az estéket a szokásos szerenádok (az előkelőségeknek és a koszorúslányoknak) tették változatossá úgy a dalköri tagok, mint Eger lakosságának. Augusztus 18-án délelőtt 11 órakor volt a lélekemelő szoborleleplezés. Egyik ünnepi szónoka dr. Szmrecsányi Lajos püspök volt. Magas szárnyalású beszédét ezekkel a kedves szavakkal fejezte be: „Végül engedelmet kérek, hogy egy kedves tartozást rójak le. Nem véletlen, hanem mély érzelemből folyó szándékosság az, hogy az OMDE éppen most tartja városunkban ünnepét s az egész országot átfogó hatalmas szervezetével elvezette az országot ünnepelni velünk. Legyen érte hála az OMDE minden egyes tagjának." A leleplezés pillanatában megszólalt az 1552-es ostrom Dobó-ágyúja, most már örömet hirdetve. Délután vette kezdetét az erre a célra a mai népkert köröndjén felállított dalcsarnokban az összkarok előadása [12]. Szünet közben tűzte fel Zichy Géza a 40 éve működő dalosok mellére az aranyérmet. A többi kitüntetett — a rövidség okáért —• otthon, saját dalostársai között kapta meg az érmet, vagy oklevelet. Az első csoportban versenyző 16 egylet részére 11 díjat, a második csoport 16 egylete részére 10 díjat, a harmadik csoport 9 egylete részére 5 díjat állapított meg a zsűri. Néhány ünnepi formaság lezárásával véget ért a közgyűlés. Este a dalcsarnokban volt a díszhangverseny [13]. Ezzel lezárultak Egerben jó időre a zenei események. Pogatschnigg 1908-ban a temesvári zeneiskola igazgatója lett. Távozásával soká nem találjuk nyomát komoly zenei törekvésnek. Az első kísérlet kívülről, Budapestről jött 1910. március 2-án, amikor Kun László zeneakadémiai tanár és karmesetr — aki az Országos Szimfonikus Zenekart megszervezte 1905-ben, s ennek élén a szimfonikus zene népszerűsítésének tett országosan nagy szolgálatot — Egerben tartott estet [14]. Kísérlete igen gyenge közönség-sikerrel zárult. Üjabb bizonyítéka annak, hogy Pogatschnigg fáradhatatlan agilitása és szuggesztív ereje hozta össze a telt házakat, nem a közönség zeneszeretete. A kritikában ezeket olvashatjuk: „Mondjuk ki, hogy közülünk nem sokan hallottak ilyen előadást, s hogy kevesünkben akadt néha vágy komoly zene után. Sokan jól érezték és érzik is magukat e tudat nélkül." A cikkből kicsendülő keserűség végül megállapítja: „Ma még a cigányzenekarok az egyedül népszerűek, sokák szerint a magyar nóta a szép muzsika és Fráter Lóránt a legnagyobb dalénekes." A cisztercita gimnázium már a század elején felismerte a zenei 386