Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-02 / 299. szám

8 új DunantüU napló Magazin 1993. november 2., kedd Telepítsünk madarakat! Emléktábla az Egyetemi Tanári Bérház falán A városvédők és a pécsi egyetemek összefogása Temetkezési szokások Az emberiség kultúrtörténe­tében jellemző vonás az elhuny­tak földi maradványaival való törődés. Vallási előírások, törvények vagy szokások részleteibe nem kívánok nyúlni, csak néhány gondolatot vetek fel, napjaink­ban, amikor olyan sok ember­nek nem adatik meg a tisztessé­ges temetés akár háborús, akár anyagi körülmények miatt. Ha­lottak napja közeledik, amely sokak számára többet jelent, mint néhány szál virág elhelye­zése a sírokon. Régi emlék, hogy apám megkérdezte a református espe­rest, miért nincs nálunk „halot­tak napja”. Azt mondta, hogy mi kálvinisták mindig gon­dolunk halottainkra. Nem volt meggyőző a válasz. Az emberi gyarlóságnak szüksége van tá­masztékra, jelzett ünnepekre. Apámmal minden halottak nap­ján kimentünk a temetőbe. Még régebbi emlék, amit nagybácsim mondott el arról a szörnyű útról, mikor hősi ha­lott bátyjának néhány hetes te­temét hozta haza szekéren egy bukovinai hegyi faluból, hogy itthon a családi sírboltba te­messék el. Azóta számos temetést lát­tam. Többrégetes tömegsírok­tól a harctéren saját kezemmel ásott gödörig. Sirveremmé vált sokak számára Buda, roncso­kat temettek romok, néha örökre. Majd újra kiástunk ha­lottakat és újra temettünk. Az európai temetés lényege, hogy a föld alá jusson az elhalt teste vagy pora. Nyugvóhelyét jelzik, díszítik, őrzik hatalmas kiterjedésű kőkertek. Néhány más megoldást is lát­tam. Oslóban egyik temető olyan volt, mint egy sziklakért. Lapos kövek, rajtuk vésés vagy fémlapocska jelezte ki nyugszik alatta. Egyszerű, diszkrét, a kő­emlékek hivalkodása nélkül. Láttam sokféle szertartást magyar, latin, idegennyelvű szöveggel, énekkel, zenével, zászlókkal, sortűzzel, indulók­kal, himnuszokkal. Tudok ha­lottégető máglyákról és hogy madarak eledeléül szánják a holtat. Bármilyen módon imá elő vagy várná el bizonyos tár­sadalom a halott végtisztessé­gét, azt „garantálni” senki sem tudja. Mégis úgy látszik az elé­getés irányában tolódik el a te­metési szertartás, ridegen mondva a „technika”. Ennek a legújabbnak ismert, számomra legméltóbb formáját a közel­múltban láttam. A család a legegyszerűbb szertartást igényelte a budapesti rákoskeresztúri temető egy megjelölt részén a szóróparcel­lában. Halk, ünnepélyes zene kisérte a szertartást. Három férfi jelent meg szürke öltönyben, fehér inggel, nyakkendővel, egyszerű eleganciával. Köztük az egyik vitte a hamvakat tar­talmazó urnát és ráhelyezte egy asztalnagyságú természetes kő­sziklára. Mindhárman főhajtás­sal tisztelegtek. Körben fáklyák égtek. Mikor a zene első tételének akkordjai elhalkultak, az urnát a távolabblevő gondosan nyírt, smaragdzöld pázsit közepére egy kőlapra helyezték. Úrja fel­csendült a gyászzene és az urna lassan forogni kezdett. A belőle előgomolygó hamvakat a körü­lötte felszökkenő vizsugarak szinte oltották, belemosták a zöld fűbe. Úgy éreztük, hogy semmi sem hiányzott, hogy soha békésebb, méltóbb emberi végtisztességet nem láttunk. Biztosan vannak és lesznek, akik többet kívánnak, emberi szót, éneket, zenét. Az egyhá­zak szertartásokra tarthatnak igényt. Lépés a jövő útja felé? Vagy kitérő lenne? Meddig terjednek a kőkertek, kolombárium-fa- lak, marad-e elég zöld gyep? Meddig, mennyire becsüljük egymást, az embert az elhalt­ban? Konkoly-Thege Aladár A mesterséges madártelepí­tés egyik fontos célkitűzése, hogy a gyakoribb rovarevő éne­kesmadarak számára megfelelő fészkelő helyeket biztosítsunk. Legegyszerűbb az odúlakó ma­darak megtelepítése, de madár­védelmi ültetvények, bokorso­rok létesítésével a bokorlakó fa­jok egyedszámát is eredménye­sen növelhetjük. Az odúlakó madarak erdők, parkok, kertek, fasorok öreg fáinak természetes odúiban fészkelnek. Egy részük kedveli az emberi környezetet is, ahol a fészkelőhelyek hiánya akadályozza megtelepedésüket. Ez az akadály mesterséges fé- szekodvak kihelyezésével elhá­rítható, s a megtelepedett mada­rak jelentős segítséget nyújthat­nak a környezetünk rovarkárte­vői elleni biológiai védekezés­ben. Fajok A megtelepíthető madarak faj és egyedszámában az odúk tí­pusán kívül tájegységi tényezők is szerepet játszanak. Fészkelő­terület típusként általában az alábbi fészkelők várhatók: zárt erdők: fakúszók, csuszka, örvös légykapó, cinegék. Erdőszélek és parkok: csuszka, örvös és szürke légykapó, cinegék, kerti rozsdafarkú, verebek, seregély, bvarázdabillegető, csóka, bú­bosbanka, nyaktekercs. Erdő­sávok és öreg fasorok: bóbos- banka, szalakóta, nyaktekercs, cinegék, verebek, seregély, csóka. Lakóházak környezete: széncinege, házi rozsdafarkú, szürke légykapó, verebek, sere­gély, barázdabillegető, nyakte­kercs. A mesterséges fészekodvak anyaga többféle lehet. Régen kizárólag fából készültek a ter­mészetes harkályodú mintájára. Napjainkban a fatönkodúk és deszkaodúk mellett eternitből és műanyagcsövekből gyártott odúk is használatosak, melyek ugyanolyan jól megfelelnek a célnak, mint a fából készített fé­szekodvak. Több szempontból még előnyösebbek is, mert hosszabb ideig ellenállnak az időjárás viszontagságainak, s karbantartásuk is lényegesen egyszerűbb. Ugyanakkor a ka­paszkodásra alkalmatlan külső felületük a fészekrablók (mó­kus, nyest) és a gyakran betele­pedő kisemlősök (pele, erdei egér) ellen is védelmet nyújt, s az odú nyílását a harkályok sem tudják kitágítani. Odúk Az odútípusok közül az A, B és D típusok csak méreteikben különböznek egymástól, míg a C típusú odú szerkezetileg kissé eltér a többitől. Az egyes odútí­pusokban az alábbi madárfajok megtelepedését várhatjuk: A. (röpnyílás 25 mm): kék cinege, barátcinege (verébmen­tes). Október 21. Bécsben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés és kimondja Ausztria elszakadását a birodalom többi részétől és ajánlást fogad el Ausztria Né­metországhoz való csatlakozá­sáról. Október 23. Horvát csapatok elfoglalják Fiúmét és kikiáltják Fiume elszakadását Magyaror- szágtól.Wekerle miniszterelnök és kormánya lemond. Október 24. Az olaszországi antant haderők támadásának sú­lya alatt felbomlik az olasz front, a katonák egyrésze haza­indul. Október 25. Magyarországon Károlyi Mihály vezetésével megalakult a Nemzeti Tanács, a Károlyi féle függetlenségi, a szociáldemokrata és a Jászi Oszkár vezette radikális párt képviselőiből. Feladatul tűzték ki az ország függetlenségének megteremtését, a béke megkö­tését, földreformot, a választó­jog kiszélesítését és a nemzeti­ségek önrendelkezési jogának biztosítását. B. (röpnyílás 32 mm): szén­cinege, csuszka, nyaktekercs, verebek. B. (röpnyílás 46 mm): sere­gély, örvös légykapó, harkályok és az előbbi típusnál felsorolt fajok. C. (röpnyílás 5x7cm): szürke légykapó, kerti és házi rozsda­farkú, barázdabillegető. D. (röpnyílás 6, 8, 12 cm), búbosbanka, szalakóta, csóka, baglyok. Az elkészített fészekodvakat úgy helyezzük ki, hogy azok az uralkodó széliránnyal ellentéte­sen, tehát dél vagy kelet felé te­kintsenek röpnyilásukkal, s le­hetőleg egyenesen álljanak vagy kissé előre dőljenek. A hátra vagy oldalt dőlő fészeko­dúba könnyen befolyik az eső­víz, ami elpusztíthatja a fésze­kaljat. A fából készült odúkat legegyszerűbben a fák törzsébe vert szögekre akaszthatjuk fel. A fák kímélése és az odúk könnyebb ellenőrzése, karban­tartása érdekében azonban elő­nyösebb, ha az odút félkör alakban meghajlított drótfogan­tyú alkalmazásával valamely ágelágazás tövébe, ágcsonkra, vízszintes oldalágra függeszt­jük. A szabadon függő odú mozgása, lengése nem hat riasz­tóan a madarakra, s a kisemlő­sök háborgatásától is jobban védett. Fészekodvak elhelyezé­sére alkalmasak a kerítésoszlo­pok, a házak kertre néző falai is. Falrések, téglarakások hézagai is átalakíthatok odúkká, megfe­Október 27. gr. Andrássy Gyula újonnan kinevezett kül­ügyminiszter az olasz front sú­lyos helyzetére, tekintttel azon­nali fegyverszünetet kér Wilson elnöktől, elismerve Lansing külügyministzer által közölt fel­tételeket. Vaijassy Lajos: „Megment­hető-e Magyarország?” Csak Károlyi, a szociáldemokraták és a radikálisok tehetik, minden más megoldás a kérdést csak elodázza. (Aradi Napló). Október 28. A Cseh Nemzeti Bizottság Prágában bejelenti a Cseh tartomány elszakadását a Monarchiától, bejelentik a füg­getlen Cseh állam megalakulá­sát. Október 29. Zágrábban ösz- szehivott nemzetgyűlés prok- lamálja Horvátország elszaka­lelő deszka vagy cserépdarabok beillesztésével. Most! Az odúk kihelyezésére az őszi hónapok a legmegfelelőb­bek, amikor a téli kóborlás al­kalmával az odavetődő madarak bennük éjszakai búvóhelyet ta­lálnak, s így tavaszi fészkelésre is biztosabban ottmaradnak. Az A és B típusú odúkat háborítat­lan helyen elég 2 m magasság­ban kirakni, míg a C és D típu­sokat magasabbra, 3-5 m között célszerű elhelyezni. Fészkelési időszak után, ősz elején el kell végezni az odúk karbantartását. Vizsgáljuk meg, hogy nincs-e repedés, hézag az odú falán, ahol az eső és a szél behatolhat. Ha ilyet észlelünk, azonnal javítsuk ki a hibát. Az odúkban talált fészekanyagot dobjuk ki, s lehetőleg égessük el, mert ezzel megsemmisítjük a fészekparazitákat. Kitakarítás után célszerű az odúba egy-egy marék fűrészport tenni, ami a télen felhalmozódó bőséges ürüléket magába szívja, eternit odú esetében pedig a bent éj­szakázó madarat a rideg gipsz­fenéktől elszigeteli. Tartsuk szem előtt, hogy a fészekodú té­len is fontos szerepet tölt be, amikor a hideg éjszakákon vé­delmet nyújt az odúlakó mada­raknak. Bank László Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület dását a Monarchiától. A Mo­narchia kormánya elismeri az elszakadást, Horthy admirális parancsot kap a királytól a flotta átadására horvátoknak. Véres tüntetések Budapesten, a há­ború ellen és Károlyi Mihály mellett. A rendőrség fegyvert használ a Lánchídnál, 3 halott és 50 sebesült. Október 30. Turócszentmár- toni szlovák gyűlés kimondja Szlovákia elszakadását Ma­gyarországtól és a Monarchiá­tól, csatlakozását a Cseh állam­hoz. „Szent István koronájáról ma lehullt a legszebb, legérté­kesebb gyöngy” Fiume a horvá- toké! (AradiNapló) Genfi tudó­sítás: támadásra készül a román haderő, mintegy 80 ezer fő a Bukaresti Szerződés ellenére nem lett leszerelve.Az antant A Pécsi Városszépítő és Vá­rosvédő Egyesület számos em­léktáblát avatott már az elmúlt időszakban, ez év november 3-án, szerdán délután ezek száma eggyel ismét gyarapo­dik. Az emléktáblákat azonban nem lehet mennyiségre „mérni”, a jelentőségük a fon­tos. Nagy örömünkre, mára sem vesztette el a jelentőségét egyetlen emléktáblánk sem, és a mostani is nagy jelentőségű lesz a város életében. A pécsi Erzsébet Tudomá­nyegyetem működése a két vi­lágháború között nagy jelentő­ségű volt nemcsak a felsőokta­tás, hanem a város történetében is. Igaz, hogy a Hittudományi Kar Sopronban működött, de a Jogtudományi, az Orvostudo­mányi és az 1940-ben meg­szüntetett Bölcsészettudomá­nyi Kar Pécsett talált otthonra, s ezalatt számos nemzetközileg is elismert professzor tevé­kenykedett itt, egyetemi hall­gatók nemzedékei nőttek föl, akik közül sokan később szin­tén tudományáguk nagyjai let­tek, vagy elismert szakembe­rekként tevékenykedtek, tevé­kenykednek ... A Janus Pannonius Tudomá­nyegyetem két kara: az állam - és jogtudományi és az ismét működő, a hires előd hagyomá­nyait büszkén vállaló bölcsész- tudományi, valamint az azóta már önálló egyetemként mű­ködő Pécsi Orvostudományi Egyetem szintén csatlakozott kezdeményezésünkhöz, így kö­zös avató lesz. Az emléktábla szövegezésénél külön fölsorol­tuk az itt lakó professzorokat, akik között szerepelnek a jog­utód egyetemek professzorai is, így szeretnénk emléket állí­tani egységesen azoknak, akik a pécsi egyetemi oktatásban tevé­kenykedtek és itt laktak. Legkésőbb jövő év áprilisá­ban megkezdi a 900 megaher­tzes digitális mobiltelefon­szolgáltatást a Westel 900 Rt. A jelenleg is működő rádiótelefo­nokkal szemben az új GSM rendszer elvitathatatlan előnye, hogy - lévén olyan szabvány, melyet már 38 országban elfo­gadtak - nem ismer határokat, így a készülékkel bárhonnan le­het telefonálni. A hívott felet a korszerű technológia segítségével bárhol akár ezer kilométeres távolság­ból is eléri a hívás. Manapság egyre gyakrabban hadseregével közösen fog el­járni. (Aradi Napló). Október 30-31. gr. Hadik Já­nos miniszterelnöki kinevezése miatt váratlanul óriási tüntetés kezdődött Budapesten. A tünte­tés az éjszaka folyamán forrada­lomba megy át, elfogják a vá­rosparancsnok tábornokot. A király Károlyi Mihályt nevezi ki miniszterelnöknek. A katonák sapkarózsájukat levágják, he­lyette őszirózsát tűznek ki. A tüntető tömeg a köztársaság ki­kiáltását követeli. A katonai helyzet október végén Magyarország határain: a Duna-Száva vonal védelmére Kövess tábornagy parancsnok­sága alatt hadseregcsoportot hoznak létre, amely a Szerbiá­ból visszavonuló 5 német had­osztály mellett 2 osztrák-ma­A város ugyanis az 1930-as évek elején azért hozta létre ezt az akkori követelményeknek magasan megfelelő épületet, hogy így becsülje meg az itt tevékenykedő professzorokat. Az egyetem birtokában lévő épületet később, az 1950-es évek elejétől „elkótyavetyél­ték”, s ma már nem szolgál­hatja eredeti célját, másokat költöztettek be, s a dicső múltra csak néhány professzori leszármazott emlékezhet, akik még itt laknak, a PIK által föl­újított, a Vargha Damján és a Dohány utcák sarkán lévő szép házban. Az emléktábla-avató szer­dán délután 14 órakor kezdő­dik. Az emléktáblát Getto Ta­más tervezte, Kassai József kő­faragó műhelyében készült, a koszorú akasztó Ficsor Jenő munkája. A következő egye­temi tanárok laktak itt (szüle­tési és halálozási évszámuk fel­tüntetésével): Jogászprofesszorok: Bihari Ottó (1921-1983), Ereky István (1876-1943), Fa­luhelyi Ferenc (1885-1944), Flachbart Ernő (1896-1955), Holub József (1885-1962), Molnár Kálmán (1881-1961), Pázmány Zoltán (1869-1948). Orvosprofesszorok: Lissák Kálmán (1908-1982), Rhorer László (1874-1937), Romhányi György (1905-1991), Tóth Zsigmond (1872-1950). Bölcsészprofesszorok: Halasy Nagy József (1885-1976), Koltay Kastner Jenő (1892-1985), Salacz Gá­bor (1902-1968), Tolna Vil­mos (1870-1937), Tóth László (1895-1958), Weszely Ödön (1867-1935). Emlékük megérdemli a megörökítést... Dr. Vargha Dezső hallatszanak a rádiótelefon ve­szélyeire felhívó hangok. Több országban is fontolgatják, - sőt néhol már be is vezették - hogy mozgó gépjárműben tilos az egyik kezet teljesen lefoglaló te­lefonkagyló használata. Amennyiben a közlekedési rendőrök ezt mégis észreveszik, komoly bírságot róhatnak ki. A korszerű mobiltelefonok azon­ban már szükségtelenné teszik a kézibeszélő használatát, s biz­tonságos, veszélytelen módon is lehetővé teszik a kapcsolattar­tást. gyár hadosztályból áll ezek le­génysége cseh és lengyel nem­zetiségű. A Székelyföld keleti szorosait Goldbach altábornagy biztosította, csoportjának ereje 2 osztrák-magyar sorezred (8 zászlóalj) valamint 20 további zászlóalj székely határőrökből, illetve magyar népfelkelőkből, összesen kb. 15-20 ezer ember, tüzérséggel (48 löveg), 2 század hadi repülővel. Ezek a csapatok a Bukaresti Béke (1918 május 8) megkötése óta harcban nem álltak. Az antant csapatok a déli fronton október folyamán több mint 300 km-t nyomultak előre és a hónap végére elérték a ma­gyar határt. Kövess tábornagy hadseregcsoportjával szemben 3 francia és 3 szerb hadosztály állt, akik elől a tábornagy had­seregcsoportja október utolsó napjaiban visszavonult a Duna-Száva vonal északi olda­lára, így közvetlen harcérintke­zésben nem állt az antant csapa­tokkal. Dr. Kecskés Lajos (Folytatjuk) 75 éve fejeződött be az I. világháború Az utolsó napok Biztonságos rádiótelefonok v t

Next

/
Oldalképek
Tartalom