Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-16 / 344. szám
1985. december 16., hétfő Dunántúlt napló 3 MM Lézeres kezelés két pécsi kozmetikában „Fényvitamin a szépségápolásban? Vitatott dolog a lézer, újabb őrületnek tartják, ám van, aki évtizede foglalkozik vele, kutatja hatásait a gyógyászatban. S megjelent a kozmetikákban is: a Baranya megyei Fodrász Ipari Szövetkezet holnaptól a pécsi írisz Szalonban és a Bem utcai kozmetikában bevezeti a lézeres kezelést. A MOM gyártotta készüléket szakavatott kozmetikusok használják, akik a Magyar Fodrász és Kozmetikus Egyesülés tanfolyamán tettek szakvizsgát, és tudásuk sokoldalúságát bizonyítja, hogy az előadók bőrgyógyászok, fizikusok, elektromérnökök voltak. Mit tud a kozmetikában használt sotflézer - lágylézer? Tulajdonképpen fényvitaminnak is felfogható. A kis erejű sugárzós behatol a bőr hámrétegébe, bioáramokat indít el a sejtekben, s javítja a különböző anyagcsere folyamatokat, a szövetek víz- háztartását. Hatásos eszköz a szem-, a homlok-, a nyakránc és a száj körüli ránc kezelésében, mert a bőrt kisimítja, felüdíti, rugalmassá teszi. Nyolc-tíz kezelés után már szemmel láthatóak a kedvező változások. S segíthet mondazoknak, akik sokat kínlódnak a kellemetlen herpeszekkel. Ma már tapasztolat, hogy a lézer, sugár tíz nap helyett három nap alatt eltünteti a száj sebeit. S ezenkívül halványítja az öregedést jelző májfoltokat, valamint a korábbi műtétek hegeit. A friss műtét nyomait pedig teljesen eltüntetheti. További előnyös tulajdonsága, hogy csökkenti a hajhullást, a hajzsírosodást is. Csodákat persze a lézerrel sem ígérnek a kozmetikusok, mindenesetre vallják, érdemes kipróbálni. Szaktudásuk garancia arra, hogy a hölgyek egészségkárosodás nélkül, és természetesen mértékkel igénybe vehetik a lézer szépítő tulajdonságait. G. M. Évi 55 milliós villanyszámla Sötétbe borulhat-e Pécs? Új munkaalkalmassági vizsgálat a bányászoknál Sok a mozgásszervi megbetegedés Pécs szívemhez nőtt; más tájakról érkező barátaimat sose felejtem el fölvinni a tv-torony- ba, ahonnan igéző panoráma tárul elénk. S talán sötétedés után még szebb; milliónyinak tűnő lámpácskáival villozó fényű nagyváros köszön vissza. Mint azt Varga Jánostól, a DÉDÁSZ pécsi üzemigazgatósága .igazgatóhelyettesétől megtudtam, harmincháromezer fényforrást, közterületi lámpát kapcsolnak fel mindennap egy mozdulattal. Ez 4,5 Megawatt teljesítményt kíván, s minderről a közvilágítási statisztikák azt mondják: a terület nagyságához viszonyítva — fajlagosan — Pécs fényesebb éjszakánként mint Budapest! A közvilágítás terén az elmúlt 10 év hozott nagy változást. A városban megjelentek a nátriumlámpák — Sallai utca, Mátyás király utca, Zrínyi utca, Aradi vértanúk útja, Kossuth Lajos utca —, a főútvonalak pedig nagyobb fényerejű világítótesteket kaptak. összehasonlításként nem árt megjegyezni; ma pontosan annyi a közvilágítás jelenlegi teljesítménye, mint 1955-ben az egész város villamosteljesít- mény-igénye volt, üzemeivel, gyáraival, lakóházaival egyetemben! S mindezért Pécs Város Tanácsa évente 55 millió forintos villanyszámlát fizet. Ez a 33 000 lámpa, a hoz- zá tartozó vezetékrendszerrel együtt lélegzetelállítóan sok karbantartási-javítási munkát igényel. Érthető; közel 300 kilométer hosszú a pécsi utcák útvonala, s ezen utcák mentén keletkezik a hiba: zárlatos lesz a földkábel, kiég az izzó, netán vandál kezek nyomán rapityá- ra megy a berendezés. (Egy izzó élettartama 2000—3000 óra). S a sok jogos panasz, bejelentés nyomán egy 55 fős karbantartó-javító team szinte megállás nélkül küzd a közvilágításért, az egyéb áramszolgáltatási feladatok ellátásán túl. Hiszen Pécsett nemcsak közvilágítás van! A kérdés jogosnak tűnik; vajon bírják-e, vajon elérkezhetünk egy pontra, amikor sötétbe borulhat Pécs? Varga János szerint ez kizárt dolog: városunkban 150 köz- világítási körzet van, s ezeket sorra szűrik-javítják. Mindez nem olcsó mulatság. Egyetlen higanygőzlámpa cseréje munkadíjjal, kivonulási költséggel együtt 1500 forintba kerül. A szándékos rongálások elkeserítő mértékben nőnek, különösen a parkok, játszóterek mentén. Pécs neuralgikus pontja a Tettye környék. Legutóbb a tv- torony körül az összes lámpát kilőtték „céllövészék", s a helyrehozatal 150 000 forintot vett ki közös zsebünkből. A Felszabadulási Emlékműhöz vezető Somfa utcát már eredetileg vandálbiztos közvilágítással alakították ki — a van- dálbiztos kifejezést nem én találtam ki, ez a szakmai elnevezése a törhetetlen plexivel és vasráccsal ellátott armatúráknak —, de évente többször kell a teljes cserét megejteni. Gondolom, néhány évi kárösz- szegből akár óvodát is lehetne építeni! Az ország energiaigényének kielégítésében kulcsfontosságú szerepe van a szénbányászatnak. Ezért foglalkoznak kiemelten a bányászok egészségvédelmével. Dr. Bene Éva, az Országos Reuma és Fizioterápiás Intézet főorvosnője, az orvostudományok kandidátusa országos felmérést készített a bányászok között, amelynek eredménye egy éve került nyilvánosságra. A felmérés arra próbált választ kapni, milyen betegség- csoportok fordulnak elő leggyakrabban a bányászok között, melyek azok a betegségek, amelyek a rokkantságnak leggyakrabban okai. A felméréshez olyan kérdőíveket dolgoztak ki, amelyek gépi adatfeldolgozásra is alkalmasak. A felmérés ötéves periódust ölelt fel, 100 000 bányászt érintett. Az eredmények értékelése kapcsán érdekes összefüggésekre derült fény. Kiderült, hogy a föld alatt dolgozó bányászok között 10 százalékkal több a mozgásszervi betegség miatti rokkantság, mint a belvagy tüdőbetegségek miatt, A legtöbb új mozgásszervi megbetegedés az első öt évben jelentkezik. (A 100 000 közül összesen 10 934-en betegedtek meg az első öt évben.) Az ötödik bányában eltöltött év után új megbetegedés alig fordul elő, és csak 10 év után emelkedik ismét lassan, a föld- alatt eltöltött idő arányában. Az okokat kutatva kiderült, az első öt évben azok váltak rokkanttá, akiknél már a bányamunkára jelentkezés előtt megtalálható volt — ha rejtetten is — valamilyen veleszületett, vagy szerzett deformitás. (Leggyakoribb például gerincoszlop rejtett degenerációja.) Ez a felismerés rendkívül nagy jelentőségű, hiszen ezek az emberek sokszor már 28-30 éves korukra váltak rokkantakká. A felmérés óta sok helyütt bevezették — így a Mecseki Szénbányáknál is —, hogy a földalatti bányamunkára jelentkezők olyan röntgenszűrésen is átessenek, ami a mozgásszervi hibákat kideríti. így a gyógyításra, rehabilitációra maradnak azok, akiknél valóban a munkakörülmények az okai a betegségüknek. Az ő érdekükben is sokat lehetne tenni a megelőzéssel, és ez nemcsak a bányászokra vonatkozik. A mozgásszervi betegségek miatt csökkent munkaképességűvé vált emberek nagy része megmenthető lenne, ha idejében, a legelső jelző tüneteknél kerülnének szakszerű gyógykezelés alá. A bányászok mozgásszervi betegségeinek gyógyításában Baranya megye országosan az élen jár. A sikondai rehabilitációs szanatórium mellett Harkányban a bányászok részére beindított úgynevezett nappali kórház mind ezt a célt szolgálja. Természetesen egészségügyi és vállalati gazdasági szempontból is a betegségek kialakulásának megelőzése lenne a fő feladat. Orvosok egybehangzó véleménye szerint a legnagyobb számban előforduló gerincoszlopi elváltozások megelőzésére, illetve késleltetésére az úszásnak lenne nagy szerepe. Ezért lenne ideális, ha a bányaüzemek mellett lenne melegvizes uszoda, ahol a bányászok műszak után legalább húsz percet úszhatnának. (Baranya ebben is az élen járók között van, Komlón a közeljövőben kezdik meg a fedett uszoda építését.) S. Zs. A déligyümölcs nyomában Kényszerszigor- megoldás: szűkös keretek Közeleg a karácsony, az ünnepi teríték elképzelhetetlen déligyümölcs nélkül. Mit kaptunk, mi várható még a közkedvelt és keresett (!) banánból, mediterrán narancsból, mandarinból, fügéből, kubai grape fruitból és narancsból? Azt már tudomásul vettük, hogy a szentjánoskenyér végképp eltűnt - talán már a világon sehol sem termelik -, a datolya is jó időre elkerüli kis hazánkat, a füge és gyakran a banán helyett is csak „fügét" tudnak mutatni a derék boltosok. A Belkereskedelmi Minisztériumban és a DÉLKER-nél is óvatos fogalmazásban közlik, hogy milyen déligyümölcsből mennyi érkezett be, s hogy miből várható szállítmány még az ünnepek előtt. Tudják, hogy a teljes igényt valutáris okok miatt nem tudják idén sem kielégíteni, ezért az ellátás jellemzésére a tavalyi — ugyancsak nem elégséges — mennyiséget alapul véve mondják: banánból „bázisszintű" az ellátás és még várnak szállítmányt, mediterrán narancsból pedig „bázisszint alatti" a beérkezett mennyiség, bár ebből is ígérnek még karácsony előtt, .mandarinból „közel bázisszintű" és mazsolából „bázisszintű” a készlet (?). Fügéből kevés érkezett. A néhány évvel ezelőtti helyzet még kevesebb bosz- szúságot okozott a bevásárló körútra indulóknak, a jelenleginél lényegesen több volt mindenből a boltokban, helyesebben több érkezett. Igaz, akkor sokkal több csatornán jutott be hozzánk a sok csemege, több vállalat szerezte be azokat külföldről valutáért és árucsere fejében. Elmondották, hogy a nehezen ellenőrizhető beszerzések eredménye az lett akkor, hogy túlontúl sok drága déligyümölcs romlott meg. Az azóta lényegesen nem javuló anyagi helyzet megálljt parancsolt e kaotikus állapotnak és e kényszerszigor nyomón nehezebb hozzájutni a finomságokhoz. „A keveset igyekszünk igazságosan elosztani" - nyuqtattak meg. A MECSEK Élei miszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat Baranya és Tolna megyében mintegy 3 ezer kereskedelmi egységet szeretne ellátni tisztességesen, ám a kevés elosztása most sem hozza őket irigylésre méltó helyzetbe. Narancsból, banánból és mandarinból még várnak szállítmányt, mazsolából negyedévig nem kaptak, ezért félő, hogy kevés lesz a most beérkezett mennyiség. Citromból és grape fruitból az igényeket ki tudják elégíteni, a kedveltté vált kubai narancsból is várnak még szállítmányt. Fügéből nagyon keveset kaptak, datolyából és kókuszreszelékből nem kaptak, nem is ígérnek. A Konzum Áruház déligyü- mölcs-kínálata az árusításuk megkezdésekor hosszú sorokat gyűjtött a stand elé: volt banán, mediterrán narancs, mandarin, füge - van mazsolájuk. A Somogy és Zala megyét ellátó Balaton Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalatnak sem kell tartania a túP kínálat veszélyeitől, többnyire a tavalyi mennyiségnél is kevesebbet tudnak csak szétosztani mediterrán narancsból, banánból és mandarinból. Narancsot a mikulásra még nem küldhették a boltokba. Fügét még várnak egy keveset. Az talán megnyugtató, hogy az ünnepekre készülő családok asztalára jut elegendő citrom, grape fruit és kubai narancs. Kozma Ferenc Murányi László
