Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)
1996-05-18 / 135. szám
8 Dunántúli Napló Riport 1996. május 18., szombat A faluház környezetét gyönyörű virágok díszítik FOTÓK: MÜLLER ANDREA Baranyai barangolások Bicsérd A természet nem volt igazán kegyes Bicsérdhez, hiszen nincsenek hegyek, dombok, lankák, az erdőség is meglehetősen gyér, ám mindezt pótolja az emberek szorgalma és összetartása. Ördög Attila, aki közhasznú munkában a falu központjában lévő csinos kis park fűnyírásában serénykedett, így fogalmazott: „Mint minden ilyen kis helyen, ha valami történik, azt a szájukra veszik az emberek, de az is igaz, az összefogás ritka jó”. Társa, Gyuradinovics Tibor, miután szintén kikapcsolta a berregő masinát, hozzátette: bár születése óta ő is Bicsérden él, az elmúlt években olyan látványosan fejlődött a falu, annyi minden történt, hogy nem csodálkozik azon, miért szerepel annyit újságban, rádióban, televízióban. Mi a titka annak, hogy Bicsérden „ilyen jól mennek” a dolgok? Vér József szerint - akit legutóbb másodszor választottak meg a falu polgár- mesterének - titokról szó sincs. Sokkal inkább arról, hogy a bi- csérdiek összetartanak, s látják is, hogy a közös munkálkodásnak van eredménye.- Nem hagyható figyelmen kívül, hogy szövetkezetünk, az Aranymezó', igen erős, hogy a Tudományos Akadémiának működik nálunk kutatóintézete, hogy önkormányzati tulajdonban van ABC-áruház, fodrászat, gazdabolt, zöldséges. Miért említem ezeket? Mert nagyon fontosnak tartom például, hogy a szövetkezet három kft-je 150 embert foglalkoztat, a kutató 50-et, s a mi egységeink is biztosítanak munkát. A községben 950-en élnek, a munkanélküliek száma - a jövedelempótló támogatásban részesülőkkel együtt - 35-40 fő, ami jóval az országos, illetve a megyei átlag alatt van. Az ember azt gondolná, hogy Bicsérd költségvetése kiemelkedően magas, s jut pénz mindenre: rendezettek az utcák, nagyon szép a faluház, amelyben kulturális központ és panzió is működik, gondozottak a parkok, nem egy helyen sziklakertet alakítottak ki az utak mentén, a játszóteret bármelyik város szívesen elfogadná ...- Az idén 25 millió forint a költségvetésünk, amelyben szerepelnek a helyi bevételek és a pályázatokból származó pénzek. Viszont nincs benne, hogy a szomszédos községekkel, Bo- dával, Aranyosgadánnyal és Zókkal egy 15 millió forint értékű autóbuszhoz jutunk - pályázat alapján. Tehát hangsúlyozni szeretném: semmivel nincs több pénze a mi önkormányzatunknak, mint a hasonló nagyságú községeknek, talán csak azért tűnik úgy, hogy igen, mert pezsgő a közélet. Ami abban is megmutatkozik, hogy nagy segítséget ad Bicsérd fejlődéséhez a Faluszépítő Egyesület, a Nyugdíjas Klub, a Színjátszókor, s bármilyen meglepő, még a Gyermek Önkormányzat is. Ezen kívül több megállapokiegészítés, 150-en várnak telefonra - igaz a MATÁV ígérete szerint az év végéig felszerelik a készülékeket az egyik buszmegálló felújítás, pontosabban csere előtt áll. . . Hogyan látja faluját az egyik kis polgára? Áz általános iskola első osztályába járó Hámori Szilvia annak örül a legjobban, Készül az új játszókért dósunk van cégekkel, intézményekkel, alkotótáborokat tartunk fenn. Legutóbb például a Pécsi Művészeti Szakközépiskolával kötöttünk szerződést, amelynek értelmében diákokat fogad a község, akiknek elkészült alkotásaival az iskolát, a faluházat díszítjük, szépítjük. Akivel csak beszélgettem a faluban, mindenki elismerően szólt Vér József munkájáról, mint ahogy arról is, hogy jól „eladja” Bicsérdet. Titokról tényleg nincs szó, de az nem hátrány, hogy a Testnevelési Egyetem szervezési szakán végzett polgármester egy oxfordi oklevelet is szerzett, diplomamunkáját pedig Az ezer fő alatti települések Magyarországon címmel írta. Mint ahogy az sem véletlen, Bicsérd jó szívvel befogadott olyan alapítványokat, amelyeket másutt kevésbé láttak szívesen. Persze Bicsérd sem olyan „csodafalu”, gondok itt is akadnak bőven. Bár szerették volna, nem sikerült megvalósítani az Alkotmány és a Rózsa Ferenc utcák összekötését, mivel nem kapta meg az önkormányzat a várt pályázati támogatást, késik a gázprogram, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséhez is hiányzik az állami hogy szép a játszóterük. A fából faragott játékok tényleg a gyerekeket szolgálják. Nem véletlenül figyelmeztet a tábla: „Sokat dolgoztunk itt. Érted is. Kérünk, vigyázz a környezetre.” Bartos Ernőné a világ semmi pénzéért nem költözne el Bi- csérdről. Miért?- Itt születtem, itt nőttem fel, ha fél napra bemegyek Pécsre, már honvágyam van. Az az igazság, nem is nagyon szeretek utazgatni. Tudja, hogy van: faluhelyen mindig van munka a ház körül. De ha szólnak, akkor sokakkal együtt szívesen elmegyek a községet is szépíteni, elvégre azt is magának, a gyerekeinek, az unokáinak csinálja az ember. Vagy nem így van? Egy biztos, ha ilyen emberek laknak egy településen, akkor a jövőjét aligha lehet megkérdőjelezni. Nem véletlen, hogy az elmúlt öt évben nyolcvan fővel gyarapodott Bicsérd, s hogy sokan építenek most is házat. S a fejlődés nem áll meg: a tervek szerint a korábbi Kisbicsérd és Nagybicsérd közötti „mélyedésben” egy három hektáros tavat hoznak létre, amelynek elkészülte újabb távlatokat nyit a község életében. Roszprim Nándor Magyarul magyarán Névutófélék 75 éves a szegedi felsőoktatás 1921-ben költözött Kolozsvárról Szegedre az akkori Ferenc József Tudomány- egyetem, és október 12-én elkezdődött a felsőfokú oktatás a Tisza parti városban. Az első esztendőben még csak 1035 diák kezdte meg tanulmányait az intézményben, azóta kiteljesedett a szegedi felsőoktatás, és a város két egyetemének, négy főiskolájának csaknem tizenháromezer hallgatója van. A 75 éves évfordulóra emlékezve az év végéig tartó ünnepségsorozatot szervez a József Attila Tudomány- egyetem - jelentette be sajtó- tájékoztatóján Mészáros Rezső rektor. Tudományos, kulturális és sportrendezvényekkel, illetve október 11- 12-én kétnapos ünnepséggel emlékeznek meg a jubileumról. Az ünnepségsorozat kiemelkedő eseménye lesz az utóbbi két napon a JATE baráti körének alakuló ülése, a jubileumi egyetemi tanácsülés, díszdoktorok avatása. A hallgatók a Dóm téren üd- vözlik az alma matert, a külföldi vendégeket és a város lakóit, koszorút helyeznek el a Nemzeti Emlékcsamok- ban, a panteonban, az egyetem alapítói - köztük gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter -, valamint az intézmény névadója, József Attila emlékére. Az alatt, fölött, miatt, végett szavakat és számos más társukat a nyelvtan névutónak nevezi azon egyszerű oknál fogva, hogy valamely név (főnév, melléknév, számnév) után állva különféle körülmény (hely, idő, állapot, mód, ok, cél) kifejezésére valók. A nyelv alaptörvényének megfelelően a névutók világában is feltűnő változások figyelhetők meg. A háború után többen is szóvá tették a nyelvművelő szakirodalomban számszerű szaporodásukat. A teijede- lem korlátozott volta miatt nem adok teljes felsorolást, csupán néhány gyakrabban előfordulót említek meg a szövegben velük együtt járó névszók nélkül. Ilyenek az alkalmával, céljából, érdekében, folyamán, függetlenül, hivatkozva, kifolyólag, következtében, összhangban, tekintettel, vonatkozásban, stb. Könnyűszerrel szaporíthatnánk akár kétszeresére is a számukat, melyek a szerepük azonossága mellett abban is megegyeznek, hogy a hagyományos, az első mondatban felsorolt névutókkal szemben kivétel nélkül toldalékos alakok, azaz raggal (-val, -ból, - ben, -n, -ül stb.), ritkábban képzővel (-va, -ve, -ván, -vén) vannak ellátva, vagyis a névutóvá válás útján állnak. Az 50-es években sok elmarasztaló szó esett az ún. mozgalmi zsargonról, a párt- és a hivatali élet sajátos nyelvhasználatáról, tolvajnyelvéről, és ismertető jegyei között kiemelten emlegették ezeket a névutószerű alakokat. Főként a terén (a termelőmunka terén), a síkján (a gazdaság síkján), a vonalán (a mozgalom vonalán) járta. Többen utaltak arra is, hogy bizonyos nevekkel, szavakkal együtt használva az élénkebb fantáziájú emberekben pajzán asszociációkat, képzettársításokat kelthetnek. Ha valaki ilyeneket mondott vagy írt, mint a nőmozgalom terén, a nők életének síkján, esetleg a nők vonalán - óhatatlanul föléledt egyesekben a formaszónak szánt rágós alakokban valamikor megvolt eredeti jelentés. Ez azonban nem szabott gátat ez újszerű névutók további használatának és szaporodásának. Megfigyeléseim szerint a hagyományos alakok vannak visz- szaszorulóban. A kert mellett helyett egyre inkább a kert körében, környezetében, közelében divatozik. Nem is beszélve az elvontabb körülményeket jelölő névutós szókapcsolatokról, mint például a tanulókkal együtt társhatározó sokkal divatosabb így: a tanulók körében, társaságában. A végett célhatározói névutóra hallgatólagosan kimondták a halálos ítéletet. A magára valamit is adó politikus még véletlenül se használja, kizárólag az érdekében hallható, olvasható helyette. Végül a névutók - nevüket meghazudtolva - egyre gyakrabban a név előtt állnak. A Tiszán innen, Dunán túl - a hagyományos szórendi megoldás után ez hangzik: Túl a Tiszán... Más példák is bőven idézhe- tők a magyar népköltészetből, irodalomból. Használatuk mindig indokolható stilisztikai szempontból. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés május 24-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34., VII. em. A május 11-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Tízezer forintot spóroltunk meg azzal, hogy a férjem csinálta meg az ereszcsatornát.” Utalvány nyertek: Krausz Tibor, Szentlőrinc, Fürdő u. 7., Márton Józsefné, Szászvár, Rákóczi u. 4., Németh Györgyné, Pécs, Aidinger J. u. 54., Rozsnyai Kata, Pécs, Lahti u. 4., Somodi Irén, Kétújfalu, Rákóczi u. 1. Az utalványokat postán küldjük el. i,
