Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)
1997-08-09 / 217. szám
6 Dünántúli Napló Kultúra - Művelődés 1997. augusztus 9., szombat Mívesen megmunkált használati eszközök is dicsérik a táborozok munkáját fotó: Müller a. Erdők zúgása, víz illata Az Orfűi Fafaragótábor tizenöt évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, az idén is finn vendégekkel. Az első alkalommal négyen látogattak el a táborba 1990-ben. Gershwin-dalok a Tettyén A Pannon Nyár ’97 idei gazdag fesztiválprogramja július közepe óta csábítja a közönséget Pécsett a Tettyei szabadtéri színpadra. Láthattunk már amerikai musicalt, revü- operett show-t, felcsendültek Edith Piaf sanzonjai, kabaréműsor és vígjáték is szórakoztatta a nagyérdeműt. A Gershwin-dalestről, melyet augusztus 11-én és 12-én tűznek műsorra, Bornemissza Géza fesztiváligazgató árul el kulisszatitkokat.- Gershwin, a „legamerikaibb” zeneszerző születésének századik évfordulóját jövőre ünnepeljük. Centenáriumi koncerttel készülünk erre, melynek előzetesét hallhatják a műfaj kedvelői jövő hétfőn és kedden este 9 órakor a tety- tyei romoknál. A fiatalon elhunyt zeneszerző legismertebb songjai szólalnak meg Bornemissza Mária pécsi dzsessz-scat énekes előadásában magyarul és angolul. A kétnyelvűség nem öncélú. Egyrészt az eredetiségre törekszünk,. másrészt számítunk a külföldi turistákra is.-Gershwin muzsikája nagyon jól improvizálható témákra épül, ezért a dzsessz- zenészek különösen kedvelik. A koncertünkön fellépő, fiatal muzsikusokból álló, nemzetközi hírű Trio Midnight együttes az utóbbi időben vette föl repertoárjára ezeket a dalokat. Tavaly kezdtek Bornemissza Máriával dolgozni, akinek eddigi pályafutását végigkísérte Gershwin zenéje, s e songokat sajátos dzsessz frazeológiával, scat énekmódban tolmácsolja. Ezt a szöveg nélküli improvizációt a világon nagyon kevesen művelik. A zenekar a dalokból ún. parafrázisokat játszik. A Gershwin-centenárium jegyében jövőre országos turnéra indul a műsor, s még idén karácsonyra CD-lemezt jelentetünk meg. Ennek stúdiófelvételei most kezdődnek a pécsi Liszt-hangversenyteremben, és élőben rögzítjük a közönség előtt zajló tettyei koncerteket is. A teljes műsor itt hangzik el utoljára, a lemezre kerülő válogatás és a szerkesztő-produceri munka rám vár, a felvételeket a pécsi Teve Sound Stúdió készíti Sándor Péter vezetésével. Tervezünk a Nemzeti Filharmóniával és a Pécsi Szimfonikus Zenekarral egy közös hangversenyt is a jövő évadra, amely a könnyű- és komolyzene tipikusan amerikai szintézisét a magyar közönség előtt is méltó módon képviseli. Cs. A. Jöjj, István király! Hírcsatorna Könyv a Drávaszögről. A napokban jelent meg a Pannónia Könyvek gondozásában és rövidesen kapható lesz Dunai N. János „Dráva- szögi krónika” című dokumentumregénye. A regény az ottani magyarság fél évezredes történelmét kíséri végig egy család sorsának ábrázolásával. A szerző nyugdíjas újságíró, az Újvidéki Televízió egyik szerkesztője. Gyermekváró a Tettyén. A Pannon Nyár ’97 keretében augusztus 17-én 15 órakor „Gyermekváró” címmel zenés, verses vetélkedőt rendeznek a Tettyei szabadtéri színpadon, amelyre 3-10 éves gyerekeket várnak Tamási Éva és Simara László fellépésével. A Pécsi Komédium szervezésében zajló tettyei fesztivál augusztus 20-án 19 órakor parasztlakodalmassal zárul. írótábor Szatmárcse- kén. Augusztus 8-án műkedvelő írók tábora nyitotta meg kapuit Szatmárcsekén. Az országos találkozón a pécsi Új Hang Irodalmi Társaságot őri Zsuzsanna, N. Benkő Erzsébet, Kiss László és Kersák József képviseli. A tábor 11-én zárul. Gyermekkönyvtárak nyáron. Augusztusban is nyitva tartanak a Pécsi Városi Könyvtár gyermek- könyvtárai, a Nyitnikék (Bánki D. u. 2.), a Kilenc király (Király u. 9.), a Csipkefa (Bajcsy-Zs. u. 10.) és a Kertvárosi Fiókkönyvtár (Honvéd tér 1.). Valameny- nyi szervezett programokkal, versekkel, játékkal várja kis olvasóit. Orgonakoncertek. Pécsett a Bazilikában augusztus 15-én este 8 órakor Sebestyén János és Lantos István orgonaművészek adnak hangversenyt. Műsorukon Bach, Mozart, Beethoven, Schubert, Hesse és Debussy művei szerepelnek, amelyeket a két művész közös műve, az Assumptioni I.-II. fog keretbe. Kisplasztikák, szobrok. A Pécsi Galériában augusztus 24-éig az érdeklődők a XV. Országos Kisplasztikái Biennálét tekinthetik meg a Janus Pannonius Múzeum rendezésében. A Pécsi Kis- galériában Húber András Nagykovácsiban élő szobrászművész tárlata ugyancsak 24-éig látogatható. Öt év? Tizenöt? Ki tudja. A felújított malom, a vendégváró ház, a diófa, az udvar nyugalma a régi. A hosszú asztal körül menetelő székek szépen faragott háttámlái is. A régi és új keletű barátságok pedig egyébként is fölfüggesztik az Időt. Az udvar zöld füvén a faragott sakkbábuknak aprócska gyerekek hasalnak neki vi- songva, és a tábor alkalmi csapszékében is elmélkedés folyik. A kontinentális nyár hevét odabenn a zöldre pácolt, kecskelábú asztaloknál könnyű, hűvös borok feledtetik. A magyarral finn szó vegyül. De mielőtt a hang gazdáihoz jutnék, Freund János, a táboralapítók egyike megállít, egy karcsú nőalakot formázó méz- csurgatót mutat - Tóth Árpád leleményét, azután egy ördöglakatot is fából. A tábor gazdája, Kerényi Gábor pedig azzal fogad, hogy úgysem győznék lejegyezni mindent, de azért sorolja, hogy vannak-vol- tak itt furulyagyártók, például Kőhídi Péter, azaz „tilinkós” Péter; bútorkészítők és mások, például a míves népi bútorok mestere, Eiter István, akit egy kis zalai faluból, Balatonma- gyaródról hozott haza a szíve; Hajda Gy. Zsigmond, Helyes Károly, Juhász András, Magyar Gyula Pécsről Szatmári László Lánycsókról, TóthArpád Mágocsról, Tóth Antal Mohácsról, Frei György Mecsekná- dasdról. Többen feleséggel, gyerekekkel, unokákkal. És akik hiányzanak - Szentkereszti István vagy a beteg Hujder Vendel - azok valóban hiányzanak. Azt se felejtsem, a Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központnak köszönhetően ez a tábor még úgy-ahogy él. De térjünk vissza a finnekhez. A hölgyek szerint sármos, magas Járműhöz, aki egy faipari egyetemen tanít; a csoportképen kék kötényben lenFából faragott vonások cse elé álló szőke Veikkohoz, aki ácsból lett a fa tudósa és Tamperében tanít díszítőművészetet; a köztük rangidős asztalosmesterhez, Kyöstihez, akinek egy-egy nyírfatapló fel- használásával készült bútoráért már több százezer finn márkát is kifizettek; és nem utolsósorban a szőke Maurihoz, aki orosz felesége, a szőke Natasa mellett ül rezzenéstelen arccal, s aki hazájában a famegmunkálók bejegyzett egyesületének elnöke. Tőle kérdezem, milyen és mekkora egyesület lehet ez, az erdők és tavak országában, ahol a fák titkait talán már a csecsemők is ismerik? A világ másik legnehezebb nyelvén (mert az egyik - mi dölyfösen azt hisszük - a magyar) Kincses Ernő' tolmácsol. Mondhatnám azt is, könnyű dolga van, hiszen felesége Su- omiből való - finn lektor a Janus Pannonius Tudományegyetemen. Megtudom, hogy az egyesület a legkiválóbb mesterembereket .jegyzi be” - fafaragókat, faszobrászokat. A szakmai érdekvédelem mester- vizsgák szervezésében, a nemzetközi kapcsolatok építésében is kifejeződik. Mindössze 60 mester van, de legalább fél- ezernek kellene lennie - mondja Mauri. Ebből igen szigorú mércére lehet következtetni. Annál nagyobb elismerés, hogy az öt tiszteletbeli tag közt - a három finn és egy orosz mester mellett - van egy magyar is, a drávafoki születésű, Pécsen élő Helyes Károly személyében. A búcsúestnek is részese lehetek. A házigazda főztjének illata ültet bennünket a hosszú asztalhoz, majd egy korty bor és finn, magyar népdalok ízlelgetése következik. A kölcsönös „kóstoló” kivitelezése ugyan nem tökéletes, de azért a gyertyák abroszon imbolygó fénye ütemes táncba kezd. B. R. Csaknem ötven festmény és számos grafika látható a Kos- suth-díjas Schéner Mihály pénteken nyílt kiállításán az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban. A Jöjj, István király! című tárlattal István fejedelemmé választásának ezredik évfordulójáról emlékeznek meg. Schéner Mihály elmondta az MTI munkatársának, hogy szerinte a magyar történelem jelentős alakjaival a mindennapokban kell együttélni, nem elég szellemiségüket ünnepeken idézni. Film a nagy fejedelemről Esztergom egyik terén új szobor magasodik, amelyről azonban sosem kerül le a lepel. Hiszen az alak csak egy forgatási kellék. A szomszédos épületben A nagy fejedelem című új tévéfilmet forgatja az MTV Rt. drámai stúdiója. Lengyel Menyhért drámáját Sós Mária rendező választotta, ő írta a forgatókönyvet is. Egy nagy fejedelem nimbuszának felépülését és ennek lerombolását követi végig a történet, amelyben némi szerelmi szál is akad. A szerep- osztás rendhagyó, hiszen három rendező, Acs János, az Új Színház rendezője, Korcsmáros György, a Győri Nemzeti Színház igazgató-rendezője és a sepsziszentgyörgyi teátrum főrendezője, Bocsárdi László is játszik a filmben. Mellettük számos határon túli művész vállalt feladatot a produkcióban. A főszerepet, a fejedelem életét kutató tudóst Haumann Péter alakítja, Haumann Petra pedig, aki harmadéves a színművészeti főiskolán, gyermekét formálja meg a tévéjátékban is. A népszerű fiatal hegedű- művész, Lajkó Félix nemcsak színészként tagja a stábnak, hanem a film zenéjét is ő komponálja. Futnak a képek Filmjegyzet Az Oroszlán jegyében És megtörténik a zöld sugár csodája Úgy látszik, az augusztus kárpótolni fogja a mozirajongókat, akik eddig a nyári diétán tengődtek. E heti csemegének itt van Eric Rohmer várva várt opusza, A nyár meséje (Conte d’été), az idős mester évszakok ciklusának harmadik darabja. A mű a Rohmer-filmek jellegzetes közegében játszódik: egy nyári szabadság történetét mondja el. Főszereplője, Gas- pard is a tipikus Rohmer-hősök közül való: intelligens, jóra- való, kissé félszeg és magányos fiatalember, matematika szakot végzett és művészi ambíciókat tápláló dalszerző, aki az oroszlán jegyében vár valakire. Lénával szeretne találkozni, szeszélyes kedvesével, aki egyszer csak meg is érkezik, ám kiderül amit sejteni lehetett, hogy a lány nem szereti őt, mint ahogy valójában ő sem érez iránta igazi szenvedélyt. Megpróbál egy alkalmi ismerősével, Solne-val vigasztalódni, ezzel a független, reálisan gondolkodó és akaratos lánnyal, de amikor döntenie kellene Léna és So- lene közt, megfutamodik, mint egy Turgenyev-hős, és magányosan távozik a tengerpartról. Eltelt a nyár ... A film azonban tulajdonképpen egy harmadik lányról szól: Margot-ról (ő szintén a kedvesét várja, sorsa mintegy tükörképe a fiúénak), akivel Gaspard a Holdhoz címzett palacsintá- zóban ismerkedik meg, s ez jelzi, hogy általa a hős, ha ezt nem is tudja, az álmaival kerül kapcsolatba. Sétálgatnak, beszélgetnek, elindul a Rohmer- filmek titokzatos, felszín alatti áramlása, a fiú beszámol Mar- got-nak reményeiről és kudarcairól, s eközben nyilvánvalóvá válik, amit egyikük sem mond ki, hogy ők ketten illenének egymáshoz igazán. Az elbeszélés finom iróniája nemcsak ebben a fokozatosan végrehajtott nézőpontváltásban mutatkozik meg, hanem a cselekmény nyitottságában is érvényre jut. Nem tudjuk, Gaspard magányos marad-e, s Margót emlékéből csak az a dal fog születni, amit a zárókép alatt hallunk, vagy pedig folytatódik majd kettejük története. A Bretagne-ban játszódó film egyik jelenetében Margót, aki néprajz szakos egyetemista, gyűjtőútra indul Gaspard kíséretében. Meglátogatnak egy öreg hajóst, s lerögzítik annak elbeszélését és dalát. Azt hiszem, A nyár meséjé-t ebből az aspektusból kell értelmezni. Rohmer is megfigyelő, mint Margót. A lány a bretagne-i hagyományokat kutatja, a rendező pedig - szintén etnográfusi hitellel - bemutatja a mai fiatal értelmiségiek életét, mentalitását. És most is megtörténik a Zöld sugár-ból ismert csoda: a tárgyilagos képek érzelemmel, szubjektivitással telítődnek, a banálisnak látszó esemény pedig filozófiát sugároz, a film eredeti címében szereplő conte (mese, rege, elbeszélés) szó műfaji tradíciója szerint. Merthogy itt a conte philosophique irodalmi hagyománya születik újjá a filmvásznon. És ezt senki más nem tudja megcsinálni, csak Rohmer. Nagy Imre <
