Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-04-27 / 17. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 276 275 jiyát,,<J) Előbb 1658-ban szept. 10-én Boné .Jáno* csopaki ref. prédikátor keresztelte meg' Gál Istvánnak István nevíi fiát.20) Szent-mihályi pap volt 1659-ben Sellyéi János.21) Kénesén 1664-ben Ál ist ál i István volt a lelkész. Ez évben egy fia született, aki igy van beírva az anyakönyvbe:22) „Mart. 15. Johannes. AI istái i Istváné, kéneséi f prédikátoré. Compatres Stephanus Gál minister ecclesiae vespremiensis, Dobosi István.“ 1667. szeptember 25-én Gál István, Péter nevű fiát keresztelte Komáromi János felső-őrsi prédikátor. Ezen fiának halálát még maga Gál István jegyezte fel igy: „mortuus anno 1668, die 28. febr.“ 23) S ezután hihetően ágynak esett, mert az anyakönyvek is hiányosan jegyeztettek s 1668. máj. 12-éről ilyen beírás van: „Éva és Ersike. Vámosi prédikátor keresztelte.2'*) Gál István veszprémi pap utolsó beírása az anyakönyvbe 1669. április 10-ről szól, valószínű ezután nem sokára meghalt. Vele bezárom én is ezt a nomenclaturat, de ha nt. szerkesztő uram s az érdemes olvasó közönség szívesen veszi,*) ezután is „emlékezem régiekről.“ Thúry Etele. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Kitüntetés. Mlmos német császár, mint a Joli annita lovagrend evangélikus ágának legfőbb védnöke, a nagymester ajánlatára fülpösdaróczi és gárdonyi Báné Géza cs. és kir. kamarást, a mezőföldi ev. ref. egyházmegye gondnokát, s a pénzügyi közigazgatási bíróság ítélőbiróját a Johannita-rend diszlovagjává nevezte ki. E ritka kitüntetéshez a legnagyobb örömmel gratulálunk. A görögnyelvi kérdés ei ős lépésekkel halad a végeldöntés felé. Gróf Csáky miniszter f. ápril hó 21-én térj észté az országgyűlés elé e tárgyra vonatkozó 6 §-ból álló javaslatát. Reánk nézve legfontosabb a javaslat 2. £-a, amely szerint „A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezése vagy vezetése alatt nem álló gymnasiumok fentartóinak szabad elhatározásuktól függ, vájjon kivánnak-é intézeteikben a görög nyelv és irodalom helyett más rendes tantárgyak oktatásáról is gondoskodni.“ E szerint a törvényjavaslat az autonom felekezetek által fentartott Intézetekre nézve nem akarja egyenesen kimondani az eddig állapot megszüntetését, illetőleg a görög nyelv és irodalom facultativvá tételét; azonban ha a törvény nem fogja is ezt reánk kiszabni, kétségenkivül kiszabja majd a szükségesség; amennyiben ha például református gymna- Murnáink ezentúl is fentartanák a görög nyelvet és irodalmat mint kötelező tantárgyat: azonnal bekövetkeznék '*) J0) Sl) Ugyanott. **) 23) 2‘) Ugyanott. 349. 377. 378. lapok. *) Igen szívesen, számítok is rá! Szerkesztő. Felelős szerkesztő: RÉVÉSZ KÁLMÁN. azok elnéptelenedése, mert minden kétségen felül áll, hogy a növendékek legnagyobb része azon intézeteket fogja felkeresni, melyekben nem lesz kötelezővé téve a görög nyelv tanítása. — A sárker esz túri ref. egyház múltját és jelenét megírta s egy igen csinosan kiállított 198 lapra terjedő kötetben kiadta Lévay Ír (jós, a nevezett egyház ezidőszerinti buzgó lelkésze. Régóta élt keblében a vágy. hogy szeretett egyházának történetét megírja s most a közelgő püspöki látogatás alkalmából lett a vágy valósággá. Szerző, kit irodalmi közleményeiből egy évtized óta úgy ösmerünk, mint papságunk egyik leglelkesebb, magasztos hivatását teljesen átértő és átérző tagját, jelen munkájával nemcsak mint monographia-iró mutatta be magát előnyösen, de azt is világosan feltüntette, hogy azon szép és tiszteletreméltó eszméket, melyeket,, a munka kezdetén“ hangoztatott, gyülekezetében a lehetőség határai közt valósította is. Addig is, inig bővebben foglalkozhatnánk e derék munkával, melegen ajánljuk azt a tisztelt közönség figyelmébe. Kapható Kókai Lajos bizományában, Budapesten. Ara 50 kr., mely a mű terjedelméhez és értékéhez képest valóban csekélynek mondható. A tiszta jövedelem a sárkereszturi református egyház alaptőkéje gyarapítására fordittatik. — Német középiskolák. Ismeretes, hogy a német császár mennyire érdeklődik a középiskolai reform iránt. A császárnak tanácsadója ezen kérdésben a hires afrikai utazó íJr. Süssfeldt Pál, aki nemrég nézeteit az iskolai reformról a „Deutsche Rundschau“ ez. folyóiratban közzétette, s a német császár teljes helyeslését nyerte el. E szerint Németországon is a görög nyelvet (melyet eddig heti 6 órán tanítottak) és a latint (melyet 10 órán tanítottak) jelentékenyen meg akarják szorítani, (de nem akarják a görögöt egészen eltörölni, mint nálunk javasolták). Nevezetesen a középiskola az alsóbb osztályokban egységes lenne, s az idegen nyelvek közül itt nem a latint tanítanák, hanem a francziát; a felsőbb osztályokban pedig továbbra is megmaradna a gymnasium és reáliskola különbsége, az elsőben a görög s latin taníttatván, a másodikban nem. Mindkét középiskolában sokkal nagyobb mértékben mint eddig, tanítják majd a különféle testgyakorlatokat, tornát, úszást, korcsolyázást s más effélét, legfőbb figyelem tárgya pedig a jellemképzés és szigorú fegyelem lesz. A mathesist is behatóbban akarják tanítani mint eddig. — A müncheni róm. kath. érsek nem sokkal ezelőtt egy köriratot bocsátott ki, melyben a róm. kath. lakosságot figyelmezteti, hogy a vegyes házasságokra csak oly esetben adatik dispensation), ha a katholikus fél teljes buzgalommal azon lesz, hogy nem katholikus házastársát az igaz(!) egyházba visszatereli. Ezzel szemben a bajor protestáns főconsistorium az ország üszszes protestáns templomaiban oly tartalmú intézvényt olvastatott fel, hogy a protestáns hívek lehetőleg tartózkodjanak a vegyes házasságtól. A kiadóhivatal kezelője: KIS ERNŐ. Pápán, 1890. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Debreczeny K.
