Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1905-06-04 / 23. szám

411 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 412 sok szép reményt füzünk, — most is bebizonyították, mily sokra lehet vinni ott is, ahol szorosan megszabott kötelességünk nem kényszerít a munkára. 2. Május 21-én Bökényi Dániel olvasta fel szék­foglalóját P.stalozzi tanítványáról, Várnái Szabó Já­nosról. Gondos szeretettel gyűjtötte össze a kiváló ma­gyar pedagógus életrajzi adatait és széleskörű ismeret­tel foglalta össze nevelési elveit. Érdemes muukát vég­zett, amellyel kétségtelenül szolgálatot tett a magyar nevelés történetének. Végül Amberg József tanítóképző-intézeti tanár tartotta mintegy beszámolóját a folyó iskolai év első felében megtett németországi tanulmányutjáról. Sok ér­dekes adatot gyűjtött össze, különösen a tanítóképzőkre vonatkozólag, amelyek közül egyiknek-másiknak kétség kívül itthon is van jövője; egészben véve azonban az­zal a tudattal jött vissza, hogy nem oly nagy a kü lönbség a magyar és a német tanítóképzők színvonala között, amint rendszerint hisszük és hirdetjük. Ez volt a gyűlés utolsó pontja s a gyűlés azt a hatást tette reánk, a társaság valóban érdemes munkát végzett, midőn eszméi terjesztésének a céljából váro­sunkat fölkereste. Az ifjú társaságra, amelyet Havas Gyula nyug. kir. tanfelügyelő alapított és vezet, sok szép feladat vár s mi ebhez a szép munkához igaz szívvel kivánuk kitartást és áldást. Templom-szentelés Passaic-on. (Leóéi Amerikából.) 1905. május 7 ike emlékezetes napja lesz a passaici magyarságnak, mert a magyar reformátusok szép, új tégla temploma e napon adatott át rendeltetésének, szentel­tetett fel ünnepélyes keretek között. Emlékezetes napja lesz az amerikai magyar ref. egyházmegyének Í3, mert megalakulása óta ez az első templom, mely a hazai egyház támogatásával épült fel kebelében. Passaic-on, New-Yersey államban, szihtén nagy számban élnek magyar ref. testvéreink. 1895 ben kezd­ték meg először az egyházi szervezkedést az itt élő ma­gyar reformátusok, tehát éppen 10 évvel ezelőtt. De a mit az amerikai német ref. misszió alatt 10 évig nem tudtak megvalósítani, azt a szerencsés változás követ­keztében, a hazai egyház segítségével gyorsan és köny­­nyen megvalósíthatták. Midőn ugyanis a magyarországi ref. egyház ma­gára vállalta az Amerikába szakadt magyar reformátu­sok lelkiismeretes gondozását s megalakította az ameri­kai megyar ref. egyházmegyét, a passaici egyház hazafias és vallásos népe szintén elszakadt az amerikai német missziótól és csatlakozott az amerikai magyar ref. egy­házmegyéhez s illetve a hazai egyház fennhatósága alá helyezte magát. Az egyházi beruházkodásokra való törekvés azon­ban már előbb megindult. 1903. év végén kapott az egyház lelkészt, kinek első gondja a templom és lelkész­lak építésére irányult. A múlt évben azután a tagok áldozatkészségből s az amerikai magyarság adakozásából két üres telket vásárolt az egyház a magyar negyed­ben, a 4-ik és Mor.ris-utca sarkán kétezer dollárért. Az építkezéshez szükségelt pénzt azonban a missziótól nem kaphatták meg. Ekkor következett be a szerencsés változás, csatlakozásuk által, mert a hazai egyház 500 dollár templomépítési ingyensegélyt és 7000 dollár könnyű lefizetésü kölcsönt közvetítvén részükre, lehetővé tette, hogy Isten nevének magasztalására a magyar névnek dicsőségére fölépülhetett a passaici magyar ref. templom s vele kapcsolatban a parókhia. Az ünnepélyes felavatásnak gyönyörű szép idő kedvezett. A környékből is igen számosán jelentek meg a magyarok éppen ennek következtében. A nagy tá­volságokra való tekintettel a lelkészek közül csak négy vidéki csatlakozott lelkész jelenhetett meg. A Mokray testvérek helyisége előtt kora reggel gyülekeztek már a magyar egyletek felekezeti különb­ség nélkül. Reggel 9 órakor indult el a menet a Madi­son utcai német presbyteriánus templomhoz, ahol a ref. magyarok évek óta végezték istenitiszteleteiket, termé­szetesen a meghatározott.díjak lefizetése ellenében. Valóban gyönyörű látvány volt, amint a külön­böző egyletek női és férfi tagjai zenekar kísérete mel­lett, egyes sorokban menve, két oldalról belát! messzeségben elárasztották a német templomig utcákat. A templom avatásra megjelent lelkés hírlapírók — mint vendégek - az egyházközség kenységéből kocsin tették meg a hosszú utat, a í sorfalai között vonulva. A jelen volt lelkészek r. egyike egy-egy szép virágcsokrot kapott és vitt kézi A német presbiteriánus templom ajtajánál a kész és az egyháztanács várta már a menetet. Itt Ku Zoltán new-yorki esperes beszédet intézett hozzájuk i goi nyelven, a passaici magyar ref. egyház nevéb köszönetét mondott azért a szívességért és jóakaratért, melyben ez ideig részesítették őket. A német presb. lelkész válaszában a templomát felépített gyülekezetnek jó kivánatait fejezte ki egész gyülekezete nevében. Innen megindult azután a menet a felszentelésre váró templomhoz. Tiz órakor az új templom bejárata előtt megzendült az ünneplő sereg ajakán a LXXXIV. zsoltár s az első vers eléneklése után ismét Kúthy Zol­tán esperes tartott beszédet, hangoztatva a magyaror­szági ref. egyházhoz való hűséget és a Szentháromság egy Isten nevében megnyitotta a templom-ajtót s a kulcsot átadta az egyház lelkészének. Seregestől tódult ezután a nép a templomba, me­lyet zsúfolásig megtöltött. A 74., 37. és 233. dicséretek éneklése után Bereczky László phoenixvillei lelkész tartott szép és tartalmas alkalmi beszédet, amely után az urvacsorai beszédet Ujlaky János alphai lelkész mondotta, kinek a bor kiosztásában Komjáthy Ernő bridgeporti lelkész segédkezett, majd pedig ismét Be­reczky László esketést végzett. A délutánni istenitisz­teletet nagy számú közönség előtt Komjáthy Ernő brid­geporti lelkész végezte el, vallásosságra és hazafiságra buzdítván a megjelenteket, amelynek igaz s élő oltára legyen templomunk. Este a lelkészlakon kisebbszerü

Next

/
Oldalképek
Tartalom