Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

nevelés fontosságát. Schaád Henrik ciszt. perjel és Küzdi Aurél igazgató lelkes zenei műkedvelők, akik értékes szabadliceális előadásokkal igyekeztek a város közönségének zenei érdeklődését felébreszteni, A gimnázium saját költségén egy teljes szimfonikus zenekarhoz szükséges hangszereket szerzett be. Zenekört alakítottak a diákokkal. Szerepeltek ünnepélyeken, diákösszejöveteleken. Nem volt ez szakszerű hangszeres kiképzés, de az értékes zene megszerettetésének lényeges állomása. Lelkesedés a nemes cél elérésére oda fejlesztette az együttest, hogy 1911. április havában nyilvános Mozart-estet rendeztek. Kalovits Alajos tanár Mozartról tartott előadást, dr. Szokolay Lajos az A-dúr zongoraversenyt játszotta, dr. Bartos Károly a Varázsfuvolából énekelt, végül a katonazenekar a C-dúr szimfóniát adta elő. A zenekar zöme diákokból állt. A műsor élénken tükrözi azt a feljebbjutni akarást, ami a közönség egy részének már régi vágya volt. Miért maradt ez még sokáig vágyálom, azt a későbbiekből látni fogjuk. Pogatschnigg utóda, Meiszner Imre rendezett Liszt 100. születésnapja alkalmából hangversenyt. Műsora nívójának emelésére megnyerte Tarnav Alajos zongoraművészt. Minden tőle telhetőt elkövetett, a siker biztosítása érdekében, de egyben hibázott: nem tudta felmérni a rendelkezésre álló emberanyag teljesítőképességét, s így bizony kísérlete kudarcba fulladt. Az első világháború előtti évek zenei statisztikája az érdeklődésnek némi fellendülését mutatja. A színt még dilletáns. Az Egri Dalkör [15] és a Polgári Dalkör [16] működnek, bár az első némi szintsüllyedéssel. Az Űri Banda is jelentkezik az Egri Dalkör estjén Beethoven Prometheus nyitányával. Változatosságot hozott a műsorba Odry Lehel és Karácsonyi József zongoraművész és a Diósgyőri Dalegylet közreműködése. Űj dalárda is alakult az egri Munkásotthon keretében: az „Ébredés" dalköre, Tóth Károly áll. isk. tanító vezetésével. Jelentős helyet nem foglalt el Eger zenei életében, nem is volt hosszú életű, de megalakulása ékes bizonyítéka annak, hogy a zene megkedvelése minden társadalmi rétegben terjedt. Vendégművészek is megfordultak: Sebők Sári, az operaház tagja, Danziger Antal zongoraművésszel. A zongorakíséretet Komáromi Ödön látta el [17]. Űgv látszik az egri közönség helyre akarta, hozni azt a mulasztást, amit 3 évvel ezelőtt a Budapesti Szimfonikus zenekar rovására elkövetett, mert amikor Kun László zenekari estjét 1913. január 28-án megtartotta, telt ház és nagy közönségsiker volt az eredmény. Műsorának összeállításán látszik, hogy a vidéki laikus közönség nevelését tűzte ki célul [18]. Ebben nyilván igaza is volt, ezt a kritika is méltatja és kiemeli, de hogy szunnyadt már itt egy fejlődni-akarás, egy frissebb zenei levegőre vágyás az látszik a kritika megjegyzéséből: ,,. .. jól esett volna a modern magyarok (Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner) vagy a franciák (Debussy, d'Indy Dukas) közül valakit, vagy egy Richard Straussot hallani, mert van a közönségnek egy kis hányada, akik vidéken élve ki vannak rekesztve a főváros fejlődő zenei életéből, s egy ilyen lehetőség kiválóan alkalmas lett volna az ő látókörük fejlesztésére." Ezeknek a- hangversenyeknek a sikerei biztatólag hatottak mind25* 387