Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-02 / 299. szám

1993. november 2., kedd Városaink üj Dunántúli napló 9 Siklós A művelődési központ új lehetőségei Újra indult a siklósi művelő­dési központban a kézműves szakkör a központ egyik mun­katársának vezetésével. Az első foglalkozást október 25-én 15 órakor tartották. Október 30-tól minden szombaton este 7-től két csapat, a Stoni Blues Band és a Boogie közös bulijára kerül sor. Az éjjel 1-ig tartó progra­mokra várják a fiatalokat. Nyugdíjasnap Harkányban November 8-án 17 órakor kezdődik a Harkányi Művelő­dési Házban az évente hagyo­mányosan megrendezésre ke­rülő nyugdíjasnap. A fellépők között ezúttal is szerepel majd a Pécsi Nemzeti Színház két mű­vésze, Bukszár Márta és Mester István, valamint a siklósi ifjú­sági fúvószenekar. Új polgármester Kistapolcán A helybéli lakosok számára talán nem váratlanul, szeptem­ber 1-jén lemondott Kistapolcán a hivatalban lévő polgármester, Pothorszki József. A kiírt vá­lasztáson, ahol utódjára szavaz­tak, a 157 szavazópolgár közül 90-en jelentek meg az urnák előtt. A két jelölt közül Waller Fe­renc 56 érvényes szavazattal lett a dél-baranyai település új pol­gármestere. Ajánlat a Siklós újságból- Megbocsátunk, de nem felej­tünk - 1956 emlékére -Emberhez méltó körülmények közt - látogatás a máriagyűdi idősek otthonában- Interjú a világháborús hősi emlékmű alkotójával: Vanyúr Istvánnal- Ami biztos, az a bizonytalan, avagy a siklósi vár sorsáról- Beszélgetés a nyugdíjba vo­nuló dr. Létai Györggyel Az oldalt összeállította: Szabó Anikó HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a Siklósi térség takarék­szövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.) valamint az újpetrei, a szalántai a kozármislenyi, a vókányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél. ______________ A temető tele lett a halottak napja virágával: a krizantémmal A kegyelet ára Siklóson A műkoszorú még mindig divat Ha hétköznapjainkon ke­vésbé is, november első napján mindenképpen gondolunk ha- lottainkra, távozásuk idejétől, a fájdalom mélységétől függően ki csak pár percig, ki egész nap. Ma már közhelynek számíthat, hogy a kegyelemek, a temetés­nek nem kevés az ára, bár azt még a legszegényebbek is sze­retnék elkerülni, hogy az ön­kormányzat állja az utolsó bú­csú számláját. Siklóson a Szentgróti család elsőként nyitotta meg temetke­zési vállalkozását. Mikor az egyik családtagot arról fagga­tom, jönnek-e hozzájuk külön­leges igényekkel, nemleges vá­laszt kapok:- Annyira itt nem gazdagok az emberek, hogy érckoporsót vagy Krisztus-fejes, a régi búto­rokhoz hasonló koporsót rendel­jenek. Egyszer volt arra példa, hogy egy sváb asszony különle­ges utolsó fekhelyet vett a fér­jének. A legdrágább koporsónk 15 ezer forintos, a legolcsóbb a funérlemezes 3700-ért. Mint megtudjuk, a legol­csóbb temetést is csak közel 14 ezerből tudják kihozni. A leg­szegényebbek persze kérhetnek önkormányzati hantolást, ám Szentgrótiék még nem kötöttek szerződést a városvezetéssel ezek lebonyolítására. Halottak napja előtt több a dolguk, ilyen­kor sírokat kell felújítaniuk, rendezniük. S hogy sokan nem tudnák ezt a munkát végezni?- Aki már elveszítette közeli hozzátartozóját, tisztában van vele: a halál tudatát meg lehet, meg kell szokni. Idő kérdése volt az, hogy hozzászokjunk. A virágboltok már két héttel korábban megkezdték a koszo­rúalapok készítését, a megren­delések felvételét. Az egyik te­metőhöz közeli virágos elárulja: persze nekik október vége a legnagyobb üzlet. A hagyomá­nyos sírcsokrok mellett kelendő a szárazvirág, és - még mindig - a műanyagszagú művirág. Az átlagos koszorúk ma már fél­ezer forintosak. A kegyelet ára is igazodik az életéhez. Bővülő faluház Nagytótfalu kincsei Siklós vidékének már hosszú évek óta büszkesége a nagytót- falui tájház, mely szépítési és bővítési munkáinak újabb állo­másához érkezett nemrég. A jobboldali épület községi könyvtára, a baloldali tomácos ház - hajdan a tanító lakóhelye - falu- és iskolamúzeuma után sikerült végre felépíteni az ud­var hátsó részében pár éve le­bontásra ítélt kis helyiséget. A hátul és oldal zárt, elöl nyitott fészer nemcsak a vendégkönyv tanúsága szerint népszerű ház turistáinak lesz újabb látvá­nyosság, hanem segítségével mindenekelőtt megoldódik a szakkörök bővülő helyigénye és a régi mezőgazdasági eszközök tárolásának kérdése. Dr. Simor Ferencné, a tájház vezetője lelkesen mutatja a he­lyiség favázát. Hogy ez létrejö­hetett, köszönhető a vajszlói er­dészetnek, és egy terehegyi szakember, Födi Tibor és segí­tői munkájának. A szövőszak­kör így nyáron kiköltözhet ed­digi szűk belső helyiségből. Persze, tegyük hozzá: ha elké­szül a fészer, mivel azt, hogyan, főleg miből vásárolnak csere­pet, sajnos nem tudják ... Eladták a cipőboltot Új gazda, előnyösebb feltételek A felszámolás alatt álló Sim- patex több boltjának sorsa ke­rült kilátástalan helyzetbe Sik­lóson is. A szerencsésebbek közé tartozik a Felszabadulás utcai cipőbolt, melynek október közepétől új működtetője van, egy budapesti kft.- Ez a vállalkozás rajtunk kí­vül még három más baranyai üzletet is megvásárolt - említi Horváth Györgyné, a bolt veze­tője. - Én már harmincöt éve dolgozom itt, nem is tudtam volna elképzelni az életem a bolt nélkül. A négy dolgozó ná­lunk igazán jól járt a váltással, hiszen magasabb fizetésekért és előnyösebb juttatásokért végez­zük ezentúl a munkát. A kirakat is más, amit igazol az átvétel óta megélénkült forgalom. Mindezért cserébe természe­tesen az új gazda elvárásai na­gyobbak. Míg tavaly csak 8 mil­lió volt a forgalmuk, jövőre en­nek már 12 milliónak kell lenni, hisz október közepétől a mini­mum követelmény havi egymil­lió. Mostantól viszont magyar cipőket nem találnak a vevők a boltban, ellentétben a korábbi gyakorlattal.- Az üzlet évek óta nem volt kifestetve, pár hete erre is sor került - szól a boltvezető. - Egyvalamit sajnálok csak, hogy nem dolgozhatunk köpenyben, én azt jobban szerettem a mun­karuhánál. BCM: kifizetik a dolgozói részvényeket Kézműves kiállítás gyermekmunkákból Akár egy bűvöskockát, úgy forgathatta a vállalati rendszer idejében a Cement- és Mész­művek gyárai vagyonát. Ezt el­sőként a BCM elégelte meg, így 1989. november 1-jén a bere- mendi gyár részvénytársasággá alakult. Az RT. alaptőkéjének fele az ÁVÜ kezében maradt, 34 százalékát német vállalko­zók, a fennmaradt hányadot tár­saságok és magánosok birtokol­ták. 1993 tavaszától aztán kb. 92 százalékban heidelbergi tu­lajdonba került az rt. A fennma­radó részvények egy részével a dolgozók rendelkeztek. Ám épp a napokban írták alá azt a szán­déknyilatkozatot, miszerint el­adnák részüket. Mint arról Ka­tona Lajos, a BCM műszaki igazgatója tájékoztatott, mosta­nában kerül sor a kifizetésekre: - A részarányok megállapí­tása nem a vezetés feladata volt, a dolgozói Érdekvédelmi Ta­nács tett rá javaslatot. Még mindig munkaerő-felesleg van a gyárban, ennek ellenére szerin­tünk elsősorban az „idegen” vállalatok alkalmazásán kell változtatnunk. 1989-től az egy főre jutó kereset háromszoro­sára nőtt '92-re, s ebben az év­ben tovább növekedhet. Piaci szempontból a tavalyi év jelen­tette a mélypontot, ám remél­jük, hogy idén legalább 530-550 tonna cementet el tu­dunk eladni, noha így sem érjük el kapacitásunk 60 százalékát. Katona Lajos még elmondta: idei fejlesztési feladat új porta- lanítók beépítése, míg jövőre új csarnok építését, gépsorok be­szerzését tervezik. A BCM RT. jövőjével kapcsolatban opti­mista, bízik benne, hogy termé­keiket egyre többen keresik majd fel. Bíró Lajos Sajnos csak kevés érdeklődőt vonz az a siklósi, vajszlói, sze­gedi, nagytótfalui, máriagyűdi gyermekek munkáiból rende­zett kiállítás, melyet a siklósi Sztárai Mihály Református Ál­talános Iskolában még egy ideig megtekinthetnek az érdeklődők. Holott az iskolába tanítási idő alatt betérő látogatókat közvet­lenül az ajtónál fogadja a több mint negyven munka. Az 1992-ben és 93-ban megrende­zett Nagytótfalui Nyári Kézmű­ves Tábor legszebb alkotásaiból összeállított kiállítást természe­tesen díjmentesen meglátogat­hatja bárki. A munkákat 10-17 éves gyermekek készítették, s hogy a tehetség nem életkorhoz kötött, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a színvonal. A térí­tők, faragott lócák, fűszertartók, vágódeszkák, tarisznyák arról tanúskodnak, ezeknek az diá­koknak érdemes foglalkozniuk a kézművességgel. Szívesen lámák tehát a szü­lők mellett másokat is az isko­lában, hisz Siklóson sem ren­deznek olyan gyakran új kiállí­tást. Vonalszakadások...- egy új cég küzdelmei Felemeljük a kagylót, és már fogalt, esetleg tárcsázás után akadunk meg, mert csak a csönd felel. Utóbbi történhetett a minap Siklóson egyik szombaton azokkal a polgárokkal, akik elhatároztak: ők pedig Pécsre fognak telefonálni. A néma válasz után mindahányszor bekattant a foglalt hang sem­mit sem bizonyító hangja. Itt valami nem stimmel, dereng­hetett a makacs helybélinek. Hívni kell az illetékest. Egy hölgy tudatta az éteren át a tényt: a vonalak elszakadtak, most javítják, addig ne tele­fonáljunk Pécsre, telefonál­junk helybe, azt lehet. Ebben a percben a csökö­nyösen dolgozni akaró hely­béli tudatában is elszakadha­tott valami, talán a türelem keskenyedő fonala, mert ér­tetlenül ezt mormolta: jó, majd János bácsi, a harmadik utcából, ő biztos örömmel fo­gadja munkája gyümölcsét, a vasárnapi cikket. „Ápolás” Az új siklósi vállalkozás pon­tos neve nem a magyar szó, mert, mint azt Szentesi Csaba, az egyik vezető mondja, a cég­bíróságon sajnos minden számí­tásba jöhető név foglalt volt. így ők is fordításra kényszerül­tek, és az idegen, olasz „Assis- tenza”-t választották, ami a mi nyelvünkön „ápolás”-t jelent. Bár még csak pár hete kezdte el tevékenységét a kis cég, eddig is szereztek néhány rossz ta­pasztalatot:- A lányok közül csaknem valamennyien siklósi munkahe­lyen dolgoztak korábban, s bi­zony nem egyszer halljuk vissza a régi kollégák irigykedő meg­nyilvánulásait. Nemrég másfél óráig szórakoztunk a magunkról hallott képtelen pletykákon. Szentesi Csabáéinak a ma­gyar ügyintézési rendszerről sincs túl jó véleményük. Persze az élet ennek ellenére beindult. Igen merészek, hisz a kozme­tika, fodrászat, körömkozme­tika, pedikűr, egészségügyi masszázs, bronzárium működte­tésével nem elégedtek meg, mezőgazdasági munkák meg­rendelésével, étkeztetéssel és kereskedelmi szolgáltatással is foglalkoznak. Sőt, hogy a vál­lalkozásnak szociális jellege is van, azt bizonyítja: a nyugdíja­sokon segíteni szeretnénk azzal, hogy az idősek otthonába helybe mennek.-Az irigység mellett nem fél­nek attól, hogy mivel a piacté­ren található az Assistenza, az árusok zsibvásárának kellős kö­zepén, a helybéliek, magyarok nem látogatják meg önöket?- Nem, s az eltelt idő is el­lentmond ennek, mivel a ma­gyarok mellett inkább a Har­kányban üdülő németek jönnek még el ide. Kérdezték: ki csinálta ezt a szépet? Gyöngyös, csodás sokác babák Hanglejtése, szókincse hűen őrzi a valaha Alsószentmárton- ban lakott, s onnan 1945 után kitelepített sokácok nyelvét.^ A siklósi Behány Jánosné, Ági néni, ősz, hátrafésült haja mo­solygó arcot keretez. Volt idő, nemrég, mikor alig maradt ke­nyérrevaló hó végén, akkor jól jött az a pénz, amit a nagynéni­től örökölt tudomány, a babaké­szítés hozott.- írjad azt: próbál ez az asz- szony babázni - nevet. Négy éve kezdte. A piacon lehet kapni meztelen babát, „tö­rökbe” flittereket, szalagot Pé­csett, de a barátnők is hoznak innen-onnan kelléket. Ha kész egy-egy kislány, nagylány, asz- szony vagy fiú, nyáron Har­kányba viszi kínálni.- Télen meg csinálom. Múlt­kor nyáron egy lőcsi asszony egyre kérdezte a mellettem álló német babást: az ő népviseletét hol lehet kapni? Vett is tőlem. Sokszor le akarják alkudni, pe­dig ezerbe kerül az anyag, én se adhatom háromezerért. Két hé­tig dolgozom egy-egy babán. Különösen a nagylányok ké­szítésén. Merthogy azok a leg­gazdagabbak. A csosza horgo­lása, a csúcsos fejrevalóra a gyöngyök varrása, a flitterek felfűzése mind-mind nagy tü­relmet kíván. Nézzem a kistás- kát, mondja, abba kell tenni apró zsebkendőt, imakönyvet, perselypénzt. A nyakbavaló ezüstpénzsorok száma mutatta a gazdagságot. Képzeljem el, aki nyáron négy sort hordott...- Mindig őrzök pár babát, hátha kell vinni kiállítani. Ta­valy volt nekünk egy kiállítá­sunk, itt Siklóson. Egy szomba­ton, a sokác mise után nyitották meg. Mikor beindult a nép, én hátramaradtam. Hallom ám, a babákra figyelnek és kérdezik: ki csinálta ezt a szépet? Ági, gyere elő, hívtak. Valaha Ági néni is hasonlóképpen öltözködött, mint a babái / i 9 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom