Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-18 / 135. szám

1996. május 18., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 A közgyűlési bizottságok és az új arányok Több viszontagság után révbe jutott a közgyűlési MSZP-SZDSZ frakció új többségi koalíciójának a bizottságok átalakítását célzó javaslata. A személy- cserés átrendezés a többség akarata szerint - az el­nöki tisztségek tekintetében a 4+4+4 szisztémájú új felosztással - megtörtént csütörtökön. A bizottságok még nem teljesek: az ellenzéknek módja van a betöltetlenné vált helyekre javaslatot tenni, azokat betölteni. Ezért most csak a bizottsági elnökök megújított névsorát - az újakat dőlt betűvel - ismertetjük. (Felmentették a szociális tanácsnokot is, ám ismereteink szerint e tisztség megszűnik.) Jogi, igazgatási és ügyrendi bizottság: Molnár Tamás (SZDSZ); Szociális és Foglalkoztatási bi­zottság: Pacur Zsolt (SZDSZ), Közlekedési és kommunális bizottság: Péter Pál (SZDSZ); Város- és kömyezetfejlesztési bizottság: dr. Faragó László (SZDSZ), Kulturális bizottság: dr. Kunszt Márta (MSZP); Közoktatási bizottság: Troska Gyula (MSZP), Gazdasági és vállalkozási bizottság: Gonda Tibor (MSZP); Egészségügyi bizottság: Baumgartner Sándor (MSZP); Költségvetési bi­zottság: Nagy Csaba (FIDESZ-MPP); Sport bi­zottság: dr. Bödő László (Független platform -Munkáspárt) Kisebbségi bizottság: Mischinger István (Független platform - Német Nemzetiségi Kör) Pénzügyi bizottság: az elnöki tisztet az el­lenzéknek ajánlották fel. Ilyen volt a korábbi tisztségmegoszlás: FI- DESZ-MPP (3 képviselő): polgármester, 1 bi­zottsági elnök; MDF (4 képviselő): alpolgármes­ter és 3 bizottsági elnök; KDNP ( 3 képviselő): 1 tanácsnok, 1 bizottsági elnök; SZDSZ (7 képvi­selő): alpolgármester, 4 bizottsági elnök, Köztár­saság Párt (2 képviselő): 1 bizottsági elnök; Füg­getlen platform (5 képviselő): 2 bizottsági elnök, MSZP (17 képviselő) és az FKGP (3 képviselő): egyaránt bizottsági elnöki tiszt nélkül. D. I. Magyarürögi rendezés a zöldfelületekért Építési övezetek kialakításával a beépítési módokról A magyarürögi völgy 25-30 éve még egy volt Pécs öregedő' peremte­rületei között. Az­tán „felfedezték”. Kezdtek megje­lenni az új, több­nyire már villa­szerű - családi há­zak, s nem is akármilyenek. „Év lakóháza ” pályá­zatokon csaknem minden évben je­len voltak az új magyarürögi há­zak a díjazottak, elismertek között. Az átalakulás sajnos itt is a sző- lók, a gyümölcsö­sök rovására ment végbe, de talán még nem olyan mértékben, mint a város fölötti Me- csek-oldalon. Egykor itt csak növények éltek .. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Machiavellit olvasva „A fejedelem inkább népének akarjon jót, ne pedig saját magának, mint ahogy a pásztornak is inkább a juhokat kell hizlalnia, mint sa­ját magát, már ameddig juhászkodik” - írja Machiavelli leghíre­sebb művében, A fejedelemben, amely miatt igencsak rossz hírbe keveredett. Pedig az idézet is bizonyítja, Machiavelli nem volt ma­chiavellista a nevéhez tapadt fogalom értelmében. Műveiben az uralmi formák gyakorlatát vizsgálva következtetett. Számára a po­litika tudománya a nép érdekében cselekvés tudománya volt. A közgyűlési válság heteiben - amikor épp nem a szemben álló felek valamelyikének nyilatkozatát, magyarázatát hallgattam, ol­vastam - Machiavelli műveiben lapozgattam. Azokban bizony nem találtam olyan taktikai fogásokra tanácsokat, mint amilyene­ket a mi közgyűlésünkben és tájékán ) bevetettek: ezek a parla­mentarizmus viszonylag modernebb módszerei. Eközben törvényszerűen kiderült: a sok beszédnek sok árulkodó következetlenség az alja, s nem is az összesét olvasták egymás fe­jére. Ámbár lehet, hogy a demokrácia nagy lényege a sok beszéd. Avagy az, hogy bármely értelmes dologról alkalmas időben és he­lyen bárki beszélhet értelmesen? (Az utóbbi a saját költés.) A fejleményeket és a szereplőket figyelve, volt akiknek elhit­tem, hogy számukra valóban erkölcsi kihívás vagy (és) célszerű­ségi probléma, a munkát akadályozó és halasztó a helyzet, s amit tesznek, a város érdekében teszik bármelyik oldalon is állva és túl­zásnak tűnő megnyilvánulásaik ellenére is. Ám láttam, hallottam olyanokat, akik szinte élvezni látszottak a szituációt, lubickoltak benne produkcióikkal. Ők is a nép érdekében való cselekvésként vitézkedtek a politika mezején? Nekünk akamak-e jót, amíg ju­hászkodnak, vagy csak elfogadják „bennszülöttként" azokat a „fegyvereket”, amelyek kipróbálásához a modem időkben na­gyobb csaták előtt jól jön egy kis helyi háború? Dunai Imre Hegyközségi szolgáltatás Permetezési előrejelzés a szóíősgazdáknak Közös felháborodás A nemzetiségi önkormány­zatok képviselői és városi önkormányzati képviselők egyaránt felháborodásuknak adtak hangot a közgyűlés csütörtöki ülésén a titkos- szolgálati megfigyelések mi­att. Mint ahogy napvilágot látott: a Nemzetbiztonsági Hivatal megyei kirendelt­sége megfigyelés folytatott a pécsi nemzetiségi kisebbségi önkormányzatokkal kapcso­latban is. Közgyűlés felkérte a polgármestert, hogy hivata­losan forduljon a Nemzetbiz­tonsági Hivatalt felügyelő miniszterhez a tiltakozás ki­fejezésén túl a személyi fele­lősség megállapítását is szorgalmazva. Részönkormányzati költségvetési keret Az eddigi gyakorlatnak meg­felelően a részönkormányza­toknak jutó 10 millió Ft keret lakosságarányos felosztását hagyta jóvá a közgyűlés. Ezek szerint az az idei évre Pécs-Hird Részönkormány­zata 1,292 millió, Pécs-Va­sas Részönkormányzata 1,92 millió, a Pécs-Somogy Ré­szönkormányzata 1,492 mil­lió, Pécsszabolcs Részön­kormányzata 4,177 millió és Pécsbánya Részönkormány­zata 1,119 millió Ft. költség- vetési keretben részesült. * Állatmenhely Pécs Önkormányzatával kö­zösen a Misina Természet- és Állatvédő Egyesület siker­rel pályázott a Központi Környezetvédelmi Alaphoz a Pécs-Somogyi Természet- és Állatvédelmi Oktatóköz­pont, állatmenhely” létreho­zásához: a beruházás össz­költségének 30%-át. 2,699 millió Ft-ot nyertek. Koráb­ban az önkormányzat adott 4 millió Ft-ot az ingatlanvásár­láshoz, a többi az egyesület költsége. Mindenesetre aki egyszer vé­gigjárja a völgyet - ez a Magya­rürögi és a Nagydaindoli út -, kétoldalt elég intenzív beépítést tapasztalhat. Ami talán még megállítható. Egyebek mellett ez is lehetett a célja a terület részletes rende­zési terve (RRT) bizonyos mó­dosításának, amit május 2-án hagyott jóvá a városi közgyűlés. Ez bizonyos övezeti változtatá­sokat tartalmaz, szól a közutak szabályozásáról, a telekalakítás­ról, a beépítésre vonatkozó előí­rások felülvizsgálatáról, figye­lembe véve a közmű- és útháló­zat állapotát és továbbfejlesztési lehetőségeit. A módosítás a Me- csek-oldál védelmére hozott rendelet területi adottságok sze­rinti érvényre juttatását is tartal­mazza, s alapvetően a zöldfelüle­tek és a beépíthetőség mértékére van tekintettel. A gyakorlatilag új RRT ren­delkezik egyes ingatlanok közút­fejlesztési, illetve vízrendezési célra történő igénybevételéről, ez most építési tilalmat illetve korlátozást jelent. Ugyanakkor azt is kimondja a terv, hogy „ ahol az építés feltételei terület- előkészítés, vízrendezés, közmű­vesítés, stb. hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvég­zése után adható meg”. Építési övezetek kialakítása révén törté­nik intézkedés a beépítési mó­dokról - építési telek oldalhatá­rán, szabadon állóan, zárt so- rúan, ikresen, csoportházas mó­don -, ami orientálhatja az épít­kezni szándékozókat az igé­nyüknek leginkább megfelelő ingatlan megvásárlására. Ugyan­így szolgál az egyedi telkeken építhető lakásszámra vonatkozó előírás, illetve hogy a teleknagy­ságtól függően - 700-1200 nr-ig - 30-14%-os lehet a beépítés. Szó van a létesíthető mellék- épületekről is. Az utóbbi kategó­riába tartozik például a kiskeres­kedelmi üzlet, de később azt is olvashatjuk, hogy „az előkert- ben árusító pavilon, üzlet nem helyezhető el". Hát akkor hol? - Úgy tűnik, itt egy ősi szokás száműzetik: a kis üzlet, ha csak teheti, mindig is szeretett együtt lenni a tulajdonos lakásával. A RRT meg kívánja őrizni a területen a jelenlegi telekstruktú­rát, s meg akarja akadályozni a túlzott telekaprózódást is. Új te­lek csak akkor alakítható ki, ha a maradó és az új telek egyaránt eléri a 600 m2-t. Figyelemre­méltó előírás, hogy a telkek be nem épített részén növényzetet kell telepíteni, s elő kell segíteni az erre a területre jellemző gyü­mölcs- és szőlőfajták telepítését. Ezért a kertterveknek is az épí­tési engedélyezési tervek részét kell képezniük. Hársfai István Az idei esztendőtől a Pécs Vi­déke Hegyközség szőlőperme­tezési felhívással segíti tagjai­nak gazdálkodását. A növény- védelmi felhívást a Pécsi Sző­lészeti és Borászati Kutató In­tézet készíti a hegyközség meg­rendelésére. Az intézet jelzi a veszélyhelyzeteket, vagyis azt, hogy milyen kórokozó és kár­tevő ellen javasolt a védekezés megkezdése, továbbá megjelöli az ellenük használható szercso­portot is. A jelzést azonban a csapadék mennyisége, az ültetvények „kitettsége”, azok szerkezete, ápoltsága, a zöldmunka ké­szültségi foka, a gyomosság mértéke stb. nagymértékben módosíthatja. A szőlősgazdák­nak az előbbiekben felsorolt, helyi körülmények ismeretében kell dönteni, hogy a felhívás ha­A belügyminiszer révén a Gyermek és Ifjúsági Koordiná­ciós Tanács pályázatot hirdetett az önkormányzatok számára a gyermek és ifjúsági feladatok hatékonyabb ellátásának támo­gatására. Pécs Közgyűlése a közokta­tási szakbizottságának javasla­tára három kategóriában nyúj­tott be komplex pályázatot, amelyben az igényelt támoga­tására megkezdik-e a védeke­zést. A felhívást a Pécs Vidéke Hegyközséghez tartozó telepü­lések - Pécs, Cserkút, Kővágó- szőlős, Hosszúhetény, Pécsvá- rad - polgármesteri hivatalai­nak hirdetőtábláin, a mezőgaz­dasági boltokban, a szőlőhe­gyekre induló buszjáratok vég­állomásain elhelyezett hirdet­ményekben olvashatják a hegyközségi tagok. Információt lehet kapni a permetezési felhí­vásról a hegyközségi irodában: 7621, Pécs, Apáca utca 15. szám, I. emelet. Telefon: (72)- 210-675, illetve az épület föld­szinti hirdetőtábláján, továbbá a választmány, az ellenőrző bi­zottság tagjaitól, a gazdajegy­zőktől, a működési területen lévő szőlészeti és borászati üzemek, kisszövetkezetek szakembereitől is. tás összesen 15,12millió forint. A három kategória: hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek számára szervezett kulturális és sportprogramok, illetve táborok (igényelt összeg 7,736 millió forint); tehetség- fejlesztő programok (igényelt összeg 5,153 millió forint); és működő diákönkormányzatok segítése (igényelt összeg 2,231 millió forint). Pályázat gyermek és ifjúsági feladatok hatékonyabb ellátásáért Fehér Hajónk elúszott Elődeink is, s mi is többször le­írtuk már: a város hagyomá­nyainak ápolásához éppúgy hozzátartozik a gazdaság- és ipartörténeti emlékekről való gondoskodás, mint a helytörté­net bármely már ágának a ha­gyománytisztelete. Am nem tud­ják ezt azok a nemzetközi cégek, amelyek itt megvetették a lábu­kat és elsőszámú célpontjuk a város főutcája, a Király utca. Elsőiként egy sportszergyártó cég beköltözésével szűnt meg a város egyik régi vendéglőjének a nevét átvett ruhakereskedés, a Fehér Hajó. Ezt követte néhány házzal odébb a Hamerli Üzlet­ház megszüntetése azáltal, hogy egy külföldi illatszergyártó cég boltja nyílott meg a helyén. „Ki gépen száll fölébe, an­nak térkép e táj, Nem tudja, hogy hol lakott itt Vörösmarty Mihály...” - írta Radnóti Mik­lós. Mi pécsiek elmondhatjuk, hogy a külföldiek és helyi köve­tőik „térkép alapján" nem isme­rik a sem Fehér Hajó, a Hamerli nevet sem, s hogy hol is voltak a hozzájuk kapcsolódó házak. Azért akadnak jó példák is a város múltja iránti érdeklő­désre, ha nem is üzleti téren. A antant-szerb megszállás meg­szűnése 75.. évfordulójára em­lékező történeti konferencián tanárnőjük vezetésével megje­lentek a Babits Gimnázium di­ákjai, de többen voltak a He- vesy György Szakközépiskolá­ból is. Ami pedig a városunk­ban eddig alig propagált Ha­merli nevet illeti: a tervünk az, hogy a Városszépítő és Város­védő Egyesület a Király utcai házon emléktáblát állítunk a családnak. Dr. Vargha Dezső Haldokló park - Pécs egyik legszebb helyén, a Felszabadulási emlékmű lábánáffekvő parkban szomorú látvány fogadja a sétálni, pihenni vágyókat. Valaha szerelmesek, vizsgára készülő diákok voltak állandó vendégei e helynek. Mára gaz borít, takar mindent. Á korhadt padok, asztalok hiába várnak vendégeket. fotó: müller andrea Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint az május 16-án mért 24 órás átlag­értékek alapján Pécs légszeny- nyezettségét a következő muta­tók jellemezték az egészség- ügyi határérték (100%) száza­lékában: kéndioxid 8,5%, nit- rogéndioxid 30,6%, szénmono- xid 16%, szálló por 87,7%, ózon 25,5%. A vizsgált lég- szennyező anyagok koncentrá­ciói - szálló por kivételével - az egészségügyi határértéket meg sem közelítették. A szálló por mennyisége a város központjá­ban és az északi városrészben a félórás egészségügyi norma 60- 70%-a körül mozgott. Az egész napra kivetített porszennyezett­ség mértéke az ide vonatkozó határértéket kissé meghaladta. A levegőszennyezettség mé­rését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja. % » I t l

Next

/
Oldalképek
Tartalom