Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-15 / 287. szám

A Szimfonikus Zenekar Wagnerhangversenye. Richard Wagner-művek mű' • ................ sorra tűzésével lépett a közönség elé az idei hangversenyévad elején a Pécsi Szimfonikus Zenekar október 10-én este, a POTE aulájában.

A Breitner Tamás vezette együttes ezzel a koncerttel emlékezett a nagy német zeneköltő születésénék 175. évfordulójára.

Nem kis feladatra vállalkoztak a Pécsi Szimfonikusok, - atmikor egyébék mellett — mintegy keretet adva a műsornak, nyitódként és zárásként — két rendkívül igényes, ám népszerű nyitányt; nevezetesen a Tannhäuser és a Nürnbergi mesterdalno'kak címűt játszották el.

Bár e jegyzet írója nem tartozik a feltétlen Wagner-ra- jongók táborába - csupán műveinek csodálói közé —, e koncert minden érdeklődő számára lehetőséget teremtett a wagneri zenével való közvetlen találkozásra, elgondolkodásra.

A karmester részéről karakteres elképzelés s a darab konfliktusának kiélezésére való törekvés jellemezte a Tann- Ihöuser-nyitány előadását. S hogy mégis hiányérzetünk támadt, ez az apró „efkenésékből” és a fúvósok kevesebb biztonságot nyújtó játékából adódott. Az öt költemény nő>i karra (Wesendonk-dalök) című sorozatot Pánczél Éva tolmácsolta kulturáltan, átélten, muzikálisan, de kissé visszafogottan. Példaszerűek voltak a vonásikor leheletfinom pianói és puha hangzása a Nagypéntéki varázs és a koncert második felében bemutatott Siegfried-idill című darabokban.

A fafúvások előadása ellentmondásos. A szólisztikus vagy a témaátvételes részek élvezetesek voltak, ám az ókkor- dikus megszólalás gyakran pontatlanul, mór-mát zavaróan szólt. A Mesterdalnökék-nyitány viszont a kiegészített zenekar szenvedélyes, diadalmas, pergő előadásában emlékezetes, maradandó élményt nyújtott.

T. Zs.

Tárlatok Siklóson • Szeptember utolsó nap■ ján délután négy baranyai képzőművész tárlatát nyitotta meg Bükkösdi László Siklóson, a vár egyik emeleti kiállítótermében. Ez a vernisz- százs semmiben nem különbözött a hasonló pécsi művészeti eseményektől. Értékes zsűrizett alkotásák kerülték falra, illetve kiállító helyékre; igen szép számban gyűltek össze érdeklődők a megnyitásra, s közöttük sóik pécsi arcot is láthattunk; azonfelül az alkalom ünnepélyességében sem volt hiány. Szép hegedűszó hangzott, majd N. Szabó Sándor és Unger Pálma színművészek versmondása. Az ünnepi szónok csak ezután méltatta a négy művész munkásságát.

E négy művész neve nem ismeretlen ezen a tájon; többségben már határainkon túl is szerepelték műveikkel. Trisch- ler Ferenc szobrászművész lírai hangvételű művei s néhány köztéri alkotása is közszeretetnek örvendenek; hasonlóképp felesége, Ferk Anna textiltervező fák, virágok, növényék motívum viliágából építkező gobelinjei. A siklósi Kovács Ferenc festményei, mint a megnyitóban is elhangzott, az alföldi iskolákat követik. Nádas Éva ötvösművész kerek vörösrézlapocskákból fűzött láncai, övei és más Viseleti ékszerei pedig éppen a formák egyszerűségével megragadóak.

Mindez - nov^pnber 8-ig - avatott és kifejezetten ügyes tálalásban igen kellemes összbenyomást kölcsönöz a tárlatnéző számára a siklósi vár négy új kiállítóhelyiségé- ben, amely a pécsi múzeum már korábban „lefutott" állandó kiállításainak friss és időszakos folytatásaként tölti be hivatását ez év nyara óta, a siklósi művelődési központ figyelmes gondozásában és szervezésében. Évente 4-5 képzőművészeti tárlatonyaggal kiegészítve a siklósi vár egész évben keresett idegenforgalmi látnivalóit. (Sorozatuk Szabó Iván és Gábor szobraival kezdődött). És ne feledjük, hogy a mai, kultúrát és benne a művészet lehetőségeit sújtó egyre nehezéb'b időkben minden tiszteletet megérdemel Baranya városainak - Szioetvárott, Mohácson hagyományosan, Komlón pedig nyaranta - megtapasztalható erőfeszítése újabb és újabb képzőművészeti értékék felmutatására.

W. E.

A hatalmas színrabló, összefogásban az

i ......... i ............ erő — szűröm le

a

z örök igazságot a Bóbita Bábszínházban látható Tor Age Bringsvaerdt: A hatalmas szinrabló című bábjátéka megtekintése után. A mondanivalóval nincs is gond és a mese fonalának gambolyításakor több hasznos, olykor ötletes megoldással, gondolattal és látvánnyal gazdagodnak a gyerekeik, akik elmennék megnézni a nem egészen egy órás színházi előadást. A bábjáték ugyanis nem bábjáték, a báboknak jut a legcsekélyebb szerep a mesében. A bábszínészek „igari" színészek lehetnek. A mesedarabokkal Pécsett amúgy sem nagyon elkényeztetett gyermékközönség is örömmel veszi az élő színházi megoldást s a nagyméretű bábok felvillanása beépül a történetbe. Átgondolt színészi alakítást nyújt a Bohóc szerepében Hang Gábor, Zengő Agnes azonosulni tud a ravasz, oikos Macskával. Viszont sok a dramaturgiailag, logikailag bicegő megoldás. A zsarnokság fő kiszolgálója és végrehajtója, a Generális, Nopó- leon-öltözetében és Hitlerre emlékeztető bajuszával pattog a színpadon, noha e két történélmi személy ilyetén egybevetése nem éppen hiteles. A fő-fő gonosz és diktátor, a hatalmas színrabló ugyanakkor egy nevetséges pöffeteg - ehhez igazodik maszikja is — akinék elpusztítását a gyerekek nem katarzisként élik át. Persze, lehet ez a mese történésszintű felfogása és el lehet gondolkodni azon, hogy a diktatúra, a hatalom a valóságban nagyvonalakban milyen jellegzetességeket is Visel és olykor mennyivel rosszabb a végrehajtó személy, apparátus a hatalmat igazán b Írták- lónál. Ehhez azonban kevés ez a mesejáték és semmiképpen sem a plakáton megjelölt, hat éven felüli korosztály számára szóló fejtegetés, előadás. A hathoz legalább még tizet kellene hozzáadni és mélyíteni az előadást, hogy az előbbi funkciójának megfeleljen. E nélkül azonban marad a jelenlegi előadásnak az első jelentéssíkon való megértése, amihez nem árt, ha a szülők, tanárok, nagyobb testvérek kis magyarázatot fűznek. A történetet Sramó Gábor rendezte, díszlettervező Hang Gábor, a bábák tervezője és készítője Szabó Zuzsa, zenéjét Károly Róbert szerezte.

B. A.

Füsti Molnár Éva, Sipos László és Moravetz Levente jelenete

Fotó: Läufer László

Imádok férjhez menni

S. Maugham vígjátéka a Kamaraszínházban

Somerset Maugham (1874— 1965) nem volt nagy író. Mélyebb társadalmi kérdések iránt csaknem közömbös, mialatt ontja magából a szórakoztató irodalmat, amely valóban szórakoztató és valóban irodalom. S. Maugham jó író volt. Egyébként francia származású angol. Katonaorvos, majd az angol titkos- szolgálat ügynöke, oki bejárva a világot, hihetetlen meny- nyiségű élményanyagot gyűjtött és dolgozott fel.

Saját munkásságát kritikus szemmel nézte. A diáknyelvi jelzőn („Komerszet Mám") bizonyára ő derült volna leginkább, tudva-beval Iva: soha nem dolgozott a halhatatlanságnak ... Művei mégis 60 millió példányban keltek el, s legismertebb drámáit is rendre felújítják. Köztük Home and beauty c. < bohózatát is, amely nálunk zenés változatában, Imádok férjhez menni címmel 1964-től ritka sikerszériát ért meg.

A darab kellemes, szórakoztató, nem több. A pécsi előadás pedig kifejezetten jól indul. Az I. felvonásban a szereplők sikeresen „fölvesznek" egy kedvesen groteszk — a kor szokásai, a képmutatás vagy épp a magunk önzése iránt nyelvet öltögető — játékstílust. Minden és mindenki a maga helyén. Pompásan szórakozunk. Végre egy igazán „színházszagú" előadás!... Ahol (nem is any- nyira mellesleg) érdemes egykét mellék- vagy epizódszereplőre is odafigyelnünk. N. Szabó Sándor hajógyárosa például mindössze háromszor jelenik meg. Ám a legkövetkezetesebben ő viszi végig feladatát: azt a finom iróniával fölépített, gazdag angol urat, akit az elején elkezdett játszani. Mester István ügyvédje telitalálat. Remekül érzékelteti villanásnyi szerepében az írói szándékot, a bürokrácia, korabeli válási törvények szatirikus bírálatát.

A fő cselekményszál három színpadi személy körül bonyolódik: Bill, a régi;

Freddie, az új férj és Victoria, az elragadó, ám végtelenül számító, egocentrikus szépasszony egymáshoz való viszonya, helyzetei közepette. A rendező (Éry-Kovács András) minden tőle telhetőt elkövet, hogy elgondolása, ha jól értelmezem, ez a kissé „megemelt" ironizáló vígjátékstílus, megvalósuljon. Van néhány eredeti ötlete is (pl. a sze- métsöprögető Freddie elegáns golf-mozdulatai). Kár, hogy a jól indított, kellemes, ritmu- sos játék - valahol a II. felvonás közepe tájától — többször is „leül". Tisztán intonált hangvétele kifullad, s később már csak nyomelemekben tér vissza. A színészek többsége szusszal (stíluskészséggel), a rendező ötletéfckel nem bírja mór kitölteni az alaposan elnyúló, széteső bonyodalmat. De elmélyültebb dramaturgiai munka sem ártott volna. (Pl. miféle slusszpoén lehet ma, 60-70 év után, ha egy szakácsnő bejelenti: elmegy az üdvhadseregbe ...?)

A szereplők eleinte 'harmonikus játékstílusa tehát egy idő után kisebb-nagyobb mértékben vagy teljesen „átmegy realistába". Ilyenkor ugyancsak eltérő mértékben, mindenki mást játszik; hiányzik a rendezői összefogottság. Ezek általában az üresjáratok percei („órái"?), omikor nagyobbára a szövegi humor hat úgy-ahogy. Amikor például még az egyébként kedvesen, bájosan komédiázó női főszereplő is csak néhány gesztussal, mimikái árnyalattal képes némi mosolyra késztetni. Ettől eltekintve Füsti

rr

Molnár Éva (Victoria) kellemes, dekoratív jelenség a színpadon, aki jól érzi és intelligensen alakítja ki a sokféle negatív vonásával együtt is vonzó nőalakot, miközben színészi és énekes kvalitásait egyaránt megcsillogtatja. Stílusbeli „elgyengülésektől"

azonban az ő játéka se mentes. Ahogyan a „lehuppanó” előadásmód, a ritmustalanság pillanataiban Moravetz Levente (Freddie) se tud mihez kezdeni, jóllehet egészében átgondolt és konzekvensen vé- gipjátszott, élvezetes figurát teremt, jól ráérezve a fanyar humor lehetőségeire. Tetszett a másik, a „halott" férj darabosabb szerepfelfogása is Sípos László játékában (aki mellesleg beugrással vette át a szerepet). Sikeresen egyénid a figurát, olykor azonban ő is elveszti a vezérfonalat. Ráadásul árnyalatokra nem vigyázva somolyog a bajsza alatt - omikor nem kellene. (Pl.: „Mikor egy angol úr mulat...”)

Leszámítva mindezeket, voltaképp mindhárman kellemes perceket-pillanatokat is okoztak a hibái, terjengőssége ellenére is igényesen és többé- kevésbé jól szórakoztató előadáson. A kisebb szerepek közül Unger Pálma vénkisasszonyát és Labancz Bori anyósalakítását említhetem. M ial- kovszky Erzsébet jelmezei nagyon szépek, stílusosak.

Szenes Iván dalszövegeivel Nádas Gábor melodikus, a darab témájához, atmoszférájához jól illeszkedő muzsikája szövi át az előadást. A dalok némelyike annak idején (

Darvas Iván előadásában) slágerré lett. Újra fölcsendülve — Papp Zoltán igényes zenei irányításával bizonyára sokakban nosztalgikus emlékeket idéz.

Wallinger Endre

Büki Attila

Gulácsy érem

belső-udvar levegőié: kő-ágy Nap-nyugaloi a kezében idegzene ceruza papírlap de minden kép csak — rajzolhatatlan ujjult zizegés indulat grafitfutam a lapra „Concerto bizarro” s már minden mögö

Baranyi Fere

Figyelj r

Figyelj rám egy kicsit s ne bújj előlem el, ilyenkor önmagad elől is rejtezel.

Vedd észre, hogy: vaj Vedd észre s adj jele Beszélj — vagy legali rebbenjen a szemed.

Erezd meg, hogy nek nem nyugtató a csőn felgyűlik, mint a sár, s mindkettőnket elönt.

Közöld magaddal is, mitől engem kímélsz, szólalj meg akkor is, ha ellenem beszélsz,

ne bújj előlem el, figyelj rám egy kicsit mondj, súgj, ints vág valamit, valamit I

Győri Lászlc

Ballada

Estétől estéig

Valahogy minden összejött.

Este N. Lacival búcsú zkodtunk számlálódon sörök mellett, abban a kocsmában, ahol annyiszor megfordultunk főiskolás éveinkben. Laci abbahagyta a tanítást: lovat tenyészteni megy az Alföldre. Már túl volt az elkeseredésen, száraz volt és kopogós.

— Feladtam. Pedig mekkora lelkesedéssel kezdtem, és bírtam is a melót. Tanítottam heti 40 órában, ha kellett, és raktam vagont is. Klári kötött és korrepetált, összejött a kétszobás szövetkezeti lakás és a Trabant is. De mostanában nem haladunk előre. Úgy 6-8 éve egyre többet dolgozom, és egyre nehezebben, élünk. Ástam árkot, jártam maszek kőműveshez. Mégse telik már úgy, mint azelőtt. Igaz, a két gyerek sokba kerül. De milyen példát mutatok nekik, ha nem látnak olvasni? Már régen nem olvasok, se szórakozásból, se a szakmámban. Eleinte azért, mert' nem volt rá időm, most meg már a könyvet se tudom megvetini. Fogalmam sincs, milyen újdonságok vannak a tantárgyam körül. Csak a rutin segit. A testületben mindenki ideges, irigykedve nézünk egymásra a húszforintos túlóráért. Én nem ezért szereztem két diplomát. Egy régi haverom hivott bennünket a farmjára. Ott a lakás ingyen lesz, amit Klárival keresünk, küldhetjük haza a gyerekeknek- Jövőre mindkettő egyetemista, itt laknak majd a panelben. Én feladtam. Legalább nekik legyen jobb.

Hajnal lett, már nem volt érdemes aludni. Elővettem napok óta elolvasatlan újságjaimat. A budapesti Nemzeti Színház bejelentette működésképtelenségét. A Vígszínházban átadták egy színésznek a társulat által megszavazott gyűrűt, mint művészeti díjat. Melléje 4000 forintról befizetési csekket, mert a díj is adózik. Olvasom: egy múzeum ajtajában doboz, alatta felirat: adakozzanak a látogatók, mert kevés a múzeum pénze. Legyen kiszámítható, tartósan érvényes tudománypolitika, követelik a Magyar Tudományos Akadémia dolgozói. A dombóvári pedagógusok felihívásban tiltakoznak a munkakörülmények eflen, s mert levélben el akarják küldeni minden iskolának a postaköltségre vadgesztenyét gyűjtenek.

A Magyar Nemzet Veress Pétert idézfi 1943-ból: „az értelmiségi emberre éppen ott, és éppen akkor van a legnagyobb szükség, ahol és amikor a nép bajba kerül". A kulturális értékek megdrágítása mérhetetlen társadalmi károkat okoz, mondja egy országgyűlési képviselő. A nemzet embervagyonának (egészség, műveltség) már egyszerű újratermelése sincs biztosítva, beindultak a szűkített újratermelés negatív spiráljai, írja a politológus. A pedagógusok, a közművelődés dolgozói tűrőképességük határához érkeztek, állítja a SZOT titkára. A pedagógusok bizonytalanságukat, elkeseredésben született válaszaikat kisugározzák az ifjúságra, nyilatkozza az MSZMP KB osztályvezetője. Országgyűlési képviselő (figyelmeztet:) egy-egy

Elvágott a kasza, kiserkent a v< Ne vigy, apám, h nem kell a I

Nem kell az útifí hadd folyjon édes a keserű, gyógyít a ka:

Ne fogd be a la apám, az ist a szőre pirosabb mint énrajtai

Ne ágyazd a ko apám, az ist hadd legyek egy az aranyadi

Nem a fűvet vág nem azt kas életemet vágtad, azt kaszáltac

tanári túlóra bére nása után 11-15 dorlás várható.

Délelőtt értekezle pedagógusok és né szakmunkástanulók nyeiröl és ellátottsá tek felmérést. Az zsákutca. Többnyire nulők kerülnék ide. nak nem érdekűik képzés. A székmurtk tanáraikat a közvél A tanulók kisébbrer sei küszködnek, na< olykor durvasággal zonygatjók egyenjo tanulásban nem ok a közismereti tárgyc jók fontosnak. Az pénzük havi 3—4 e van, akinék 6—7 ez értékmérő a pénz. mozi - ez az igén Néhány tanár esi színiházba, koncertrí kokat. De az o'kta elszemélytelenedett, nagy része a másoi ban keresi a pótlás két ingyen kell váll nyában egyre több lomás.

Az ifjúságkutató már a 70-es évekb zálták ezt a helyzi