Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Sziklavári Károly: Kossuth Lajos és századának zenehistóriája

suth-nóta lett. [...] Eleinte valószínűleg inszurgens-nóta volt, később háborús nóta vált belőle. Szerzőjét, ha reményünk volna rá, hogy megtalálhatjuk, 39 ' a nemesi felkelők sorában kellene keresnünk" . így tehát a dallamot - melyet Csefkó feltételezése szerint eredetileg „Ferenc császár azt üzente..." szöveggel énekeltek -, elsősorban az idősek emlékezete őrizhette meg, és már mint Kossuth-nótát, újból énekelni kezdték a szabadságharc első hónapjaiban. Állításának alátámasztására mindazonáltal pusztán közvetett bizonyítékokat tud felhozni, s noha tényleges ellenérv a fentiek lehetőségét máig sem cáfolta, az így felvázolt összkép mégsem tűnik számunkra igazán valószerűnek. (Meggyőzően fejti ki viszont Csefkó a nóta szövegében szereplő, és már megannyiszor félremagyarázott kétszeri hívás értelmét; mint rámutat, lényegét tekintve egy régi magyar szokásról van szó, amely az élet számos területén megnyilvánult. Háború esetén az első felhívás mindenkor az arra való felkészülésre, a második a tényleges hadba indulásra vonatkozott.) Csupán megerősíteni látszik annak alapos gyanúját, hogy a reformkor időszakában (akár már, akár még) nem énekelték a Kossuth-nótát,

4

0 az a tény, hogy dallama nem szerepel a kor közdal-repertoárjába máig a legjobb betekintést nyújtó kéziratos gyűjteményekben, ú.n. melodiáriumokban. Se szeri, se száma mindazon vélekedéseknek, melyek adott földrajzi helyhez, időponthoz, esetleg egy konkrét szerzőhöz igyekeztek kötni a Kossuth-nóta megszületését

4

1. Közülük most csupán egyet emelünk ki: Jókai Mór elbeszélését, melyet az író Egy dal keletkezésének története címmel közölt - elsőként az Áldor Imre és Ormodi Bertalan szerkesztette 1868. évi Kossuth Albumban. Jókai írásában 1848 kora őszéhez, Kossuth történelmi jelentőségű alföldi önkéntestoborzó útjához, azon belül is a legendás hírű ceglédi szónoklathoz kapcsolja a Kossuth-nóta keletkezését. Jókai maga is részt vett az eseményeken. Mint írja, Kossuth drámai hatású nemzetmentő beszédét követően a megrendült tömeg ezt kiáltozta: „Mindnyájan el fogunk menni!". Tömegdallá pár nappal később, október 3-án vált a Kossuth-nóta Jókai emlékezete szerint, amikor is rendezett sorokban („mint egy félelmetes óriás kígyó, melynek háta pikkelyek helyett kaszákkal és szuronyokkal fénylik") Pestre vonuló, háromezer főnyi ceglédi önkéntes had énekelte „riadó hangon." Az általa leírt „keletkezéstörténet" azonban csak egy a sok közül. ,

y Csefkó Gyula, i. m. 41

1 Kivételt képezhet ez alól a szabadságharcot közvetlenül megelőző (egy-két) esztendő, amivel kapcsolatban e sorok szerzője megkockáztat majd egy feltevést a tanulmány későbbi részében. 4

1 így, szerzőként fölmerült már, s a szakirodalom egy részében el is terjedt Balkányi Szabó Lajos (1823-1889) Debrecenben élt nótakomponista neve - anélkül, hogy ezt bármilyen komoly bizonyíték alátámasztaná. 154