Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-06-04 / 23. szám
413 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP ■ 414 bankett volt, hol a szép és lelkes dikciókban sem volt hiány természetesen. A szépen sikerült ünnepély az erkölcsi siker mellett nagyon szép anyagi hasznot is hozott az egyháznak, amennyiben az összes perselypénz mintegy 400 dollárra rúgott. Csak dicsérettel és elismeréssel lehet megemlékezni az egyház buzgó lelkészéről, Kúthy Elemérről is, kinek buzgalmát, lelkes ügyszeretetét, kitartását a felépített templom minden nyelvnél ékesebben hirdeti. A nagv és magasztos munkából azonban derekasan kivették részüket az egyházi elöljáróság és az összes tagok is. Istennek áldása legyen az űj templomon s annak építőin ! Komjáthy Ernő, bridgeporti és vidéki magyar ref. lelkész. A csehországi protestáns eklézsiákra való rövid jegyzések. Irta Szalatnai János moravetsi reform, prédikátor 1816-ban. (Folytatás.) XXV. Huszonötödik prédikátor volt Szegő András, a ki hivatott a s.-pataki collégiumból a chrudimi circulusba a pardubiczi uradalomnak Krakovani nevezetű falujába, 1783. december havában. Első predikacziót tartott 1784. februarius 22-dikén. Rendeltetett 1785-ben a podiebradi tractusnak assessorává, azután peoig 1790- ben az eklésiákból a cseh tanuló ifjakra s az özvegy papnékra és azoknak árváikra gyűlni szokott alamisnának perceptorává. Váltakozott a krakovani ekiésiából a bossiniba, a bossiniból megint vissza a krakovaniba, onnan ismét vissza a bossiniba, és minekutána mind a két helyen két Ízben próbát tett volna, végtére visszatért Magyarországra. XXVI. Huszonhatodik prédikátor Rimány István. Hivattatott a s. pataki collégiumból a chrudimi kerületbe a richenburgi uradalomnak Rana nevezetű falujába 1783. decemberben. De mivel ennek a gyülekezetnek nagy része áriánusokból, deistákból és fanaticusokból állott, ez a férjfiu itt nem sokáig maradhatott, hanem rendeltetett a liszszai eklésiába, onnan ismét hivattatott a viszokaiba, a holott most is viszi a sz. hivatalt. A ranai eklésia pedig a krovnaihoz kapcsoltatott. XXVII. Huszonhetedik prédikátor volt Kaposi Sámuel, a ki hivattatott a s.-pataki collégiumból a boleszlaviai kerületbe, Nebusel nevezetű faluba, 1783. december havában. Tartott első isteni tiszteletet 1784- esztendőben januáriusnak 18 dik napján. És minekutánna egynéhány esztendeig vitte volna ebben az eklésiában a tz. hivatalt, visszatért Magyarországra. XXVIII. Huszonnyolczadik prédikátor Szalatnai János. Hivattatott S.-Patakról a tábori (vagy a régi geographia és mappa szerént a bechini) kerületbe, a prágai érsek roth-recsiczei uradalmának Moravets nevű falujába 1783-dik esztendőben december havában. Ezen eklésiának filiája van ugyanazon uradalomnak Sztrmiechi nevezetű falujában, a mely Moravetstől két mártföldnyire esik. Tartott ezen prédikátor első predikáeziót Moravetsben 1784. februáriusnak 29-dik napján azon sz.-igékről, a melyek vágynak Esaiásnak LXI- dik részének 1, 2, 3. verseiben. Sztrmiechiben pedig tartott első isteni tiszteletet azután következő holdnapnak martiusnak 14-dik napján. Épült templom Moravetsben 1785 ben és ugyanazon esztendőben novembernek 6-dik napján fel is szenteltetett. De Sztrmiechiben, mivel 500 lélek nem találtatott, még 1784-dik esztendőben megtiltatott vala a közönséges isteni tisztelet és ezen filia a nélkül volt csaknem 3 esztendeig; 1787-dik esztendőben pedig az instaneziát adván fel a Fels. Guberniumra, mivel már csak négy hijja volt az 500 lelkek számának, megnyerte a szabadságot, és ugyan abban az esztendőben templomot is épített magának. Ezen kettős eklésiának fellyebb nevezett prédikátora még most is ugyanezen egy helyen viszi a sz. hivatalt. Sokat szenvedtek némelyek a vallásért ezen eklésia tagközül a tolerantia kijövetele előtt és egynéhányat kevés hijja, hogy a tolerantia kijövetele a tömlöczben nem taláit, a kik közül egy Háua Márton nevezetű öreg dicsekedve mutogatta a maga papjának a kezeinek 10 ujjait, a melyekről a hideg tömlöczben a körmök mind lementek és azután új otromba körmök nőttek. XXIX. Huszonkilenczedik prédikátor volt Csömör János. Hivattatott S.-Patakról a regino-hradetzi kerületbe Liebstadt nevezetű városba 1783-ban december havában. Tartott első predikácziót következendő 1784 ben januáriusban. Innen hivattatott a krabsitzi eklésiába, a holott minekutánna a szent hivatalt egynéhány esztendeig dicséretesen folytatta volna, a boldog örökkévalóságra által költözött. XXX. Harminczadik prédikátor volt Sikora Péter. Hivattatott S. Patakról a boleszláviai kerületbe, herczeg Lobkovitznek melnyiki uradalmába, egy Viszoka nevezetű faluba 178ö-ban, decemberben. Tartott első isteni tiszteletet 1784-ben 18 Januarii. Hivattatott innen a wtelnai eklésiába, onnan a nebuselibe, onnan pedig 1811. esztendőben a prussiai király birodalmába Silesiának Strahlen nevezetű városába, vagy annak suburbiumába, melynek a neve Huszinetz, a mely eklésia cseh emigránsokból áll, a kik t. i. régenten a vallásért való üldöztetéskor Csehországot elhagyták. Ennek a filiája van egy Sztrausni nevű fuluban, a mely amattól tizenkét mértföldnyire esik, és a hová a prédikátor a felséges jó királya költségén kétszer szokott esztendőben menni administrálni. Ez is cseh emigránsokból áll; de a melybe most a fels. király különös prédikátort akar bétenni; az uj templom, a melyet ott építtetett, tavaly, t. i. 1815-ben szenteltetett fel; parochiális házat pedig és oskolát most fog a fels. király építtetni. XXXI. Harminczegyedik predikáror volt Törös István, a ki hivattatott S.-Patakról a chrudimi kerületbe Hradisty nevezetű faluba 1783-ban, decemberben. De ezen férjfiu csakhamar visszatért innen Magyarországra. XXXII. Harminczkettedik prédikátor volt fazekas György. Tanult S.-Patakon és Lőcsén, a hol elvégezvén a kursusát, hivattatott Csekországba a rakovnitzi
