Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-02 / 299. szám

■ 10 aj Dunántúli napló Az olvasó véleménye 1993. november 2., kedd Egészséges életmódra nevelés A pécsi, Fehérhegyi Általá­nos Iskolában „Légy az egész­ség rabja” programot indítot­tunk. Iskolánk pedagógiai prog­ramjában ebben a tanévben egyik kiemelt feladat az egész­séges életmódra nevelés. Ennek nyitányaként az elmúlt héten az ANTSZ Baranya Me­gyei Intézete Egészségvédelmi Osztálya videófilmjeit nézték meg a gyerekek, mellyel felké­szültünk az egésznapos rendez­vényre. Október 24-én forgó­színpad keretében játékosan ta­nulhatták, gyakorolhatták az al­sótagozatos tanulók az egészsé­ges táplálkozást, a helyes élet­módot. A program zenés tornával in­dult. Ezt követően hat helyszín közt választhattak a gyerekek: plakátkészítés, bábkészítés, dal­tanulás, rágóverseny, egészség­nevelési totó, valamint három­próba. Végül egy közös divat- bemutatót tartottunk az évszak­hoz kapcsolódóan, a divatos, ám egyben egészséges, prakti­kus öltözködési tudnivalók is­mertetésével. A délelőtt zárása­ként terített asztal várta gyere­keinket, ahol tejterméket, zöld­ségféléket, gyümölcsöket, ros­tos ivóleveket, Cerbona-termé- keket fogyaszthattak. A „terített asztalt” a Baranya Megyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat Élelmiszer­üzemi Üzletágának, a Baranya megyei Tejipari Vállalatnak, a Nagykozári Szörpüzemnek, a bólyi Tetramer Kft-nek, a Bara­nya Megyei Zöldért 38-as számú boltjának köszönhetjük. Ugyanebben az időben felső­tagozatos tanulóink részben vi­deofilmek segítségével ismer­kedtek meg a helyes életmód követelményeivel, a dohányzás, az alkoholfogyasztás káros vol­tával, gyakorolták az elsőse­gélynyújtás ismereteit, s termé­szetesen sor került mozgásra, sportra, játékra. A 7. és 8. osz­tályos fiúk és lányok kérdéseire orvosok adtak szakszerű ma­gyarázatot. Különböző korszerű, egész­séges alapanyagokból finom sa­látákat, főzelékeket készítettek tanulóink, amit azonnal el is fo­gyasztottak. Ezen a napon isko­lánkban a reform-konyha re­ceptjei szerint főztek. Másnap az egészséges élet­módra nevelés feladatainak megoldásához adtak segítséget a pedagógusoknak szakembe­rek előadásokkal és a gyakorlati bemutatókkal. Takácsné Hartmann Piroska Pécsett, a kereskedők háza észak-keleti bejárata mellett az épület átadása óta veszélyes sza­kadék tátong. Egy még időben elhelyezett, a jelenleginél biztonságosabb korlát, akár életet is menthet. Fotó: Tóth László Baranyai külkereskedők Csökkenő szolgáltatás, magasabb ár? Fillérek... A vacakoktól kímélhetne... Valószínű, hogy a velem megtörtént eset nem egyedi, így gondolom a szé­les nyilvánosságot is érde­kelni fogja történetem a fil­lérjeimmel. A hely, ahol a következő eset történt édektelen. Kér­tem egy kávét, majd zse­bembe nyúlva módszere­sen kiszámoltam az érté­két, gondolván ezzel kie­gyenlítem a számlám, il­letve csak akartam, mivel a kiszolgáló hölgy majd­hogynem megszégyenített mondván: azoktól a vac­koktól igazán megkímél­hetne. Ugyanis a pénzek között ott szerénykedett néhány 10, 20, sőt 50 fillé­res is. Egy pillanatra felszaladt a „pumpa”, majd valóban kezdtem érteni értékem ér­téktelenségét. Tudomásul vettem az eladó bosszúsá­gát, de könyörgöm én eze­ket a „vackokat” pár perc­cel előbb egy másik eladó­tól kaptam ropogós valutám maradványaként. Azt hiszem megtaláltam a megoldást. Valamikor alumíniumiparunk révén vi­lágnagyhatalom voltunk. Itt a lehetőség, hogy országo­san összegyűjtsük ezeket az érméket. Valószínűsíthető, hogy mindenki ingyen át­adná a „vackait”. Ezek, ha nem tévedek több tonnát tennének ki. A következő lépésben az alumíniumtömböket a vi­lágpiacon értékesíteném és mindebből egyenesen kö­vetkezne, hogy kemény ez­reseket kapnánk a filléres értékeinkért. A csúcs pedig az lenne, hogy az ezreseket az ön- kormányzatok szétosztanák az eddig filléres gondokkal küszködő családok között. Bánhidi János, Pécs Az 1974. évi III. törvény sze­rint a külkereskedelem állami monopólium. Az 1990. évi XXII. törvény a külkereske­delmi jogosultságát kiteijesz- tette: jogi személy, jogi szemé­lyiség nélküli gazdasági társa­ság és egyéni vállalkozó is foly­tathat külkereskedelmi tevé­kenységet. A Cégközlönyök te­vékenységi listái szerint nagyon sok baranyai cég foglalkozik külkereskedelemmel. Legalább­is „papíron”. Miért papíron? Munkahelyi feladatom volt egy német gyártmányú hőcse­rélő beszereztetése. Nem a „nagy” külkereskedő vállala­tokhoz fordultam, hanem a Cégközlönyökből kiválasztot­tam 20 olyan külkereskedelmi jogosultsággal is rendelkező ba­ranyai bt-t, kft-t, stb., amelyek­től a versenyeztetés (árbeszorí- tás) érdekében külön-külön is szállítási árajánlatot kértem. A cégek kiválasztásakor a következő szempontokat vet­tem figyelembe: a felsorolt te­vékenységek száma ne legyen túl nagy (vélhetően a cég nincs mindre igazán felkészülve), ba­ranyai legyen, ne legyen kül­földi résztulajdonosa (a haszon egy része ne menjen ki Ma­gyarországról). Nagy meglepetés ért! Nem reagált senki a felkérésre. Egyetlen egy cég sem tett szállí­tási árajánlatot. Célszerű-e ezek után „komolyan” venni a cégek tevékenységi listáját? Minden baranyai cégnek olyan jól megy, hogy a felkérésre nem is reagálnak? Végül a kereske­delmi hasznot egy budapesti cég realizálta. A verseny elma­radása következtében nem vol­tam erős alkupozícióban, kény­telen voltam a diktált árat elfo­gadni. Látható, hogy nem minden cég tud, vagy akar „piaciul” te­vékenykedni. Remélem, a 20 cégvezető közül néhány elol­vassa ezeket a sorokat, s nem hiába írom le a tapasztalatokat. Nyeste Sándor A Névtelen utca javításra vár A kiskerttulajdonosok már többször szóvá tették hogy a Névtelen utcában milyen álla­potok uralkodnak. A hatos úttól végig egészen a Blaha Lujza ut7 cáig hatalmas gödrök tátonga- nak, amelyek most az esőzések miatt tele vannak vízzel és az arra haladó gyalogos csak ug­rándozva tud közlekedni, a gépkocsi pedig alvázig jár a vízben. Javaslom, hogy az illetékesek csak egyszer menjenek végig a Névtelen utcán kocsival, vagy akár gyalogosan, akkor talán megértik a problémánkat. Berényi István Pécs, Móra F. u. 48. Kérés Kérjük kedves olva­sóinkat, hogy a szer­kesztőséghez írt levele­ikre pontosan írják rá nevüket, lakhelyüket, postai irányítószámu­kat. Enélkül nincs mó­dunk kérésükkel, ügye­ikkel foglalkozni, azo­kat az Új Dunántúli Napló hasábjain megje­lentetni. Karácsony-estre készülnek a DOZSO-ban Műsoros karácsony-estre ké­szülnek a DOZSO-ban. Szeret­nék, ha az ünnepség az elmúlt évihez hasonlóan (politika men­tesen) jól sikerülne és meg tud­nák ajándékozni a résztvevőket. Várják azokat, akik segíteni, támogatni tudják a műsort és a sikeres lebonyolításhoz hozzá­járulnának élelemmel, ruha és cipőféleséggel. Jelentkezni, érdeklődni lehet a 324-855 és a 314-600-as tele­fonszámokon. Dr. Berényi István Az Országos Takarékpénztár értesítette a lakossági folyó­számla tulajdonosokat, hogy október 1-től nem mellékeli a havi kivonatokhoz a vonatkozó számlákat, hanem azokat a la­kosság külön fogja kézhez kapni. Az OTP eredetileg tételen­ként három, majd öt, legutóbb pedig már tíz forintot számít fel Szeptember 19-én, vasárnap az 1-es pécsi helyijáratú busz 7.40-től 8.45-ig nem jött. Ha­talmas tömeg gyűlt össze a Ne­velési Központnál. Amikor megérkezett a várva várt járat, természetesen tömve volt. Né­hány fiatal felfurakodott, de a zöme lemaradt. Én taxival men­tem tovább, holott bérletem volt. A 6-os és a 7-es járat túlzsú­folt, különösen délután 3 és 6 óra között. * Július 8-án a Nevelési Köz­ponttól a 7-es jelzésű busszal a Bőrgyárig szerettem volna menni. Két ellenőr szállt fel és kérték a bérleteket, jegyeket. Sajnos ekkor derült ki, hogy a nyugdíjas bérletemet a másik kabátomban felejtettem. Kap­tam egy csekket, hogy azzal menjek el a Rét utcai központ­ban és mutassam be a bérlete­met. Ezt másnap meg is tettem. Ennek ellenére szeptember 30-án egy értesítést kaptam, hogy fizessek be 664 forintot. Október 1-én újból felkeres­tem az ellenőri csoportot, ahol elutasítottak azzal, hogy men­jek az Önkormányzati Hiva­talba a panaszommal. Elmen­tem az hivatalba a tömegközle­kedési osztályra, ahonnan a jog­tanácsoshoz küldtek. A jogász ilyen „kis” üggyel nem foglal­kezelési költségként, de azt már nem teszi meg, hogy a folyó­számla tulajdonosok érdekeit szem előtt tartva, a szolgáltató vállalatok számláit is csatolja a kivonathoz, az eddigi jól bevált gyakorlatnak megfelelően. Jó lenne, ha nem mindig a la­kosság kárára eszközölnék a vál­toztatásokat. Boross Gábor Pécs, Hunyadi u. 55. kozik, visszaküldött a Pécsi Tömegközlekedési Rt-hez, mondván, hogy független, önálló Rt., működésébe nincs beleszólási joguk. Az elintézésbe nem tudtam belenyugodni, elmentem az el­nöki irodába, ahol a titkárnő közölte, hogy fontos tárgyalása van az elnöknek, várjak rá. Amíg várakoztam egy úr meg­kérdezte mi a gondom. Megmu­tattam az iratokat és elmondtam a panaszomat, amire közölte velem, hogy ezzel az üggyel nem foglalkoznak, forduljak bí­rósághoz. A hetvenedik évemben va­gyok, ezek az eljárások, intéz­kedések nemhogy támogatják a nyugdíjasokat, inkább eltapos- sák. A biliccelőket természetesen büntessék meg, de a jogos pa­naszokat viszont valakinek meg kellene hallgatni és intézkedni. Sidó Jenő Pécs, Kodolányi J. u. 23. Szerkesztői üzenet „Nagymama” jeligére üzenjük, írja meg nevét és címét, hogy válaszolni tud­junk. A bliccelőket büntessék meg A jogos panaszokat miért nem orvosolják? Az Új DN. október 2-i számában megjelent „Bliccelők és ellen­őrök harca a pécsi buszokon” című cikkhez szeretnék néhány dolgot hozzáfűzni és a velem történteket leírni. Jogi tanácsadó Kovács G. komlói olva­sónk kérdezi, hogy ki tekint­hető' megváltozott munkaké­pességű dolgozónak. A megváltozott munkaké­pességű dolgozók foglalkozta­tásáról és szociális ellátásáról szóló többször módosított 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM. sz. együttes rendelet szerint meg­változott munkaképességű az a munkaviszonyban, közalkal­mazotti és közszolgálati jogvi­szonyban, bedolgozói munka- viszonyban, vagy bedolgozói tagsági viszonyban álló dol­gozó, valamint az a munkavi­szony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tag, aki: a./ egészségi állapota romlá­sából eredő munkaképes­ség-változás miatt eredeti munkakörében, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére tartósan al­kalmatlanná vált, de öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíj­ban, öregségi vagy munkakép­telenségi járadékban nem ré­szesül; b. / üzemi baleset, vagy fog­lalkozási betegség következté­ben baleseti járadékban része­sül és eredeti munkakörében munkáltatójánál teljes értékű munka végzésére tartósan al­kalmatlanná vált; c. / gümőkóros betegség mi­att munkáltatójánál, jogszabá­lyi tilalom folytán nem foglal­koztatható. d./ a fegyveres erőktől, a fegyveres testületektől és a rendészeti szervektől megvál­tozott munkaképessége, illető­leg egészségi okból szolgálatra való alkalmatlansága miatt le­szerelt. * A. L. pécsi és Kovács L. szigetvári olvasónk a kitaga­dásra vonatkozó szabályok iránt érdeklődik. Polgári Törvénykönyvünk 663. §-ában írtak szerint kita­gadásnak van helye, ha a köte­lesrészre jogosult a. / az örökhagyó után örök­lésre érdemtelen lenne; b. / az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt köve­tett el; c. / az örökhagyó egyenesági rokonainak, vagy házastársá­nak életére tört, vagy sérel­mükre egyéb súlyos bűntettet követett el; d. / az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kö­telezettséget súlyosan megsér­tette; e. / erkölcstelen életmódot folytat; f. / jogerősen ötévi, vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték. Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kita­gadhatja. A törvény szerint a kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végin­tézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik. Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsá­tással hatálytalanná való kita­gadás esetében az örökös az ál­talános szabályok szerint örö­köl.-*■ Balogh I.-né olvasónk munkaviszonya megszűnt. Szabadságát nem vette ki. Kérdése: köteles-e a munkál­tatója azt kifizetni. A Munka Törvénykönyve 136. §-a úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló munkaviszo­nya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai, vagy polgári szol­gálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idő­vel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. S. Á. 4 í i Pécsett, a Marx úton az útszélén hagyva „pihen” már hosszú ideje ez a gépkocsironcs. Fotó: Tóth L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom